2.10.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 330/14
2017. augusztus 1-jén benyújtott kereset – Opere Pie d’Onigo kontra Bizottság
(T-491/17. sz. ügy)
(2017/C 330/19)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Istituzione Pubblica di Assistenza e Beneficienza „Opere Pie d’Onigo” (Pederobba, Olaszország) (képviselő: G. Maso ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
teljes egészében, illetve bizonyos részeiben semmisítse meg a Bizottság 2017. március 27-én elfogadott „állami támogatás – Olaszország, az szociális-egészségügyi magánszolgáltatóknak nyújtott állítólagos állami támogatás” határozatát (SA.38825).
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az EUMSZ 107. cikk megsértésére és a Bizottság által a tekintetben elkövetett hibára alapított jogalap, hogy indokoltnak tekintette szociális-egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó állami vállalkozások szelektív kizárását az INPS (országos szociális biztonsági intézet) anyasági biztosításából és a súlyosan beteg hozzátartozókat ápoló munkavállalók hiányzásai tekintetében felmerülő költségek visszatérítéséből.
2.
A második, a támogatás állami eredetére alapított jogalap, mivel a felperes szerint a magánvállalkozások anyasági biztosításból és a súlyosan beteg hozzátartozókat ápoló munkavállalók hiányzásai tekintetében felmerülő költségekből eredő kiadásainak fedezését célzó forrásokat az INPS, ekként pedig az olasz állam állami forrásokból biztosítja.
3.
A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a felperes szerint ezek az intézkedések a magánvállalkozások számára kedveznek, mivel előnyt biztosítanak számukra az ugyanazon szolgáltatásokat nyújtó állami vállalkozásokhoz képest, amelyeknek azonban a szülési szabadság és a súlyosan beteg hozzátartozó ápolása miatti hiányzások időszakaival kapcsolatos költségek teljese egészét viselniük kell, ami súlyos pénzügyi hatásokat eredményez.
4.
A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a felperes szerint a vitatott intézkedések érintik a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel az Olaszországban nyereségszerzési céllal beruházásokat végző multinacionális csoportok és külföldi tőkével rendelkező olasz vállalkozások számára kedveznek, ugyanakkor a nyereségszerzési cél nélkül működő, kisebb állami vállalkozásokat büntetik azáltal, hogy módosítják a munkavégzéssel kapcsolatos költségek szerkezetét.