6.3.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 70/28
2017. január 18-án benyújtott kereset – Jalkh kontra Parlament
(T-26/17. sz. ügy)
(2017/C 070/37)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Jean-François Jalkh (Gretz Armainvillers, Franciaország) (képviselő: J.-P. Le Moigne ügyvéd)
Alperes: Európai Parlament
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Parlamentnek a felperes parlamenti mentelmi jogát felfüggesztő és M. [X] no A8-3019/2016 jelentését elfogadó 2016. november 22-i határozatát;
—
az Európai Parlamentet kötelezze az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítése címén 8 000 euró összeg J.F. Jalkh részére történő megfizetésére;
—
az Európai Parlamentet kötelezze az eljárás teljes összegének a viselésére;
—
az Európai Parlamentet kötelezze a költségek megtérítése címén 5 000 euró összegnek J.F. Jalkh részére történő megfizetésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.
1.
Első, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének megsértésére alapított jogalap. A felperes úgy véli, hogy a Parlament tévesen alkalmazta a francia parlamenti képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat, és látszólag összekeveri az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. sz. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkét.
2.
Második, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének szükségszerű alkalmazására alapított jogalap. A Front National internetes oldalán J-M. Le Pen hozzászólásában foglalt kijelentések és vélemények az ő, valamint a felperes politikai tevékenységeinek keretében kerültek kifejtésre.
3.
Harmadik, magának a parlamenti mentelmi jog fogalmának a megsértésére alapított jogalap. A felperes úgy véli, hogy a Parlament látszólag nem vesz tudomást arról, hogy parlamenti mentelmi jog egy demokráciában kettős igazságszolgáltatási mentességet biztosít: a felelősség megállapíthatóságának hiányát és a sérthetetlenséget.
4.
Negyedik, arra alapított jogalap, hogy az Európai Parlament Jogi ügyek bizottsága megsértette az alábbi területekre vonatkozó határozathozatali gyakorlatát:
—
véleménynyilvánítási szabadság,
—
fumus persecutionis.
5.
Ötödik, a közösségi jogbiztonság és a jogos bizalom megsértésére alapított jogalap.
6.
Hatodik, a képviselők függetlenségének megsértésére alapított jogalap.
7.
Hetedik, az Európai Parlament eljárási szabályzata a képviselői megbizatás visszavonására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezéseinek (az említett szabályzat 3. cikkének új (4) bekezdése) megsértésére alapított jogalap. A felperes szerint, jóllehet a neki felrótt bűncselekmény tekintetében a francia törvény – a mandátum visszavonását eredményező – mellékbüntetésként a passzív választójog elvesztését írja elő, a francia kormány erről nem tájékoztatta a Parlament elnökét, noha az eljárás megköveteli, és a Parlament egyetlen illetékes szerve (az elnök, a jogi bizottság, a Parlament) sem kért tőle erről tájékoztatást. E lényeges eljárási szabály elmulasztása elegendő lehet ahhoz, hogy a jelentést és a megtámadott határozatot hibás jelleggel ruházza fel.
8.
Nyolcadik, a felperes védelemhez való jogának megsértésére alapított jogalap. A felperes azt állítja, hogy nem hívták meg a mentelmi joga felfüggesztéséről szóló határozattal kapcsolatos parlamenti plenáris ülésen tartott szavazásra. Így csak 10 perc állt rendelkezésére, hogy a védekezéséül felhozott jogalapokat az őt érintő két ügy tekintetében előadhassa a Jogi ügyek bizottsága előtt, miután az munkáját, 18 h körül, befejezte.
9.
Kilencedik, az eljárás, illetve a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelem minden jogalapjának hiányára alapított jogalap. Az eredeti panasz és a francia ügyészség által a felperessel szemben szorgalmazott eljárás megalapozatlan. A felperes álláspontja szerint a Parlament által elfogadott jelentés e tekintetben kétszeresen is valótlan. Az, hogy bírósági eljárást indítanak a felperessel szemben, miközben ő maga vetett véget annak az állítólagos jogsértésnek, amelynek nem is ő volt az elkövetője, és úgy döntenek, hogy felfüggesztik parlamenti mentelmi jogát, nyilvánvalóan nem az igazságszolgáltatás, hanem az arra irányuló szándék körébe tartozik, hogy őt és mozgalmát befeketítsék, károsítsák és üldözzék.
Full & Egal Universal Law Academy