19.6.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 195/35
2017. április 19-én benyújtott kereset – Zhejiang Jndia Pipeline Industry kontra Bizottság
(T-228/17. sz. ügy)
(2017/C 195/49)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Zhejiang Jndia Pipeline Industry Co. Ltd (Wenzhou, Kína) (képviselő: S. Hirsbrunner ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a Kínai Népköztársaságból és Tajvanról származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2017. január 26-i (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 22., 14. o.) a felperesre vonatkozó részében,
—
a Bizottságot, valamint az eljárás során a Bizottságot támogató esetleges beavatkozó feleket kötelezze a felperes jogi költségeinek a viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap, amely azon alapul, hogy a Bizottság számos nyilvánvaló értékelési hibát követett el, mikor azt állapította meg, hogy az USA és az EU műszaki szabványai szerinti rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények egymás helyettesítői
—
A Bizottság nem teljesítette az arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a releváns bizonyítékokat pártatlanul értékelje, mivel a megtámadott rendeletben a kölcsönös helyettesíthetőségre vonatkozóan tett számos ténybeli megállapítás téves, ellentmondásos vagy félrevezető. Konkrétan az az állítás, amely szerint állítólagosan csak az együttműködő importőr nem nyújtott be releváns bizonyítékot, téves.
—
A Bizottság tévesen feltételezte, hogy a rozsdamentes acélból készült, tompahegesztéses csőszerelvények az uniós és az Egyesült Államokbeli szabványok keretében kettős tanúsítással rendelkeznek. A Bizottság voltaképpen a panaszokban foglalt, az utolsó pillanatban előterjesztett megalapozatlan állításokat vett alapul, amelyek legelőször magában a megtámadott rendeletben tűntek fel.
2.
A második jogalap, amely azon alapul, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és nem adott megfelelő indokolást a rendes érték kiigazítására vonatkozóan, valamint ellentmondásosan érvelt.
—
A Bizottság tévesen az uniós ágazat költségeit és gyártási adatait vette alapul a kiigazítás megfelelő mértékének a meghatározásához. Nem igazolt okokból utasította el azt a kiigazítási javaslatot, amely a kínai piac adatain alapult.
—
E tekintetben a megtámadott rendelet megsértette az alaprendelet 20. cikkét, valamint az EUMSZ 296. cikket, és ezenfelül nem rendelkezik megfelelő indokolással.
3.
A harmadik jogalap, amely azon alapul, hogy a vizsgált időszak meghatározása tekintetében nyilvánvaló értékelési hiba merült fel.
—
A Bizottság önkényes módon járt el, amikor nem mérlegelt alternatív időszakot, jóllehet rendelkezésére álltak volna a releváns adatok egy korábbi vizsgálat miatt.
4.
A negyedik jogalap, amely azon alapul, hogy a megtámadott rendelethez vezető eljárás nem felelt meg az uniós jog olyan általános elveinek, mint a megfelelő ügyintézés és az átláthatóság elve, valamint a felperes védelemhez való joga.
—
A Bizottság az ideiglenes tájékoztatást követően nem bocsátotta időben a felperes rendelkezésére a „rendelkezésre álló információt”. Amikor a Bizottság végül a végső tájékoztatást követően először kiadta ezen információkat a többi adattal és információval együtt, nem biztosított a felperes számára elég időt ahhoz, hogy tartalmas értékelést végezzen.
—
A Bizottság megsértette a felperes védelemhez való jogát azáltal, hogy nem biztosított a számára lehetőséget arra, hogy a panasz keretében az utolsó pillanatban előterjesztett, megalapozatlan állításokra vonatkozóan, amelyek először a megtámadott rendeletben tűntek fel, észrevételeket terjesszen elő.
5.
Az ötödik jogalap, amely azon alapul, hogy a megtámadott rendelet, amely 2017. január 26-án került elfogadásra, a felperes dömpingellenes vámját tévesen az alaprendelet azon rendelkezései szerint állapítja meg, amelyek az analóg ország kivételes módszerét írják elő a Kínai Népköztársaságból származó behozatalok rendes értékének a kiszámítására, annak ellenére, hogy az EU azon joga, hogy ilyen kivételes bánásmódot alkalmazzon, 2016. december 11-én lejárt.
—
Az Európai Unió magára nézve kötelezőnek ismerte el a Kínának a WTO-hoz való csatlakozására vonatkozó jegyzőkönyv különleges feltételeit, mégpedig a csatlakozást jóváhagyó tanácsi határozat útján. A Bizottság az EU intézményeként köteles arra, hogy az Unió által a jogköreinek gyakorlása keretében vállalt nemzetközi kötelezettségeket tiszteletben tartsa.
—
A megtámadott rendelet továbbá összeegyeztethetetlen az EU azon kötelezettségével, amely szerint a dömpingellenes szabályait a nemzetközi joggal összhangban kell, hogy értelmezze, különösen abban az esetben, ha a rendelkezései konkrétan az Unió által kötött nemzetközi megállapodás végrehajtását célozzák.
Full & Egal Universal Law Academy