C-390/17. P. sz. ügy: A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-580/16. sz., Azoulay és társai kontra Európai Parlament ügyben 2017. április 28-án hozott ítélete ellen Irit Azoulay, Andrew Boreham, Mirja Bouchard és Darren Neville által 2017. június 28-án benyújtott fellebbezés
C4122017HU1210120170628HU0020121132
A Törvényszék (nyolcadik tanács) T-580/16. sz., Azoulay és társai kontra Európai Parlament ügyben 2017. április 28-án hozott ítélete ellen Irit Azoulay, Andrew Boreham, Mirja Bouchard és Darren Neville által 2017. június 28-án benyújtott fellebbezés
(C-390/17. P. sz. ügy)2017/C 412/20Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbezők: Irit Azoulay, Andrew Boreham, Mirja Bouchard, Darren Neville (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Parlament
A fellebbezők kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
—
adjon helyt az elsőfokú eljárásban, a T-580/16. sz. ügy keresetében a fellebbező által előterjesztett kereseti kérelmeknek;
—
az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező úgy véli, hogy a megtámadott ítéletben a Törvényszék többször is tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette a tényeket.
A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette a tényeket, mivel elutasította azt, hogy az európai uniós jogrendben a tandíj fogalmát egységesen és önállóan értelmezzék, és mivel e fogalom értelmezését a tisztviselő lakóhelye szerinti ország különböző oktatási rendszereiben elfogadott jelentésétől tette függővé, anélkül hogy a tandíjak természetét és a gyermekek érdekeit figyelembe vette volna.
A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint, az uniós jog egységes alkalmazásából és az egyenlőség elvéből egyaránt az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Unióban önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját (2015. október 15-i Axa Belgium ítélet, C-494/14, EU:C:2015:692).
A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 47. pontjában szereplő megállapítása ezenkívül inkoherens és figyelmen kívül hagyja az előzetes közigazgatási panasz és a kereset összhangjára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot.
A fellebbező azt állítja továbbá, hogy a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettségét, mivel nem határozott az egyenlő bánásmód elvének és az Alapjogi Charta 22. cikkének megsértéséről, jóllehet azokra hivatkoztak az előtte folyamatban lévő eljárásban.
A fellebbező szerint, ebből következően a Törvényszék – mivel a fellebbező három különböző kifogását túlságosan röviden vizsgálta meg – mind jogi, mind ténybeli szempontból megalapozatlan megállapításokra jutott.
Full & Egal Universal Law Academy