18.4.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 121/44
2017. február 20-án benyújtott kereset – Spiegel-Verlag Rudolf Augstein és Sauga kontra EKB
(T-116/17. sz. ügy)
(2017/C 121/64)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Spiegel-Verlag Rudolf Augstein GmbH & Co. KG (Hamburg, Németország) és Michael Sauga (Berlin, Németország) (képviselők: A. Koreng és T. Feldmann ügyvédek)
Alperes: Európai Központi Bank (EKB)
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Központi Bank Igazgatótanácsának a 2016. december 15-i levélben közölt azon határozatát, amelyben elutasítja a felpereseknek az Európai Központi Bank két dokumentumához, mégpedig a „The impact on government deficit and debt from off-market swaps. The Greek case” (SEC/GovC/X/10/88a) és a „The Titlos transaction and possible existence of similar transactions impacting on the euro area government debt or deficit levels” (SEC/GovC/X/10/88b) dokumentumához való hozzáférés iránti kérelmét;
—
az Európai Központi Bankot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.
1.
Első jogalap: az EKB/2004/3 határozat (1) 4. cikke (1) bekezdése a) pontja második francia bekezdésének téves alkalmazása
A felperesek azzal érvelnek, hogy az EKB nem indokolta kellően konkrétan, hogy az érintett dokumentumok nyilvánosságra hozatala az Unió vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikájára tekintettel a közérdek védelmét veszélyeztetné.
A közérdeknek az EKB által hivatkozott veszélyeztetése hat évvel a dokumentumok megalkotása után és a keretfeltételek alapvető módosítását követően valóban nem ad okot aggodalomra.
2.
Második jogalap: az EKB/2004/3 határozat 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének téves alkalmazása
—
A felperesek előadják, hogy a jelen ügyben szóban forgó dokumentumok nem konkrét határozatok előkészítését, hanem csupán az EKB-n belüli általános véleményformálást és tájékoztatást szolgálták.
—
Továbbá nem feltételezhető, hogy az EKB munkatársai ezen dokumentumok nyilvánosságra hozatalának lehetőségével kapcsolatban hagyják magukat megfélemlíteni.
—
Ráadásul a szóban forgó dokumentumok tekintetében – jelenlegi ismereteink szerint – nem kell tartani attól, hogy az EKB tanácskozásait harmadik felek helytelen módon befolyásolják.
—
Továbbá az EKB nem vette figyelembe és nem mérlegelte kellőképpen az információhoz való hozzáféréshez fűződő közérdeket.
—
Végezetül, nem az EKB feladata annak megítélése, hogy mi táplálja a nyilvános vitát, hanem a sajtó feladata, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága által elismert „őrzőkutya szerepet” lát el.
(1) 2004/258/EK: Az Európai Központi Bank dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2004. március 4-i EKB/2004/3 európai központi banki határozat (HL 2004. L 80., 42. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 5. kötet, 51. o.).
Full & Egal Universal Law Academy