15.1.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 13/22
2017. október 24-én benyújtott kereset – Clestra Hauserman kontra Parlament
(T-725/17. sz. ügy)
(2018/C 013/36)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Clestra Hauserman (Illkirch Graffenstaden, Franciaország) (képviselő: J. Gehin ügyvéd)
Alperes: Európai Parlament
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Parlament 2017. augusztus 24-i levelében foglalt határozatot, amelyben az Európai Parlament arról értesíti a felperest, hogy elutasítja a felperes által a [Konrad Adenauer] luxembourgi épület kibővítését és felújítását érintő projekt 55. tételére vonatkozó INLO-D-UPIL-T-16-AO8 ajánlati felhívás keretében benyújtott ajánlatot („elutasító határozat”), valamint az e tételt más ajánlattevőnek odaítélő határozatot („odaítélő határozat”);
—
kötelezze az Európai Parlamentet arra, hogy szerződésen kívüli felelősség jogcímén fizessen meg a felperes részére 1 000 893 euró kártérítést, valamint fizessen meg minden esetben 50 000 euró összeget a 2014/S 123-218302 számú ajánlati felhívás keretében benyújtott ajánlat elkészítésének költségei címén;
—
az Európai Parlamentet kötelezze az eljárás összes költségének viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy szabálytalan a Clestra Hauserman társaság ajánlatát egy második közbeszerzési eljárás keretében elutasító határozat, amely eljárást a 2016. november 8-i 2016/S 215-391081 számú hirdetménnyel szabálytalanul indították meg egy olyan első eljárást követően, amelynek eredményeképpen a szerződést a felperesi vállalkozásnak ítélték oda.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy nem igazolható a szerződést elnyerő ajánlattevő vállalkozás ajánlatának elfogadhatósága a dokumentáció azon rendelkezései alapján, amelyek a nyertes ajánlattevő műszaki és pénzügyi alkalmasságára (a dokumentáció 12. és 13. pontja), valamint az ajánlattételi felhívásban megkövetelt dokumentumokra (I–VI.G. pont) vonatkoznak.
3.
A harmadik jogalap a szerződést elnyerő ajánlattevő vállalkozás ajánlatának elfogadhatatlanságán alapul, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsony jellege miatt meg kellett volna állapítani az ajánlat szabálytalanságát, így annak kiválasztása nyilvánvaló mérlegelési hibának minősül.
4.
A negyedik jogalap a második közbeszerzési eljárás tekintetében az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megsértésén alapul.