27.11.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 402/9
A Bundesverfassungsgericht (Németország) által 2017. augusztus 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Heinrich Weiss és társai
(C-493/17. sz. ügy)
(2017/C 402/11)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesverfassungsgericht
Az alapeljárás felei
Kérelmezők: Heinrich Weiss, Jürgen Heraeus, Patrick Adenauer, Bernd Lucke, Hans-Olaf Henkel, Joachim Starbatty, Bernd Kölmel, Ulrike Trebesius, Peter Gauweiler, Johann Heinrich von Stein, Gunnar Heinsohn, Otto Michels, Reinhold von Eben-Worlée, Michael Göde, Dagmar Metzger, Karl-Heinz Hauptmann, Stefan Städter, Markus C. Kerber és társai
Az eljárásban részt vevő felek: Bundesregierung, Bundestag, Európai Központi Bank, Deutsche Bundesbank
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Ellentétes-e a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról szóló (EU) 2015/774 határozat módosításáról szóló, 2015. november 5-i (EU) 2015/2101 európai központi banki határozattal (EKB/2015/33) (1), a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról szóló (EU) 2015/774 határozat módosításáról szóló, 2016. április 18-i (EU) 2016/702 európai központi banki határozattal (EKB/2016/8) (2), valamint a Görög Köztársaság által kibocsátott vagy teljes mértékben garantált forgalomképes adósságinstrumentumok elfogadhatóságáról és az (EU) 2015/300 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. június 22-i (EU) 2016/1041 európai központi banki határozattal (EKB/2016/18) (3) módosított, a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról szóló, 2015. március 4-i (EU) 2015/774 európai központi banki határozat (EKB/2015/10) (4), illetve e határozat végrehajtásának módja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkének (1) bekezdésével?
Ellentétes-e különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikkének (1) bekezdésével, ha a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló program (PSPP) keretében
a)
olyan módon közlik a vásárlások részleteit, amely a piacokon megalapozza az arra vonatkozó gyakorlati bizonyosságot, hogy az eurórendszer megvásárolja a tagállamok által kibocsátandó kötvények egy részét?
b)
utólag sem hozzák nyilvánosságra a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges piacon történő kibocsátása és másodlagos piacon történő megvásárlása közötti minimális időszakok tiszteletben tartására vonatkozó részleteket, és e tekintetben ezért nincs lehetőség bírósági felülvizsgálatra?
c)
egyik megvásárolt kötvényt sem adják el újra, hanem azokat a lejáratig tartják és ezáltal kivonják a piacról?
d)
az eurórendszer lejáratig számítottan negatív hozamú, nominális forgalomképes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vásárol?
2)
Ellentétes-e az első kérdésben említett határozat az EUMSZ 123. cikkel mindenesetre akkor, ha annak további végrehajtása a pénzügyi piacok – különösen a megvásárolható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megfogyatkozása miatt – megváltozott körülményeire tekintettel az eredetileg alkalmazandó vásárlási szabályok folyamatos lazítását igényli, és a Bíróság ítélkezési gyakorlatában a PSPP-hez hasonló kötvényvásárlási program tekintetében meghatározott korlátozások hatályukat vesztik?
3)
Ellentétes-e az első kérdésben említett 2015. március 4-i (EU) 2015/774 európai központi banki határozat jelenleg hatályos változata az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikkével és 127. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 17–24. cikkével azért, mert az túllép az Európai Központi Bank e rendelkezésekben szabályozott monetáris politikai hatáskörén, és ezért beavatkozik a tagállamok hatáskörébe?
Az Európai Központi Bank hatáskörének túllépését jelenti-e különösen az, hogy
a)
az első kérdésben említett határozat a PSPP – 2017. május 12-én1 534,8 milliárd eurós – volumene folytán nagymértékben befolyásolja a tagállamok refinanszírozási feltételeit?
b)
az első kérdésben említett határozat a tagállamok refinanszírozási feltételeinek a) kérdésben említett javítására és ennek a kereskedelmi bankokra gyakorolt hatásaira tekintettel nemcsak közvetett gazdaságpolitikai következményekkel jár, hanem annak objektíve megállapítható hatásai arra utalnak, hogy a program a monetáris politikai célkitűzés mellett azzal legalább egyenrangú gazdaságpolitikai célkitűzéssel is rendelkezik?
c)
az első kérdésben említett határozat annak erőteljes gazdaságpolitikai hatásai miatt sérti az arányosság elvét?
d)
az első kérdésben említett határozat részletes indokolás hiányában a több mint két évig tartó végrehajtás során nem vizsgálható felül abból a szempontból, hogy az továbbra is szükséges és arányos-e?
4)
Ellenétes-e az első kérdésben említett határozat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikkével és 127. cikkének (1) és (2) bekezdésével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 17–24. cikkével mindenesetre azért, mert annak volumene és több mint két évig tartó végrehajtása, valamint az ebből eredő gazdaságpolitikai hatások a PSPP szükségességének és arányosságának eltérő megítélését teszik indokolttá, és a határozat emiatt egy meghatározott időponttól az Európai Központi Bank monetáris politikai hatáskörének túllépését jelenti?
5)
Ellenétes-e az első kérdésben említett határozatban a központi kormányzatok és a velük egyenrangú kibocsátók kötvényeinél felmerülő veszteségek tekintetében az eurórendszerbeli nemzeti központi bankok között alkalmasint alkalmazott korlátlan kockázatmegosztás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. és 125. cikkével, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (2) bekezdésével, ha ez a nemzeti központi bankok költségvetési forrásokból történő feltőkésítését teheti szükségessé?
(1) HL L 305., 106. o.
(2) HL L 121., 24. o.
(3) HL L 169., 14. o.
(4) HL L 121., 20. o.
Full & Egal Universal Law Academy