9.1.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 6/42
2016. október 28-án benyújtott kereset – Confédération Nationale du Crédit Mutuel kontra EKB
(T-751/16. sz. ügy)
(2017/C 006/53)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Confédération Nationale du Crédit Mutuel (Párizs, Franciaország) (képviselő: M. Grégoire ügyvéd)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke alapján az EKB 2016. augusztus 24-i határozatát, amelyet a Crédit Mutuel által annak engedélyezése iránt benyújtott kérelem tárgyában hozott, hogy az 575/2013/EU rendelet 429. cikke (14) bekezdésének megfelelően a tőkeáttételi mutató számításából kizárja a közszektorral szembeni kitettségeket a Crédit Mutuel és a tőkeáttételi mutató alá tartozó csoport összes tagja tekintetében (ECB/SSM/2016 – 9695000CG7B84NLR5984/92);
—
az Európai Központi Bankot kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, a megtámadott határozatot érintő hatáskör túllépésére alapított jogalap. A felperes álláspontja szerint az Európai Központi Bank (EKB) nem rendelkezik hatáskörrel az annak érdekében megkövetelt feltételek teljesülésének vizsgálatára – amellyel azok gyakorlati alkalmazását biztosítják, megerősítésük vagy relevanciájuk értékelése nélkül -, hogy valamely intézmény jogosulttá váljon arra, hogy eltérjen a Bizottság által kizárólagos hatáskör alapján, az Európai Unió banki és pénzügyi környezete sajátosságainak figyelembevételére szolgáló felhatalmazáson alapuló rendelet útján pontosan és véglegesen meghatározotthoz hasonló, tőkeáttételi mutató számítására vonatkozó szabályoktól.
2.
A második, az első jogalaphoz képest másodlagosan előterjesztett, arra alapított jogalap, hogy az EKB tévesen alkalmazta a jogot a megtámadott határozatban. A felperes álláspontja szerint a közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek, amennyiben azokat a központi kormányzattal szembeni kitettségekhez sorolják, nulla kitettségértékűnek kell tekinteni, amennyiben azokat a fenti központi kormányzat nemzeti pénznemében tartják nyilván.
3.
A harmadik, az első két jogalaphoz képest másodlagosan előterjesztett, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap. A felperes álláspontja szerint, figyelemmel a szabályozott megtakarítás jellemzőire, a megtámadott határozat a prudenciális követelmények által elérni kívánt célokhoz képest nyilvánvalóan nem megfelelő, továbbá az általa az érintett intézményre gyakorolt negatív következményeket illetően nyilvánvalóan aránytalan.
4.
A negyedik, az indokolási kötelezettség, valamint a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére alapított jogalap, amennyiben az EKB a jelen ügyben nem vizsgálta és nem vette figyelembe az összes releváns körülményt.