16.1.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 14/42
2016. november 3-án benyújtott kereset – Paulini kontra EKB
(T-764/16. sz. ügy)
(2017/C 014/51)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Jörn Paulini (Frankfurt am Main, Németország) (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)
Alperes: Európai Központi Bank (EKB)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 2015. december 15-i, 2016. február 10-én módosított határozatot, amely az illetmények és jutalmak éves felülvizsgálata (Annual Salary and Bonus Review, a továbbiakban: ASBR) címén a felperesnek 2015-ben nyújtott juttatásról tájékoztatja a felperest;
—
ítéljen meg a felperesnek kártérítést a keresetlevél 99–103. pontjában ismertetett vagyoni kár jogcímén;
—
ítéljen meg a felperesnek kártérítést a 10 000 euróra becsült nem vagyoni kár jogcímén;
—
az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: a 2015. évi ASBR iránymutatások jogellenessége, amennyiben azok megsértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az alkalmazási feltételek 51. cikkét, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 12. és 21. cikkét. Másodlagosan: a megtámadott határozat jogellenes, amennyiben az megsérti a 2015. évi ASBR iránymutatásokat, valamint nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved.
A felperes úgy véli, hogy a 2015. évi ASBR iránymutatások jogellenesek, amennyiben a személyi állomány azon tagjait, akik az ellenőrzési körükön kívül eső okokból, úgymint betegszabadság, rokkantság miatti részmunkaidő vagy a Személyzeti Bizottságban folytatott tevékenységre biztosított munkaidő-kedvezmény (vagy ezek kombinációja) folytán a szakmai területükön korlátozottan állnak rendelkezésre, hátrányos helyzetbe hozzák azon munkatársaikhoz képest, akik a szakmai területükön teljes munkaidőben rendelkezésre állnak. A megtámadott határozat, amelyet jogellenes ASBR iránymutatások alapján fogadtak el, következésképpen szintén jogellenes.
Másodlagosan, amennyiben a 2015. évi ASBR iránymutatások jogszerűek lennének, a felperes mindazonáltal úgy véli, hogy a megtámadott határozat megsérti ezeket az iránymutatásokat, mivel a távolléti időszakait az ő esetében hátrányosan megkülönböztető tényezőnek tekintették; ráadásul ezeket az időszakokat olyan pozitív magatartási hozzáállásnak kellett volna tekinteni, amelyek kedvezően befolyásolják az ASBR juttatást. A 2015. évi ASBR iránymutatások alapján értékelendő valamennyi körülménynek nyilvánvalóan magasabb ASBR juttatást kellett volna eredményeznie.
2.
Második jogalap: a személyi állomány munkaidő-kedvezménnyel járó képviseletével kapcsolatos tevékenységekre irányadó képlet alkalmazását illetően a megtámadott határozat jogellenes, amennyiben az nem semlegesítette a betegszabadság miatti távolléteket, ezáltal pedig megsérti a 2008. december 18-i határozatot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az Alapjogi Charta 12. és 21. cikkét, valamint az alkalmazási feltételek 51. cikkét. Másodlagosan, amennyiben a 2008. december 18-i határozat nem biztosítana lehetőséget a betegszabadság semlegesítésére, e tekintetben a 2008. december 18-i határozatra vonatkozó jogellenességi kifogás.
A felperes úgy véli, hogy az EKB-nek semlegesítenie kellett volna a felperes betegszabadság miatti, a 2015. januári és februári munkaidő-kedvezményében megjelenő távollétét, amikor a személyi állomány tagjaira a Személyzeti Bizottságban folytatott tevékenységeik vonatkozásában irányadó ASBR-képletről szóló, 2008. december 18-i határozatban foglalt képlet alkalmazásával kiszámította azt a juttatást, amely a Személyzeti Bizottság tagjaként folytatott tevékenységei után jár a felperesnek.
Amennyiben a 2008. december 18-i határozat a fentiekre nem biztosítana lehetőséget, a felperes másodlagosan e tekintetben vitatja e határozat jogszerűségét, mivel a Személyzeti Bizottság azon tagjai, akiknek a munkaidő-kedvezményét egészségügyi okokból való távollét folytán újra kellett osztani, a hasonló teljesítmény vagy eredmény ellenére hátrányos helyzetbe kerülnek a teljes munkaidőben tevékenykedő munkatársaikhoz képest, továbbá hátrányos helyzetbe kerülnek a Személyzeti Bizottságban való részvételük miatt.
3.
Harmadik jogalap: a kerekítés gyakorlatát illetően a 2008. december 18-i határozat megsértése, amennyiben a 2008. december 18-i határozat a Személyzeti Bizottság tagjait illetően nem teszi lehetővé a kerekítést. Másodlagosan, amennyiben a 2008. december 18-i határozat a Személyzeti Bizottság tagjait illetően lehetővé tenné a kerekítést, e tekintetben e határozat nyilvánvalóan indokolatlan és nem megfelelő.
Harmadik jogalapjában a felperes a 2008. december 18-i határozat jogszerűségét vitatja, amennyiben e határozatot akként kell értelmezni, hogy az az ASBR juttatások kiszámításához megállapított képlet alkalmazása során nem teszi lehetővé az EKB számára a felperes betegszabadságának semlegesítését. E jogalapban a felperes e határozat jogszerűségét csak e tekintetben vitatja. Ezenkívül az EKB olyan gyakorlatot folytat, amely abból áll, hogy a képlet eredményét kerekíti annak érdekében, hogy azt fokozatokra váltsa át, majd e kerekített fokozatokat visszaváltja százalékos értékekre annak érdekében, hogy meghatározza a személyi állomány tagjának járó illetményemelést.
A felperes vitatja e gyakorlatot, amelynek nincs jogi alapja az alkalmazandó szabályokban, különösen pedig a 2008. december 18-i határozatban. Másodlagosan, amennyiben a 2008. december 18-i határozat kapcsán megállapítást nyerne, hogy az a Személyzeti Bizottság tagjainak járó ASBR juttatásokat illetően lehetővé teszi a kerekítést, e határozat e tekintetben jogellenes, mivel az nyilvánvalóan indokolatlan és nem megfelelő.
Full & Egal Universal Law Academy