21.8.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 277/46
2017. május 30-án benyújtott kereset – Air France kontra Bizottság
(T-338/17. sz. ügy)
(2017/C 277/69)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Société Air France (Tremblay-en-France, Franciaország) (képviselők: A. Wachsmann és S. Thibault-Liger ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
elsődlegesen az EUMSZ 263. cikk alapján teljes egészében semmisítse meg az AT.39258 – „légi árufuvarozás” ügyben 2017. március 17-én hozott C(2017) 1742 final európai bizottsági határozatot a felperest érintő részében, valamint a rendelkező részének alapjául szolgáló indokolást, a felperes első, második és harmadik jogalapja alapján;
—
másodlagosan, amennyiben a Törvényszék az első, második vagy harmadik jogalap alapján nem semmisíti meg teljes egészében a C(2017) 1742 final határozatot:
—
először is,
—
semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 1) pontjának c) alpontját, 2) pontjának c) alpontját, 3) pontjának c) alpontját és 4) pontjának c) alpontját, amennyiben a vele szemben megállapított egységes és folyamatos jogsértés a Lufthansa által a bírságmentesség iránti kérelmében szolgáltatott elfogadhatatlan bizonyítékokon alapul, és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, valamint a határozat 3. cikkének b) pontját, amennyiben az vele szemben 182 920 000 euró bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírság összegét, az első jogalapjának megfelelően,
—
semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 1) pontjának c) alpontját, 2) pontjának c) alpontját, 3) pontjának c) alpontját és 4) pontjának c) alpontját, amennyiben az a vele szemben megállapított egységes és folyamatos jogsértés köréből kizár olyan légitársaságokat, amelyek a határozat indokolása szerint részt vettek a jogsértésben, és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, valamint a határozat 3. cikkének b) pontját, amennyiben az vele szemben 182 920 000 euró bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírság összegét, a második jogalapjának megfelelően,
—
semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 2) pontjának c) alpontját és 3) pontjának c) alpontját, amennyiben az megállapítja, hogy a vele szemben megállapított egységes és folyamatos jogsértés magában foglalja az EGT-be irányuló árufuvarozási szolgáltatásokat (inbound EGT-forgalom), és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, továbbá a határozat 3. cikkének b) pontját, amennyiben az vele szemben 182 920 000 euró bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírság összegét, a harmadik jogalapjának megfelelően,
—
másodszor semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 1. cikkének első bekezdését, 1) pontjának c) alpontját, 2) pontjának c) alpontját, 3) pontjának c) alpontját és 4) pontjának c) alpontját, amennyiben az megállapítja, hogy a szállítmányozói jutalék fizetésének megtagadása a vele szemben megállapított egységes és folyamatos jogsértéstől elkülönülő elemnek minősül, és semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, továbbá a határozat 3. cikkének b) pontját, amennyiben az vele szemben 182 920 000 euró bírságot szab ki, és semmisítse meg a határozat 4. cikkét, következésképpen az EUMSZ 261. cikk alapján csökkentse e bírság összegét, a negyedik jogalapjának megfelelően,
—
és harmadszor semmisítse meg a C(2017) 1742 final határozat 3. cikkének b) pontját, amennyiben az vele szemben 182 920 000 euró bírságot szab ki, azzal az indokkal, hogy a Bizottság e bírság kiszámítása során figyelembe vette a felperes árufuvarozási díjait, valamint az EGT-be irányuló árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételeinek (inbound EGT-bevételek) 50 %-át (az ötödik jogalapja szerint), továbbá túlértékelte a vele szemben megállapított jogsértés súlyát (a hatodik jogalapja szerint), tévesen állapította meg a jogsértésben való részvételének időtartamát (a hetedik jogalapja szerint), és a vonatkozó jogszabályok címén nem kellő mértékben csökkentette a bírságot (a nyolcadik jogalapja szerint), valamint semmisítse meg az ennek alapjául szolgáló indokolást, és az EUMSZ 261. cikk alapján megfelelő összegre csökkentse e bírságot;
—
mindenesetre kötelezze az Európai Bizottságot az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette a 2002. évi engedékenységi közleményt, a bizalomvédelem elvét, valamint az Air France és a Lufthansa közötti egyenlő bánásmód és hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, amely jogsértés érinti a Lufthansa mentesség iránti kérelme keretében benyújtott iratok elfogadhatóságát. E jogalap négy részből áll:
—
az első rész az első jogalap elfogadhatóságán alapul;
—
a második rész a Lufthansának nyújtott mentesség visszavonásán alapul;
—
a harmadik rész a Lufthansa mentesség iránti kérelmében benyújtott bizonyítékok elfogadhatatlanságán alapul;
—
a negyedik rész azon alapul, hogy a Lufthansa által a mentesség iránti kérelmében benyújtott bizonyítékok elfogadhatatlansága miatt a határozatot mindenképpen meg kell semmisíteni.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a Bizottság megsértette az indokolási kötelezettséget, az egyenlő bánásmód elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a Bizottság önkényes beavatkozásával szembeni védelem elvét, mivel a határozat rendelkező részéből kizárt olyan légitársaságokat, amelyek részt vettek a magatartásokban. E jogalap két részből áll:
—
az első rész azon az érven alapul, miszerint azt, hogy a határozat rendelkező részéből kizártak olyan társaságokat, amelyek részt vettek a magatartásokban, az indokolási kötelezettség megsértése jellemzi;
—
a második rész azon az érven alapul, miszerint az, hogy a határozat rendelkező részéből kizártak olyan társaságokat, amelyek részt vettek a magatartásokban, sérti az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, valamint a Bizottság önkényes beavatkozásával szembeni védelem elvét.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy sérti a Bizottság területi illetékességét meghatározó szabályokat annak megállapítása, hogy az inbound EGT-forgalom az egységes és folyamatos jogsértés részét képezi. E jogalap két részből áll:
—
az első rész azon alapul, hogy az inbound EGT-forgalommal kapcsolatos magatartásokat nem az EGT-n belül hajtották végre;
—
a második rész azon alapul, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy az inbound EGT-forgalommal kapcsolatos magatartások az EGT-n belül minősített hatásokkal jártak.
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy az indokolás ellentmondásos, és hogy nyilvánvaló mérlegelési hiba jellemzi azt a megállapítást, miszerint a szállítmányozói jutalék fizetésének megtagadása az egységes és folyamatos jogsértéstől elkülönülő elemnek minősül. E jogalap két részből áll:
—
az első rész szerint az említett megállapítást az indokolás ellentmondásossága jellemzi;
—
a második rész szerint az említett megállapítást nyilvánvaló mérlegelési hiba jellemzi.
5.
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy az Air France bírságának kiszámításakor figyelembe vett eladások értéke hibás, és két részből áll:
—
az első rész azon alapul, hogy a díjaknak az eladások értékébe való beszámítása ellentmondásos indokoláson, több tekintetben téves jogalkalmazáson és nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul;
—
a második rész azon alapul, hogy az inbound EGT-bevételek 50 %-ának az eladások értékébe való beszámítása sérti a 2006. évi bírságkiszámítási iránymutatást és a ne bis in idem elvét.
6.
A hatodik jogalap a jogsértés súlyának téves értékelésén alapul, és két részből áll:
—
az első rész azon az érven alapul, miszerint a magatartások súlyának túlértékelése több nyilvánvaló mérlegelési hibán, valamint a büntetések arányossága elvének és az egyenlő bánásmód elvének megsértésén alapul;
—
a második rész azon az érven alapul, miszerint a magatartások súlyának túlértékelése abból ered, hogy a Bizottság a területi illetékességére vonatkozó szabályokat megsértve belefoglalta a jogsértés körébe az EGT-n kívül végrehajtott magatartásokra vonatkozó kapcsolatfelvételeket.
7.
A hetedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság tévesen számította ki a jogsértés időtartamát.
8.
A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem indokolta meg a vonatkozó jogszabályok címén nyújtott 15 %-os csökkentést, és e csökkentés nem kellő mértékű.