7.8.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 256/13
A Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD) (Portugália) által 2017. május 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – MEO – Serviços de Comunicações e Multimédia S.A. kontra Autoridade Tributária e Aduaneira
(C-295/17. sz. ügy)
(2017/C 256/10)
Az eljárás nyelve: portugál
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunal Arbitral Tributário (Centro de Arbitragem Administrativa – CAAD)
Az alapeljárás felei
Felperes: MEO – Serviços de Comunicações e Multimédia S.A.
Alperes: Autoridade Tributária e Aduaneira
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Úgy kell-e értelmezni a 2006/112/EK irányelv (1) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontját, 64. cikkének (1) bekezdését, 66. cikkének a) pontját és a 73. cikkét, hogy valamely távközlési (televíziós, internet, mobil és fix hálózatos) szolgáltató hozzáadottérték-adót számít fel valamely előre meghatározott összegnek az ügyfeleitől történő beszedése után – amennyiben az ügyfélnek felróhatóan megszünteti az előre meghatározott időszakra (hűségidőre) vonatkozó, fenntartási kötelezettséget tartalmazó szerződést az időszak lejártát megelőzően –, amely összeg megfelel a szerződés szerint az ügyfél által fizetendő havi alapdíj hűségidő lejártáig hátralévő havi díjak számával megszorzott értékének, abban a helyzetben, amelyben a hivatkozott összeg kiszámlázásakor, és függetlenül annak tényleges beszedésétől, a szolgáltató a szolgáltatásnyújtást már megszüntette, abban az esetben, ha:
a.
a számlázott összeg szerződéses célja, hogy visszatartsa az ügyfelet a hűségidő megszegésétől, amelynek betartására kötelezettséget vállalt, és megtérítse a szolgáltató által a hűségidő megszegéséből eredően alapvetően azon haszon elvesztése, illetve az alacsonyabb díjakkal történő szerződéskötés, a készülékek vagy egyéb ajánlatok ingyenesen vagy csökkentett áron való rendelkezésre bocsátása, valamint a reklámozási és ügyfélszerzési költségek miatt elszenvedett károkat,, amely hasznot akkor szerezhetett volna meg, ha a szerződés a hűségidő végéig hatályos maradt volna;
b.
a hűségidőt tartalmazó, megkötött szerződések magasabb díjazást jelentenek a szerződés megkötését előmozdító személyek számára, mint a hűségidőt nem tartalmazó szerződések megkötéséért járó díjazás, amennyiben az előbbi vagy utóbbi esetben (vagyis a hűségidővel vagy anélkül kötött szerződésekben) a díjazás a megkötött szerződésekben rögzített havi díj összege alapján kerül kiszámításra;
c.
a kiszámlázott összeg a nemzeti jog szerint büntetőrendelkezésnek minősül?
2)
Az első kérdésre adott választ módosíthatja-e, hogy ugyanezen kérdés különböző pontjaiban kifejtett egyik vagy néhány helyzet esetlegesen nem áll fenn?
(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL 2006. L 347., 1. o.)
Full & Egal Universal Law Academy