17.6.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 206/3
A Bíróság (harmadik tanács) 2019. április 11-i ítélete (a Court of Appeal [Írország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Neculai Tarola kontra Minister for Social Protection
(C-483/17. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Uniós polgárság - Személyek szabad mozgása - 2004/38/EK irányelv - A tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog - A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja - Munkavállalók és önálló vállalkozók - A 7. cikk (3) bekezdésének c) pontja - Három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jog - Valamely tagállam állampolgára, aki tizenöt napig egy másik tagállamban folytatott keresőtevékenységet - Kényszerű munkanélküliség - A munkavállalói jogállás legalább hat hónapig való megtartása - Álláskeresési támogatáshoz [jobseeker’s allowance] való jog)
(2019/C 206/03)
Az eljárás nyelve: angol
A kérdést előterjesztő bíróság
Court of Appeal
Az alapeljárás felei
Felperes: Neculai Tarola
Alperes: Minister for Social Protection
Rendelkező rész
Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontját és (3) bekezdésének c) pontját akként kell értelmezni, hogy a szabad mozgáshoz való jogát gyakorló tagállami állampolgár, aki a kényszerű munkanélkülivé válása előtt kéthetes időszakban, határozott időre szóló munkaszerződéstől eltérő keretek között végzett tevékenysége miatt egy másik tagállamban ezen irányelv 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében munkavállalói jogállást szerzett, e rendelkezések értelmében legalább további hat hónapig megtartja munkavállalói jogállását, feltéve, hogy őt az illetékes munkaügyi hivatal álláskeresőként nyilvántartásba vette.
A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak meghatározása, hogy — a 2004/38 irányelv 24. cikkének (1) bekezdésében garantált egyenlő bánásmód elve alapján — az említett polgár következésképpen a fogadó tagállam állampolgárával azonos módon jogosult-e szociális biztonsági ellátásokra vagy — adott esetben — szociális segítségnyújtási kifizetésekre.
(1) HL C 347., 2017.10.16
Full & Egal Universal Law Academy