26.3.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 112/11
A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2017. december 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ExxonMobil Production Deutschland GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland
(C-682/17. sz. ügy)
(2018/C 112/15)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Verwaltungsgericht Berlin
Az alapeljárás felei
Felperes: ExxonMobil Production Deutschland GmbH
Alperes: Bundesrepublik Deutschland
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
A 2003/87/EK irányelv (1) (a továbbiakban: 2003/87 irányelv) 3. cikkének u) pontja értelmében vett villamosenergia-termelőnek minősül-e egy létesítmény, amely olyan terméket (a jelen esetben ként) állít elő, amelynek előállítása nem tartozik a 2003/87 irányelv I. melléklete szerinti tevékenységek közé, és amely egyúttal a „tüzelőanyag-berendezések 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítménnyel” tevékenységét folytatja, amely a 2003/87 irányelv I. melléklete szerint a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételi kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységet is végeznek, amennyiben e létesítmény mellékberendezése villamos energiát is termel a létesítmény számára, és ennek egy (csekély) részét a közcélú villamos hálózatba ellenérték fejében átadják?
2.
Ha az első kérdésre igenlő válasz adandó:
Amennyiben az első kérdésben leírt létesítmény a 2003/87 irányelv 3. cikkének u) pontja értelmében vett villamosenergia-termelőnek minősül, a létesítmény akkor is részesülhet-e a 2011/278/EU bizottsági határozat (2) szerinti hő-referenciaérték szerinti kiosztásban, ha a hő megfelel a 2011/278/EU határozat 3. cikke c) pontjában foglalt követelményeknek, ugyanakkor nem teljesíti a 2003/87 irányelv 10a. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésében, valamint (3) és (4) bekezdésében foglalt kategóriák – hőtermelés hulladékgázok égetésével történő villamosenergia-előállítás révén, távfűtés és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés – követelményeit.
3.
Amennyiben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első két kérdés megválaszolását követően a felperesi létesítmény által termelt hőre tekintettel szóba jöhet a kiosztás:
A földgáz feldolgozással összefüggésben (savanyú gáz formájában) az úgynevezett Claus-eljárás keretében, a földgázban található CO2-nek a gázkeverékből történő kivonásakor a légkörbe juttatott CO2 esetén olyan kibocsátásról van-e szó, amely a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikke h) pontjának első mondata értelmében a 3. cikk h) pont v) alpontjában említett folyamatból származik?
a)
A 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikke h) pontjának első mondata értelmében vett CO2-kibocsátás „származhat-e” olyan folyamatból, amely során a nyersanyagban található CO2–t fizikailag a gázkeverékből vonják ki, és juttatják a légkörbe, anélkül, hogy e folyamat keretében további szén-dioxid keletkezne, vagy ez az előírás megköveteli, hogy a légkörbe juttatott CO2 eleve a folyamat eredményeképpen keletkezzen?
b)
A 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikke h) pontjának v) alpontja értelmében vett széntartalmú nyersanyag „felhasználásáról” van-e szó, ha az úgynevezett Claus-eljárás során a természetben előforduló földgázt kén előállításához használják fel, és ennek során a földgázban található szén-dioxidot a légkörbe juttatják, anélkül, hogy a földgázban található szén-dioxid a folyamatban végbemenő kémiai reakcióban részt venne, vagy a „felhasználás” fogalma szükségszerűen megköveteli, hogy a szén a végbemenő kémiai reakcióban részt vegyen, illetve ahhoz akár szükséges legyen?
4.
Amennyiben a harmadik kérdésre a válasz „igenlő”: ha egy a kibocsátás-kereskedelmi rendszerben való részvételi kötelezettség hatálya alá tartozó létesítmény mind a hő-referenciaérték szerinti létesítményrész, mind a technológiai kibocsátások szerinti létesítményrész létesítése tényállási feltételeit teljesíti, akkor melyik referenciaérték szerint történik a kibocsátási egységek ingyenes kiosztása? A hő-referenciaérték szerinti kiosztási igény elsőbbséget élvez a technológiai kibocsátások szerinti igényhez képest, vagy a technológiai kibocsátások szerinti igény élvez elsőbbséget a specialitás okán a hő-referenciaértékkel és a tüzelőanyag-referenciaértékkel szemben?
(1) Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 10. kötet, 631. o.; helyesbítés: HL 2014. L 140., 177. o.)
(2) A kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat (HL 2011. L 130., 1. o.).