24.7.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 239/57
2017. május 31-én benyújtott kereset – Cargolux Airlines kontra Bizottság
(T-334/17. sz. ügy)
(2017/C 239/70)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Cargolux Airlines International SA (Sandweiler, Luxemburg) (képviselők: G. Goeteyn Solicitor, E. Aliende Rodríguez lawyer és C. Rawnsley Barrister)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
amennyiben a Törvényszék helyt ad az első, a második, a harmadik és a negyedik jogalapnak, teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásról (AT.39258 – Airfreight) szóló, 2017. március 17-i C(2017) 1742 final bizottsági határozat 1. cikkének (1)–(4) bekezdését a Cargoluxot érintő részében;
—
amennyiben a Törvényszék helyt ad az ötödik jogalapnak,
—
semmisítse meg teljes egészében az 1. cikk (1) bekezdését, vagy amennyiben az 1. cikk (1) bekezdését nem semmisíti meg teljes egészében, semmisítse meg az 1. cikk (1) bekezdését: i. a biztonsági pótdíjat és a jutalékokat érintő részében; ii. a 2001. január 22. és a 2002 vége közötti időszakot érintő részében; és iii. a 2005. június 10-ét megelőző szokásos értelmezés szerinti kartelltevékenységben való részvételt megállapító részében;
—
semmisítse meg teljes egészében az 1. cikk (2) bekezdését, vagy amennyiben az 1. cikk (2) bekezdését nem semmisíti meg teljes egészében, semmisítse meg az 1. cikk (2) bekezdését: i. a biztonsági pótdíjat és a jutalékokat érintő részében; ii. a 2005. június 10-ét megelőző szokásos értelmezés szerinti kartelltevékenységben való részvételt megállapító részében;
—
semmisítse meg teljes egészében 1. cikk (3) bekezdését és az 1. cikk (4) bekezdését;
—
amennyiben a Törvényszék helyt ad a hatodik jogalapnak, semmisítse meg a vitatott határozat 1. cikkének (2) bekezdését és 1. cikkének (3) bekezdését, amennyiben azok annak megállapítására irányulnak, hogy a Cargolux érkező (azaz harmadik országokban található repülőtér és az Unión belüli vagy Izlandon, illetve Norvégiában található repülőtér közötti útvonalakhoz kapcsolódó) forgalomhoz kapcsolódó jogsértésben vett részt);
—
törölje el a Cargoluxra a 3. cikkben előírt pénzbírságot, és amennyiben a Törvényszék nem törli teljes egészében a bírságot, lényeges csökkentse annak mértékét a korlátlan hatásköre keretében;
—
hozza meg a szükséges intézkedéseket a 4. cikk vonatkozásában, e cikk Cargoluxot érintő részében;
—
a Bizottságot kötelezze a Cargolux részéről felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság túllépett a hatáskörén.
—
A felperes állítja, hogy a Bizottság jogtalanul terjesztette ki hatáskörét az alábbi időpontokat megelőző bizonyítékokra támaszkodva: a) 2001. május 1. az EU és harmadik országok közötti útvonalak vonatkozásában; b) 2015. május 19. az EGT (nem uniós tagállamok) és harmadik országok közötti útvonalak vonatkozásában; és c) 2002. június 1. az EU és Svájc közötti útvonalak vonatkozásában, az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke megsértése megállapításának alátámasztására, az EGT-n belüli útvonalak vonatkozásában.
2.
A második, alapvető eljárási követelmények megsértésére, a védelemhez való jog megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság alapvető eljárási követelményeket, és a felperes védelemhez való jogát sértette meg, amikor az újbóli elfogadást megelőzően nem küldött meg új kifogásközlést.
—
A felperes állítja, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy nem volt köteles új kifogásközlés megküldésére a vitatott határozat újbóli elfogadását megelőzően, és így megsértette a felperes védelemhez való jogát.
3.
A harmadik, téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság a cél általi jogsértést elkövetésének megállapítása érdekében elmulasztotta a jogi és gazdasági háttér szükséges értékelését elvégezni.
4.
A negyedik, alapvető eljárási követelmények megsértésére, az indokolási kötelezettség megsértésére, a védelemhez való jog megsértésére és nyilvánvaló jogi és ténybeli értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság elmulasztotta az EUMSZ 101. cikk és az egyéb vonatkozó rendelkezések állítólagos megsértésének hatályát és jellemzőit kellő pontossággal meghatározni.
—
A felperes állítja, hogy az egységes és folyamatos jogsértés kiterjesztése visszafordíthatatlanul elhomályosítja a jogsértés hatályát, annak tartalmát meghatározhatatlanná téve.
5.
Az ötödik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság megállapításait nem támasztja alá bizonyítékokkal vagy jogilag megkövetelt módon nem bizonyítja azon tényeket, amelyekre megállapításait alapítja.
—
A felperes állítja, hogy a vitatott határozat ténybeli hibákat és téves értékelést tartalmaz az egységes és folyamatos jogsértést alkotó mindhárom összetevő (üzemanyagpótdíj, biztonsági pótdíj és a pótdíjak után fizetendő jutalék fizetése) tekintetében. A felperes szerint a Bizottság tévesen alkalmazta az egységes és folyamatos jogsértés fogalmát, mint átfogó kategóriát annak érdekében, hogy bizonyítékként sokféle tényre és összefüggésre hivatkozzon, jogszerű és jelentőséggel nem bíró magatartásokat is ideértve.
6.
A hatodik, téves jogalkalmazásra alapított jogalap, amennyiben a Bizottság tévesen állapítja meg hatáskörét a harmadik országokban található repülőterek és az EGT-ban lévő repülőterek közötti útvonalakat érintő, állítólagos versenyellenes összehangolás vonatkozásában, és tévesen alkalmazza a jogot, mivel az ilyen tevékenységek nem tartoznak az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének területi hatály alá.
7.
A hetedik, a bírságnak a Törvényszék korlátlan hatáskörére tekintettel történő felülvizsgálatára irányuló kérelem vonatkozásában fennálló nyilvánvaló értékelési hibára és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.
—
A felperes állítja, hogy a Bizottság helytelenül állapította meg az eladások értékét, amennyiben tévesen vette figyelembe az érkező járatokat, és jelentősen túlértékelte az állítólagos jogsértés általános súlyát. A felperest illetően a Bizottság tévesen értékelte a jogsértés súlyát és időtartamát, és tévesen utasította el az enyhítő körülményeket.
Full & Egal Universal Law Academy