31.7.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 249/31
2017. május 15-én benyújtott kereset – Hebberecht kontra EKSZ
(T-315/17. sz. ügy)
(2017/C 249/48)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Chantal Hebberecht (Addis-Abeba, Etiópia) (képviselő: B. Maréchal ügyvéd)
Alperes: Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ)
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
elsődlegesen,
—
nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak a kérelmet;
—
semmisítse meg az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) kinevezésre jogosult hatósága által hozott, a Ch. Hebberecht által az Európai Unió Etiópiai Szövetségi Demokratikus Köztársaságba delegált küldöttsége vezetőjeként teljesített kiküldetésének egy éves meghosszabbítását elutasító határozatát (Ares (2017) 615970 – 03/02/2017);
—
kötelezze az EKSZ-t, hogy fizessen meg a felperesnek 250 000 euró átalányösszeget az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének jogcímén;
—
másodlagosan,
—
kötelezze az EKSZ-t, hogy fizessen meg a felperesnek 200 000 euró átalányösszeget az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének jogcímén;
—
harmadlagosan,
—
kötelezze az EKSZ-t, hogy fizessen meg a felperesnek 150 000 euró átalányösszeget az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének jogcímén;
—
negyedlegesen,
—
kötelezze az EKSZ-t, hogy fizessen meg a felperesnek 100 000 euró átalányösszeget az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének jogcímén;
—
ötödlegesen,
—
kötelezze az EKSZ-t, hogy fizessen meg a felperesnek 50 000 euró átalányösszeget az elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének jogcímén;
—
az EKSZ-t kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul, mivel a felperes úgy véli, hogy az Európai Unió (EU) Etiópiai Szövetségi Demokratikus Köztársaságba (Etiópia) delegált küldöttsége vezetőjeként teljesített kiküldetésének egy éves meghosszabbítását mellőző határozat látszólag közvetlenül kapcsolódik az antiszemita jellegű támadások és hátrányos megkülönböztetések hullámához.
2.
A második jogalap a szolgálati érdek megsértésén alapul, mivel a felperes kiküldetésének meghosszabbítását több olyan, a szolgálati érdeket figyelembe vevő tényező is igazolja, mint:
—
a hatékonyan irányított és szervezett, képzett, motivált és eredményes személyi állománnyal rendelkező, továbbá tapasztalt küldöttségvezető irányítása alatt álló küldöttség fenntartása;
—
a diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatok, valamint az együttműködés terén 28 éves gyakorlattal rendelkező küldöttségvezetőnek egy olyan, az EU-val különleges partneri státuszt élvező országban való megtartása, mint amilyen Etiópia;
—
az ország stabilitásához való hozzájárulás és az ország polgárháború kirobbanása miatti széthullásának elkerülése;
—
a migrációs áradat megállításához és növekedésének megakadályozásához való hozzájárulás.
3.
A harmadik jogalap az egyenlő bánásmód elvének megsértésén alapul, mivel más, a felperes helyzetével megegyező helyzetben lévő tisztviselők kiküldetését ugyanolyan igazolások alapján hosszabbították meg, mint amilyeneket a felperes az egyéves hosszabbításra irányuló kérelmében előadott. Ennek keretében a felperes a személyzeti szabályzat által a nemek közötti egyenlőség elősegítése érdekében előírt pozitív diszkriminációs intézkedések betartásának mellőzésére is hivatkozik, amely érvet azzal támaszt alá, hogy az ő felváltása céljából kinevezett új küldöttségvezető férfi.
4.
A negyedik jogalap a szolgálat folyamatosságának elvén alapul, amely a meghosszabbító határozat alapvető szempontja, mivel öt másik személy szintén távozóban van, köztük az együttműködés és fejlesztés terén két kulcsfontosságú pozíciót betöltő együttműködési vezető és a vidékfejlesztési és élelmiszerbiztonsági részleg vezetője is. A felperes úgy érvel tehát, hogy e körülmények között a küldöttségvezetői kiküldetésének egy éves meghosszabbítása biztosítaná a szolgálat folyamatosságát és a jövőbeni munkatársak betanítását.
Full & Egal Universal Law Academy