27.2.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 63/41
2017. január 12-én benyújtott kereset – Landesbank Baden-Württemberg kontra SRB
(T-14/17. sz. ügy)
(2017/C 063/54)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperes: Landesbank Baden-Württemberg (Stuttgart, Németország) (képviselők: H. Berger és K. Rübsamen ügyvédek)
Alperes: Einheitlicher Abwicklungsausschuss (SRB)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
nyilvánítsa semmisnek az Egységes Szanálási Testületnek az Egységes Szanálási Alapba történő éves hozzájárulás 2016 vonatkozásában előre történő megemeléséről szóló, 2016. április 15-i határozatát (SRB/ES/SRF/2016/06) és az Egységes Szanálási Testületnek az Egységes Szanálási Alapba történő éves hozzájárulás 2016 vonatkozásában előre történő megemelésének kiigazításáról szóló, 2016. május 20-i határozatát (SRB/ES/SRF/2016/13), amennyiben a megtámadott határozatok a felperes hozzájárulását érintik;
—
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 296. cikke (2) bekezdésének, valamint 41. cikke (1) bekezdésének és (2) bekezdése c) pontjának a megtámadott határozatok elégtelen indokolása okán fennálló megsértésére alapított jogalap
2.
A második, a Charta 41. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja szerinti meghallgatáshoz való jognak, a felperesnek a megtámadott határozatok elfogadását megelőző meghallgatásának elmulasztása okán fennálló megértésére alapított jogalap
3.
A harmadik, a 2014/59/EU irányelv (1) 103. cikke (7) bekezdése h) pontjának, az 575/2013/EU rendelet (2) 113. cikke (7) bekezdésének, a 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló rendelet (3) 6. cikke (5) bekezdése 1. mondatának, a Charta 16. és 20. cikkének és az arányosság elvének az IPS (Institutional Protection Scheme) – Index tekintetében 0,556-os szorzó alkalmazása okán fennálló megsértésére alapított jogalap
A felperes a harmadik jogalap keretében azt hozza fel, hogy az alperes a tekintetében nem alkalmazta teljes mértékben az IPS-indexet. Valamely intézményvédelmi rendszer védő hatása valamennyi tagintézmény számára teljes és egyenlő. Az intézmények közötti, az IPS-indexek szerinti különbségtétel rendszeridegen és önkényes. A felperesnek a legmagasabb kockázati profillal rendelkező intézmények csoportjába történő besorolása nyilvánvalóan indokolatlan és önkényes
4.
A negyedik, a Charta 16. cikkének és az arányosság elvének a kockázatkiigazítási szorzó alkalmazása okán fennálló megsértésére alapított jogalap
A felperes továbbá arra alapít, hogy a Testület megsértette vállalkozási szabadságát és az arányosság elvét, amennyiben olyan kockázatkiigazítási szorzókat számított ki, amelyek nem voltak összhangban a felperesnek a többi hozzájárulás-fizetésre kötelezett intézményekhez viszonyított átlagon felüli kockázati profiljával.
(1) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).
(2) A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 176., 1. o.).
(3) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i 2015/63/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).
Full & Egal Universal Law Academy