6.2.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 38/36
2016. november 29-én benyújtott kereset – QC kontra Európai Tanács
(T-834/16. sz. ügy)
(2017/C 038/49)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: QC (Leszbosz, Görögország) (képviselő: Ch. Ladis ügyvéd)
Alperes: Európai Tanács
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a 2016. március 18-i EU–Törökország nyilatkozatot, amelyet ugyanaznap a 144/16. sz. sajtóközleményben tettek közzé,
—
állapítsa meg valamennyi joghatásának semmisségét,
—
sürgősségi eljárás keretében hozzon határozatot,
—
rendelje el a megállapodás végrehajtásának azonnali felfüggesztését.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy ez a megállapodás lényeges eljárási és lényeges anyagi jogi szabályt sért, valamint hatáskörrel való visszaélést valósít meg.
2.
A második, az Amnesty International releváns és megalapozott jelentéseire alapított jogalap, amely jelentések tanúsítják a fent említett jogsértéseket, valamint megállapodásból eredő humanitárius válságot.
—
A felperes által tényleges nemzetközi szerződésnek tekintett megállapodás alkalmazása a menedékjogi rendszer alkalmazásának módszeres elmulasztását és a genfi egyezmény közvetlen megsértését eredményezte.
3.
A harmadik, az Egységes Európai Baloldal képviselőcsoport európai parlamenti képviselőinek hírösszefoglalójára alapított jogalap.
—
A megállapodás az uniós értékek „súlyos és folyamatos megsértését” képezi.
4.
A negyedik az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára alapított jogalap.
—
A keresetlevél ezután azzal a nemzetközileg bebizonyított érvvel foglalkozik, amely szerint Törökország nem „biztonságos ország”, tekintettel a kínzás alkalmazására, valamint az emberi jogok megsértése miatti többszöri elmarasztalásra.
5.
Az ötödik, az EUMSZ-on alapuló jogalap.
—
A kereset arra hivatkozik, hogy a nyilatkozat – amelyet visszaélésszerűen neveznek így – az EUMSZ nemzetközi megállapodásokról szóló V. címe ötödik részének nyilvánvaló megsértését képezi.
6.
A hatodik, az Európai Unió Alapjogi Chartájára alapított jogalap.
—
A megállapodás megsértette továbbá a nemzetközi emberi jogot, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseit, mind az emberi méltóság, mind pedig a kifejezetten tilos „kollektív kitoloncolások” tekintetében. A keresetlevél konkrétan azon – konkrétan megemlített – irányelvek nem szándékos megsértését, illetve alkalmazásuk szándékos elmulasztását hangsúlyozza, amelyek az uniós határokon – különösen a sérülékeny személyek esetében – a „tömeges beáramlásra” az EU által adandó megfelelő reakciót követelnek meg, hangsúlyozza továbbá a nemzetközi védelem elismerése és a menedékjog területén alkalmazott eljárásokra irányadó irányelvek nem szándékos megsértését, illetve alkalmazásuk szándékos elmulasztását.
7.
A hetedik, a szakmai és megbízható szervezetek dokumentumaira alapított jogalap.
—
A keresetlevél egyebek mellett jelzi, hogy ezzel a megállapodással az Európai Unió mind Görögországban, mind pedig Törökországban azt idézte elő, hogy rengeteg, nyomorúságos körülmények között és minden jog híján élő ember, arról nem is beszélve, hogy elképzelhető, hogy a rendfenntartó erők részéről nem megfelelő bánásmódot szenvedtek el.
—
végezetül a kereset arra a megállapításra támaszkodik, hogy egy ilyen katasztrofális emberi és társadalmi helyzetben az Európai Unió nyilvánvalóan megsértette uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeit.