16.10.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 347/43
2017. augusztus 9-én benyújtott kereset – Abdulkarim kontra Tanács
(T-559/17. sz. ügy)
(2017/C 347/57)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Mouhamad Wael Abdulkarim (Dubaj, Egyesült Arab Emírségek) (képviselők: J.-P. Buyle és L. Cloquet ügyvédek)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról szóló, 2017. május 29-i (KKBP) 2017/917 tanácsi határozatot a felperest érintő részében;
—
semmisítse meg a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2017. május 29-i (EU) 2017/907 tanácsi végrehajtási rendeletet a felperest érintő részében;
—
kötelezze a Tanácsot az eljárás során felmerülő minden költség megfizetésére, ideértve a felperes költségeit.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a tények nyilvánvalóan téves mérlegelésén alapul, amennyiben az alperes azt állapította meg, hogy a felperes hozzájárult a szíriai rezsim fenntartásához. Következésképpen a felperes az alábbi érveket terjeszti elő a megtámadott jogi aktusokban előadottakkal szemben:
—
M. W. Abdulkarim nem tekinthető „befolyással rendelkező üzletembernek”;
—
M. W. Abdulkarim nem áll kapcsolatban a rezsimmel, arra semmiféle befolyást nem gyakorol, és nem jelent valós veszélyt a szíriai helyzetre tekintettel bevezetett korlátozó intézkedések megkerülésére;
—
az Alkarim For Trade and Industry L.L.C. vagy más, a Közel-Keleten a kőolaj, ipari olajok, kenőanyagok és zsírok ágazatában működő társaságokban betöltött korábbi szerep sem vezethet arra a következtetésre, hogy M. W. Abdulkarim „befolyással rendelkező üzletember” lenne;
—
nem tartózkodik Szíriában, következésképpen nem gyakorol ott tevékenységeket.
2.
A második jogalap az arányosság alapelvének megsértésén alapul, mivel a megtámadott jogi aktusokkal elrendelt intézkedések olyan hatásokkal járnak, amelyek következtében a jogi aktusokat önmagukban aránytalannak kell tekinteni.
3.
A harmadik jogalap a tulajdonhoz való jog és a vállalkozás szabadsága aránytalan megsértésén alapul, mivel a vitatott intézkedések megakadályozhatják a felperest abban, hogy zavartalanul élvezhesse tulajdonát és a gazdasági szabadságát.
4.
A negyedik jogalap hatáskörrel való visszaélésen alapul, mivel a megtámadott jogi aktusokat azzal a céllal fogadták el, hogy az előadottaktól eltérő célkitűzéseket valósítsanak meg, így különösen hogy távol tartsák a felperest a piactól annak érdekében, hogy más érdekelt felek piacra lépését részesítsék előnyben, és emiatt a hatáskörrel való visszaélés bélyegét hordozzák magukon.
5.
Az ötödik jogalap az EUMSZ 296. cikk második bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésén alapul, mivel a megtámadott jogi aktusok indokolása valójában pusztán formális, és valószínűleg nem képezte tárgyát az alperes általi mérlegelésnek.