6.11.2017
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 374/44
2017. szeptember 1-jén benyújtott kereset – CX kontra Bizottság
(T-605/17. sz. ügy)
(2017/C 374/66)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: CX (képviselő: É. Boigelot ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
a keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;
—
következésképpen:
—
semmisítse meg a 2016. december 22-án kelt Ares(2016)7145655. számú „terhelési értesítést” (A.1. melléklet), amelyet a Bizottság sérelmet okozó aktusnak tekintett („a második megtámadott határozat”), amennyiben az a felperessel szemben előírja „a 2015-ben és 2016-ban kifizetett illetmények visszatérítését”;
—
semmisítse meg a 2016. október 28-án kelt, Ares(2016)6178919. számú „előzetes tájékoztatást tartalmazó levelet” (A.2. melléklet) („az első megtámadott határozat”), amelyről a felperes azt állítja, hogy az előbbi aktus jogi alapját képezte;
—
amennyiben szükséges, semmisítse meg a 2017. május 23-i Ares(2017)2620957. számú (A.5. melléklet), ugyanezen a napon közölt határozatot (A.6. melléklet), amelyben a kinevezésre jogosult hatóság elutasítja a felperes által a megtámadott határozatokkal szemben 2017. január 27-én R/59/17. szám alatt benyújtott panaszt (A.4. melléklet);
—
az Európai Unió Törvényszéke eljárási szabályzatának 134. cikke alapján az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap alaki és eljárási hibán, valamint azon alapul, hogy a kinevezésre jogosult hatóság téves jogi alapot jelölt meg a megtámadott határozatok alapjaként, ami indokolja azok megsemmisítését.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a jelen esetben nyilvánvalóan nem alkalmazható a tisztviselők személyzeti szabályzatának 85. cikke, amelyre a kinevezésre jogosult hatóság támaszkodott. A felperes szerint a jogalap nélkül megfizetett összeg visszatéríttetésének két együttes feltétele van, amelyek közül az első abban áll, hogy szabálytalan legyen az a folyósítás, amelyet az adminisztráció vissza kíván téríttetni, a második pedig abban nyilvánul meg, hogy az alkalmazott tudjon e szabálytalanságról, illetve megállapítható legyen, hogy a szóban forgó szabálytalanság annyira nyilvánvaló volt, hogy az alkalmazottnak arról mindenképp tudnia kellett, ami a jelen esetben nyilvánvalóan nem teljesül.
3.
A harmadik jogalap az alaki és eljárási szabályok azáltal történő megsértésén alapul, hogy a Bizottság olyan határozatot fogadott el, amelynek nincs semmilyen jogi alapja, amennyiben e határozat utólag azt állítja, hogy az alapjául szolgáló aktus nem, illetve már nem minősül sérelmet okozó aktusnak.