9.1.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 6/44
2016. október 28-án benyújtott kereset – Société générale kontra EKB
(T-757/16. sz. ügy)
(2017/C 006/55)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Société générale (Párizs, Franciaország) (képviselők: A. Gosset-Grainville, C. Renner és P. Kupka ügyvédek)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Központi Bank 2016. augusztus 24-i ECB/SSM/2016 – 02RNE8IBXP4ROTD8PU41/72. sz. határozatát;
—
mindenképpen az Európai Központi Bankot kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az Európai Központi Bank (EKB) azon 2016. augusztus 24-i határozatát (a továbbiakban: megtámadott határozat) érintő hatáskör hiányára alapított jogalap, amely elutasította a felperes által annak érdekében benyújtott kérelmet, hogy a Caisse des dépôt et consignations-nal szembeni, a szabályozott megtakarítások keretében gyűjtött központosított pénzeszközökből eredő kitettségeknek a tőkeáttételi mutató számításából való kizárásából részesüljön, amennyiben az EKB nem rendelkezett hatáskörrel a kért kizárás biztosításának azt követően történő megtagadására, hogy megállapította, hogy az alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt összes feltétel teljesült.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes számos alkalommal tévesen alkalmazta a jogot. A felperes ugyanis úgy véli, hogy még ha az EKB hatáskörrel rendelkezne is a megtámadott határozat elfogadására, az említett határozat nem lenne érvényes, mivel abban mind a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (HL 2013. L 176., 1. o.; helyesbítés: HL 2013. L 208., 1. o.; HL 2013. L 321., 6. o.; a továbbiakban: 575/2013 rendelet), mind pedig az uniós jogalkotó szándékára figyelemmel számos alkalommal tévesen alkalmazták a jogot, mivel az EKB tévesen értelmezte a szóban forgó szabályozást, és ily módon olyan határozatot hozott, amely:
—
ellentétes a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó szabályok céljával, figyelmen kívül hagyva nem pusztán magát a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó szabályozás célját, hanem a jogalkotó azon szándékát is, amely az 575/2013 rendelet 429. cikke (14) bekezdésének elfogadásában nyilvánul meg;
—
módosítja az alaprendelkezést azzal, hogy két olyan új feltételt vesz figyelembe, amelyek nem képezik a szóban forgó rendelkezés tárgyát;
—
megfosztja a hatékony érvényesüléstől az 575/2013 rendelet 429. cikkének (14) bekezdését
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott határozat számos nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved, különösen ami a központosított szabályozott megtakarítási pénzeszközök természetét, a pénzeszközöknek a bank mérlegfőösszegében való szerepeltetésének hatásait és a központosított összegek kiigazítási mechanizmusainak hatásait illetően.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az uniós jog számos általános elvét, így az arányosság elvét, a jogbiztonság elvét és a megfelelő ügyintézés elvét megsértették, amennyiben az EKB megsértette a gondossági kötelezettségét.
5.
Az ötödik, a megtámadott határozat indokolásának hiányára alapított jogalap, mivel az EKB-t fokozott indokolási kötelezettség terheli, és az említett határozatot nem megfelelően és ellentmondásosan indokolták.