17.7.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 231/27
2017. február 20-án benyújtott kereset – Crédit Agricole és Crédit Agricole Corporate and Investment Bank kontra Bizottság
(T-113/17. sz. ügy)
(2017/C 231/34)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperesek: Crédit Agricole SA (Montrouge, Franciaország), Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (Montrouge) (képviselők: J.-P. Tran Thiet ügyvéd, M. Powell solicitor, J. Jourdan és J.-J. Lemonnier ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
Elsődlegesen:
—
semmisítse meg a határozat 1. cikkének a) pontját, és következésképpen 2. cikkének a) pontját;
—
mindenesetre semmisítse meg a határozat 2. cikkének a) pontját.
Másodlagosan:
—
az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003 rendelet 31. cikke alapján korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva jelentősen csökkentse a felperesekkel szemben kiszabott bírságot.
Kiegészítésképpen:
—
semmisítse meg a meghallgatási tisztviselő 2014. október 2-i, 2015. március 4-i, 2015. március 27-i, 2015. július 29-i és 2016. szeptember 19-i határozatát, és következésképpen semmisítse meg a határozat 1. cikkének a) pontját és 2. cikkének a) pontját;
—
kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen kereset a felperesekkel szemben 114 654 000 euró bírságot kiszabó, az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban, az euró kamatderivatívák ügyben (AT.39914 – EIRD) 2016. december 7-én hozott C(2016) 8530 final európai bizottsági határozat részleges megsemmisítésére, másodlagosan pedig a szankció igen jelentős csökkentésére irányul.
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tíz jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap a bírósághoz forduláshoz való jognak és a kontradiktórius eljárás elvének megsértésén alapul.
2.
A második jogalap a pártatlanság követelményének és az ártatlanság vélelmének megsértésén alapul.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat nem bizonyítja a felperesek állítólagos manipulatív magatartásokban való részvételét.
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat az említett magatartásokat tévesen minősíti cél általi korlátozásoknak.
5.
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a magatartások összessége egységes jogsértésnek minősül.
6.
A hatodik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozat nem bizonyította jogilag megkövetelt módon, hogy a felperesek tudtak az átfogó tervről, és hogy abban részt akartak venni.
7.
A hetedik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozatot téves jogalkalmazás jellemzi, mivel a határozat a felperesek által elkövetett állítólagos jogsértést folyamatosnak minősítette, noha az legfeljebb ismétlődő jogsértés volt.
8.
A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a megtámadott határozatot téves jogalkalmazás jellemzi, mivel a felpereseknek tudta be a kereskedők magatartásait.
9.
A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság a bírság kiszabásakor megsértette az egyenlő bánásmód elvét, a megfelelő ügyintézés elvét, az indokolási kötelezettségét, a védelemhez való jogot és az arányosság elvét.
10.
A tizedik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszéknek csökkentenie kell a bírság összegét, amely a magatartások súlyára és időtartamára tekintettel aránytalan.
Full & Egal Universal Law Academy