6.6.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 178/5
A Törvényszék (ötödik tanács) T-112/13. sz., Mondelez UK Holdings & Services Ltd kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Société des produits Nestlé ügyben 2016. december 15-én hozott ítélete ellen a Mondelez UK Holdings & Services Ltd, korábban Cadbury Holdings Ltd által 2017. február 15-én benyújtott fellebbezés
(C-85/17. P. sz. ügy)
(2017/C 178/05)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Mondelez UK Holdings & Services Ltd, korábban Cadbury Holdings Ltd (képviselő: T. Mitcheson QC, Barrister, P. Walsh, J. Blum és S. Dunstan solicitors)
A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Société des produits Nestlé SA
A fellebbezők kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-112/13. sz. ügyben hozott ítéletének következő részeit:
1)
A 37–44. pontban szereplő, az első jogalap második részére vonatkozó érvelést;
2)
A 58–64. pontban szereplő, az első jogalap első részére vonatkozó érvelést;
3)
A 78–111. pontban szereplő, az első jogalap harmadik részére vonatkozó érvelést; és
4)
a negyedik részre vonatkozó, a 144–169. pontban, továbbá a 177. pont következő részében szereplő érvelést: „Noha bizonyítást nyert, hogy a vitatott védjegy Dániában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a használat révén megszerezte a megkülönböztető képességet”.
Jogalapok és fontosabb érvek
1)
A 37–44. pontban szereplő, az első jogalap második részére vonatkozó törvényszéki érvelés jogilag téves. A második rész a védjegy valamennyi olyan áru tekintetében való használatára vonatkozik, amelyre a védjegyet lajstromozták. A Törvényszék tévesen állapította meg, hogy valamely, a kereskedelemben használt négy, trapéz alakú rúdból álló csokoládészeletet édességnek vagy keksznek lehet minősíteni.
2)
A 58–64. pontban szereplő, az első jogalap első részére vonatkozó törvényszéki érvelés jogilag téves. Az első rész a védjegynek a bejelentés szerinti formában történő használatára vonatkozik. A Mondelez azt állítja, hogy a védjegyet a bejelentés szerinti formájában egyáltalán nem használták. A Törvényszék téves jogi szempontokat alkalmazott: i) mivel nem helyezett kellő súlyt arra a megállapítására, hogy a csokoládészeletnek olyan formája van, amely a kérdéses árukkal kapcsolatban természetesen jut az emberek eszébe; és ii) mivel az adott forma és a KIT KAT szó között létrejött „spontán és azonnali képzettársítást” vette alapul a C-215/14 Société des Produits Nestlé, EU:C:2015:604 ügyben (a továbbiakban: C-215/14 ügy) szereplő iránymutatással ellentétesen.
3)
A 78–111. pontban szereplő, az első jogalap harmadik részére vonatkozó törvényszéki érvelés jogilag téves. A harmadik rész a védjegy származás megjelölésként történő használatának hiányára és az ezzel kapcsolatban előterjesztett bizonyítékokra vonatkozik. A Törvényszék téves jogi szempontot alkalmazott, amikor az ismertség vagy a képzettársítás megállapítását vette alapul. A helyes megközelítés, a Bíróság C-215/14 ügyben kifejtett érvelésével összhangban azon kérdés feltevéséből áll, hogy az érintett személyek köre egyedül a bejelentett védjeggyel jelölt árut vagy szolgáltatást tekinti-e valamely meghatározott vállalkozástól származónak, nem pedig az esetleg szintén jelen lévő bármilyen más védjegyet.
4)
A 144–169. pontban és a 177. pontban szereplő, az első jogalap negyedik részére vonatkozó törvényszéki érvelés jogilag téves. A 177. cikk szerint: „Noha bizonyításra került, hogy a vitatott védjegy Dániában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a használat révén megszerezte a megkülönböztető képességet”. A negyedik rész az Európai Unióban történt használat révén szerzett megkülönböztető képességre vonatkozó bizonyíték hiányával kapcsolatos. A Törvényszék helyesen állapította meg, hogy a Nestlé nem bizonyította, hogy a védjegy az Európai Unió egészében megkülönböztető képességet szerzett, és ezt a döntést a Mondelez nem kívánja vitatni. A Mondelez azonban nem ismeri el, hogy a Nestlé az Európai Unió 10 tagállama, vagy bármely egyéb hely vonatkozásában bármilyen időpont tekintetében bizonyította volna a megkülönböztető képesség megszerzését. A Törvényszék tévesen járt el azáltal, hogy az egyes kérdéses tagállamok tekintetében helytelen jogi szempontot alkalmazott, mivel sem az ismertség, sem a felhasználás sem a képzettársítás nem azonos azzal, hogy az érintett fogyasztók a védjegyet a származás megjelöléseként észlelik, amint azt a Törvényszék által a C-215/14 ügyben megállapított szempont megköveteli.
Full & Egal Universal Law Academy