14.1.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 16/18
A Bíróság (harmadik tanács) 2018. november 7-i ítélete (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – K, B kontra Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie
(C-380/17. sz. ügy) (1)
((Előzetes döntéshozatal - A Bíróság hatásköre - 2003/86/EK irányelv - Családegyesítési jog - 12. cikk - A nemzetközi védelem megadását követő három hónapos határidő be nem tartása - Kiegészítő védelemben részesülő személy - Vízum iránti kérelem elutasítása))
(2019/C 16/22)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Raad van State
Az alapeljárás felei
Felperesek: K, B
Alperes: Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie
Rendelkező rész
1)
Az EUMSZ 267. cikk alapján a Bíróság hatáskörrel rendelkezik a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi irányelv 12. cikke (1) bekezdésének értelmezésére az alapeljárásban szóban forgóhoz hasonló helyzetben, amelyben a kérdést előterjesztő bíróságnak egy kiegészítő védelmi jogállással rendelkező személy családegyesítési jogáról kell határozatot hoznia, amennyiben e rendelkezésnek egy ilyen helyzetre való közvetlen és feltétlen alkalmazandóságát a nemzeti jog előírta.
2)
A 2003/86 irányelv 12. cikkének (1) bekezdésével nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely a menekültekre alkalmazandó, az ezen irányelv V. fejezetében szereplő előnyösebb rendelkezések alapján lehetővé teszi a menekült családtagjára vonatkozóan benyújtott családegyesítés iránti kérelem elutasítását azon az alapon, hogy ezt a kérelmet a menekült jogállás családegyesítő számára történő megadását követően több mint három hónappal nyújtották be, ugyanakkor amely szabályozás felajánlja egy új kérelem valamely másik rendszer keretében történő benyújtásának lehetőségét, amennyiben ez a szabályozás:
—
előírja, hogy az elutasítás indoka nem fogadható el olyan helyzetekben, amelyekben a sajátos körülmények alapján objektíve menthető az első kérelem késedelmes benyújtása;
—
előírja, hogy az érintett személyeket teljeskörűen tájékoztatni kell az első kérelmük elutasításáról szóló határozat következményeiről és a családegyesítési joguk hatékony érvényesítése céljából általuk megteendő intézkedésekről, valamint
—
biztosítja, hogy a menekültként elismert családegyesítőkre továbbra is vonatkoznak a családegyesítési jog gyakorlása céljából a menekültekre alkalmazandó, az említett irányelv 10. és 11. cikkében, vagy 12. cikkének (2) bekezdésében szereplő előnyösebb feltételek.
(1) HL C 300., 2017.9.11
Full & Egal Universal Law Academy