17.7.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 231/38
2017. május 12-én benyújtott kereset – Yanukovych kontra Tanács
(T-286/17. sz. ügy)
(2017/C 231/47)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Oleksandr Viktorovych Yanukovych (Donyeck, Ukrajna) (képviselő: T. Beazley QC)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. március 3-i (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot (HL 2017. L 58., 34. o.);
—
a felperest érintő részében semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. március 3-i (EU) 2017/374 tanácsi végrehajtási rendeletet (HL 2017. L 58., 1. o.);
—
a Tanácsot kötelezze a felperes költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, arra alapított jogalap, hogy a Tanács nem rendelkezett megfelelő jogi alappal a megtámadott jogi aktusok meghozatalára.
—
A megtámadott határozat nem felelt meg azoknak a feltételeknek, hogy a Tanács az EUSZ 29. cikkre hivatkozhasson.
—
Az EUMSZ 215. cikk érvényesítésének feltételei nem teljesültek, mert nem létezett az EUSZ V. cím 2. fejezete szerinti érvényes határozat.
—
Nem volt meg az elegendő kapcsolat az EUMSZ 215. cikk felperessel szembeni érvényesítéséhez.
2.
A második, arra alapított jogalap, hogy a Tanács visszaélt hatáskörével.
—
A megtámadott jogi aktusok végrehajtásával a Tanács valódi célja alapvetően az volt, hogy megpróbálja magát behízelegni a jelenlegi ukrajnai rezsim kegyeibe (hogy ily módon Ukrajna szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az EU-val), azok végrehajtása nem a megtámadott intézkedésekben feltüntetett indokokból és érvek miatt történt.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a Tanács megsértette az indokolási kötelezettséget.
—
A megtámadott jogi aktusok „indokolása” a felperes tekintetében (azon túl, hogy helytelen) formális, nem megfelelő és elégtelen a szükséges pontosság szempontjából.
4.
Negyedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy az adott időpontban a felperes nem felelt meg a megállapított, jegyzékbe vételhez szükséges kritériumoknak.
5.
Ötödik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, amikor a felperest a megtámadott intézkedések hatálya alá helyezte. A Tanács nyilvánvaló hibát követett el akkor, amikor – „indokolás” és a jegyzékbe vételi kritériumok közötti kapcsolat egyértelmű hiánya ellenére – ismét jegyzékbe vette felperest.
6.
Hatodik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy megsértették a védelemhez való jogát és/vagy megtagadták tőle a hatékony bírói jogvédelmet. A Tanács, többek között, nem egyeztetett megfelelően a felperessel annak ismételt jegyzékbe vételét megelőzően, és nem biztosítottak számára megfelelő vagy tisztességes lehetőséget sem a hibák kijavítására, sem pedig személyes körülményeivel kapcsolatos információk benyújtására.
7.
A hetedik jogalapjával a felperes azt állítja, hogy megsértették az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (1) bekezdése által a felperes részére biztosított tulajdonhoz való jogot, mivel többek között a korlátozó intézkedések e jogot indokolatlanul és aránytalanul korlátozták.
Full & Egal Universal Law Academy