16.10.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 347/3
A Törvényszék (első tanács) T-638/15. sz., Alcohol Countermeasure Systems (International) kontra EUIPO ügyben 2017. március 29-én hozott ítélete ellen az Alcohol Countermeasure Systems (International) Inc. által 2017. június 7-én benyújtott fellebbezés
(C-340/17. P. sz. ügy)
(2017/C 347/03)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: Alcohol Countermeasure Systems (International) Inc. (képviselők: E. Baud és P. Marchiset ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
előzetes döntésként és az EUIPO-nak az ítélet végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó írásbeli hozzájárulása hiányában függessze fel az ítélet alkalmazását;
—
helyezze hatályon kívül az ítéletet az e kérelemben foglalt jogalapok alapján […];
—
helyezze hatályon kívül az EUIPO első fellebbezési tanácsának az R 1323/2014-1. sz. ügyben 2015. augusztus 11-én hozott határozatát;
—
másodlagosan helyezze hatályon kívül az ítéletet és függessze fel az eljárást a Brexit-eljárás lezárultáig, vagy legalább a Szerződés 50. cikkében megállapított határidőnek megfelelően 2019. május 31-éig;
—
a Lion Laboratories-t és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát kötelezze az ACS-nek mind a T-638/15. sz. ügyben az elsőfokú eljárással, mind a fellebbezéssel kapcsolatban felmerült költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1)
Az első jogalap az ACS kereseti kérelmében szereplő azon állításoknak az ítélet 86. pontjában szereplő azon megállapítás révén történt elferdítésén alapul, hogy 64 eszközt értékesítettek „a releváns időszakokban”, miközben e (nem vitatott) szám csak az első időszakra (2004. október 5. és 2009. október 4. közötti időszak) vonatkozott.
2)
A második jogalap szintén a tények elferdítésén, mégpedig a Lion Laboratories jogtanácsa által az EUIPO részére 2013. március 21-én megküldött levél tartalmának elferdítésén, illetve a 207/2009 rendelet (1) 57. cikke (2) bekezdésének és a 2868/95 rendelet (2) (22. cikke (2) bekezdésének és 40. cikke (5) bekezdésének) megsértésén alapul. Az említett levélben nem szerepelt a korábbi védjegy lajstromszáma (2040518. sz. egyesült királyságbeli védjegy), ehelyett két hivatkozás szerepelt a 2371210. sz. egyesült királyságbeli védjegyre, amely azt sugallta, hogy a Lion Laboratories i. nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy bizonyítékot szolgáltasson a 2040518. sz. egyesült királyságbeli védjegy használatának igazolása céljából, illetve a védjegy elleni felszólalás céljából, illetve ii. felcserélte azt a védjegyet, amelyen az eljárás alapult.
3)
A harmadik jogalap azzal kapcsolatos, hogy a Törvényszék i. megsértette a „tényleges használat” 207/2009 rendelet értelmében vett fogalmát, a (2003. március 11-i C-40/01. sz.) Ansul ítéletet értelmezte, és ii. rossz metodikát alkalmazott. A Törvényszék nem csak az első időszakot vizsgálta, és nem csak a kizárólagos licencia-szerződésben kikötött ezen időszakra kivetített értékesítési adatokat vette figyelembe. Ezenfelül, az első időszak során vett igen alacsony és korlátozott mennyiségű használatra tekintettel a tényleges használatot több olyan tényező miatt nem lehetett bizonyítani, amelyeket a Törvényszék nem elemzett (például: i. a felek kivetített értékesítési adatai a licencia-szerződésben, ii. a [több mint 30 millió vevőt jelentő] piac jellemzői, iii. az áruk jellege [ideértve az alkoholszondákat is], és iv. a 2004-ben lajstromozott 2371210. sz. egyesült királyságbeli védjegy megléte). A Törvényszék aránytalan figyelmet szentelt egyes iratoknak, ideértve azokat is, amelyek a szolgáltatásokra vonatkoztak, miközben a korábbi védjegyre csak a 9. osztály tekintetében hivatkoztak a felszólalásban.
4)
A negyedik jogalap azt elemzi, hogy a Törvényszék megsértette a „tényleges használat” fogalmát azzal is, nem megfelelő szabályt alkalmazott annak megállapításánál, hogy a korábbi védjegyet használták-e védjegyként. Ezenfelül, a Bíróság (2007. szeptember 11-i C-17/06) Céline ítélete nem alkalmazható olyan esetben, amikor i. más védjegyeket helyeznek el a termékeken, ii. e termékeknek más a neve, és iii. a védjegyet egyes vevők szokásos megnevezésnek tekintik. E körülmények még inkább akadályát képezik annak, hogy a vásárlók gondolatban kapcsolatot teremtsenek a korábbi védjegy és a szokásos megnevezésként vagy cégnévként használt megjelölés között.
5)
Az ötödik jogalap egy közrendi jellegű okot vet fel: a korábbi egyesült királyságbeli jog alapján nem lehet törölni valamely uniós védjegyet, figyelemmel a Brexit-eljárásra és az Egyesült Királyság által megküldött, EUSZ 50. cikk szerinti bejelentésre. Az ilyen törlés lehetővé tétele növelné a költségeket, valamint az egységes védjegyoltalom szükségtelen és aránytalan akadályozását képezné, miközben 2 éven belül az Egyesült Királyság már nem is lesz tagja az EU egységes védjegyoltalmi rendszerének. A Törvényszék ennélfogva megsértette az 1883. évi Párizsi Egyezmény és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke által elismert territorialitás elvét.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009., L 78, 1. o.)
(2) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995., L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.)