EUR-Lex -  62017TN0458 - HU

16.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 347/30

2017. július 21-én benyújtott kereset – Shindler és társai kontra Tanács

(T-458/17. sz. ügy)

(2017/C 347/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Harry Shindler (Porto d’Ascoli, Olaszország) és 12 másik felperes (képviselő: J. Fouchet ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az Európai Unió Tanácsa által hozott, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával a tagállam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2017. május 22-i (EU, Euratom) XT 21016/17 határozatot és ezen XT 21016/17 határozat ADD 1 REV 2 mellékletét;

—

következésképpen:

—

kötelezze az Európai Unió Tanácsát az eljárás teljes költségeinek viselésére, ideértve az 5 000 eurót kitevő ügyvédi költségeket is;

—

minden jogot fenntartva, és különösen annak fenntartásával, hogy az SCP CORNILLE-POUYANNE, Avocats au Barreau de Bordeaux (a bordói ügyvédi kamara tagjai) az Európai Unió Törvényszéke által kitűzött tárgyaláson minden releváns kérdésben észrevételeket tehet.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek két jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap az Európai Unió Tanácsa által hozott, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával a tagállam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2017. május 22-i (EU, Euratom) XT 21016/17 határozatnak és ezen XT 21016/17 határozat ADD 1 REV 2 mellékletének (a továbbiakban: megtámadott határozat) a külső jogellenességén alapul. E jogalap két részből áll:

—

Az első rész az Euratom-Szerződés megsértésén alapul, mivel a megtámadott határozat és melléklete anélkül irányozza elő az Egyesült Királyságnak az Európai Atomenergia-közösségből való automatikus kilépését az Unióból való kilépéssel együtt, hogy az külön kilépési és tárgyalásos eljárás tárgyát képezné.

—

A második rész az Unió és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás megsértésén alapul, mivel a megtámadott határozat és melléklete rendkívüli horizontális hatáskört ruház az Unióra annak érdekében, hogy levezesse az Egyesült Királyság kilépéséről szóló megállapodásról folytatandó tárgyalásokat, és kizárja annak lehetőségét, hogy e megállapodás vegyes legyen, ily módon a végleges megállapodásban részes tagállamoknak semmilyen ratifikációt nem kell lefolytatniuk.

2.

A második jogalap a megtámadott határozat belső jogellenességén alapul, és három részből áll:

—

Az első rész az egyenlő bánásmód elvének megsértésén alapul, mivel az alperes a megtámadott határozatnak és mellékletének elfogadásával anélkül határozott a kilépési eljárás megindításáról, hogy a külföldön élő európai polgárok kifejthették volna véleményüket európai polgárságuk esetleges elvesztését illetően. Így sérült a meghallgatáshoz való joguk, és az ahhoz való joguk, hogy kifejthessék véleményüket egy európai szintű választáson leadott szavazattal. A megtámadott határozat ennélfogva megerősíti az olyan másodosztályú polgárok kategóriájának fennállását, akiket megfosztottak szavazati joguktól azért, mert éltek a szabad mozgáshoz való jogukkal, és következésképpen nem tartotta tiszteletben a polgárok közötti egyenlő bánásmód elvét. A felperesek úgy vélik, hogy az európai polgárok között lakóhelyük alapján hátrányos megkülönböztetésre került sor.

—

A második rész az EUMSZ 203. cikk megsértésén alapul, mivel a megtámadott határozat előirányozza brit tengerentúli országok és területek (TOT) kilépését anélkül, hogy a TOT lakói szavazhattak volna az európai szerződésben szabályozott társulási rendszerből való kilépésről, és anélkül, hogy lefolytatták volna az EUMSZ 203. cikkben foglalt, rájuk vonatkozó különös eljárást, ily módon a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 199. cikkben foglalt letelepedési szabadságot.

—

A harmadik rész a jogbiztonság elvének és a bizalomvédelem elvének megsértésén alapul, mivel a felperesek úgy vélik, hogy a kilépési megállapodásról való, bizonytalan kimenetelű tárgyalások megkezdése jelentős hatással van a felpereseket az európai polgárság alapján megillető jogokra vonatkozó szabályokra, noha a felperesek a szabad mozgáshoz való jogukkal élve alakították ki egy másik tagállamban a magán- és családi életüket. A megtámadott határozat és melléklete tehát nem tartja tiszteletben a jogszabályok előreláthatóságának követelményeit, amelyeket a jogbiztonság elve és a bizalomvédelem elve megkövetel, továbbá sérti a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogot is.

Full & Egal Universal Law Academy