22.1.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 22/51
2017. november 10-én benyújtott kereset – Izba Gospodarcza Producentów i Operatorów Urządzeń Rozrywkowych kontra Bizottság
(T-750/17. sz. ügy)
(2018/C 022/68)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Izba Gospodarcza Producentów i Operatorów Urządzeń Rozrywkowych (Varsó, Lengyelország) (képviselő: P. Hoffman ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Bizottság 2017. augusztus 29-i, a lengyel szerencsejáték-törvénnyel kapcsolatos 2016/398/PL értesítési eljárás keretében az Európai Bizottság által tett megjegyzésekhez és a Máltai Köztársaság részletes véleményéhez való hozzáférést megtagadó határozatát;
—
a Bizottságot kötelezze saját költségeinek, valamint a felperes részéről felmerülő költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes nyolc jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, a tények elferdítésére és az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap
—
A felperes úgy érvel, hogy a határozat számos, helytelen tényt tartalmazó állításon alapul, köztük olyan állításokon, amelyek szerint a bejelentett intézkedés a Bizottság felszólító levelére adott válasz volt, amely az e levélben szereplő jogsértés – szerencsejátékkal kapcsolatos szolgáltatások lengyelországi nyújtására vonatkozó engedély megszerzésének bizonyos feltételi – orvoslására Lengyelország által tett lépések bemutatására irányult, noha az említett feltételeket Lengyelország több mint két évvel korábban már megsemmisítette és a bejelentett intézkedés egyáltalán nem kapcsolódott a Bizottság felszólító leveléhez.
2.
A második, a 2015/1535 irányelv (1) (3), (7) és (9) premabulumbekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének megsértésére, valamint az 1049/2001 rendelet (2) 4. cikke (2) bekezdése harmadik franciakezdésének megsértésére alapított jogalap
—
A felperes a Bíróság C-331/15 P. sz. ügyben hozott Franciaország kontra Schlyter ítélet (3) tükrében úgy érvel, hogy a Bizottság azáltal, hogy általános vélelmet alkalmazott és nem bizonyította, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele sértené a kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárást, megsértette az átláthatóság 2015/1535 irányelvből következő elvét.
3.
A harmadik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik franciakezdésének és az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap
—
A felperes úgy érvel, hogy a Bizottság a kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárás időtartama miatt, valamint amiatt, mert ezen eljárás keretében észszerű időn belül nem végzett semmilyen tevékenységet, nem alapíthatja elutasítását az ezen eljárás védelmének szükségességére.
4.
A negyedik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik franciakezdésének és az EUMSZ 296. cikk megsértésére és a tények elferdítésére alapított jogalap
—
A felperes úgy érvel, hogy a kért dokumentumokra semmilyen általános vélelem nem vonatkozik. A Bizottság azon állítása, amely szerint „elválaszthatatlan kapcsolat” áll fenn az értesítési eljárás és a kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárás között, nem tényszerű és túl általános. Nem bizonyíthatja mindenesetre, hogy a dokumentumokra általános vélelem vonatkozik, mivel az kizárólag a kötelezettségszegési eljárás iratanyagába tartozó dokumentumokra terjed ki. Annak eldöntésére céljából, hogy a dokumentum ezen iratanyagba tartozik-e, azt kell vizsgálni, hogy a Bizottság e dokumentumhoz tervezett vagy folyamatban lévő kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárás keretében jutott-e hozzá, azaz e dokumentumot ilyen eljárások keretében vagy ilyen eljárások megkezdésére tekintettel szerezte be, kapta vagy rendelte meg. A felperes úgy érvel, hogy e vizsgálat a jelen ügyben nem valósult meg.
5.
Az ötödik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap
—
Pusztán az, hogy a Bizottság Málta részletes véleményét figyelembe kívánja venni és fel kívánja azt használni a folyamatban lévő, kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárás keretében Lengyelországgal folytatott párbeszéd során, nem igazolhatja a hozzáférhetővé tételének megtagadását.
6.
A hatodik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének megsértésére alapított jogalap
—
A felperes úgy érvel, hogy a kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárás időtartamára, valamint a kért dokumentumok tartalmára, jellegére és hátterére tekintettel e dokumentumok hozzáférhetővé tétele semmiképpen nem sérti ezen eljárások védelmét, megdöntve így a hozzáférés megtagadásának általános vélelmét.
7.
A hetedik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (6) bekezdésének és az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap
—
A felperes úgy érvel, hogy a Bizottságnak a kért dokumentumokat részben mindenképpen hozzáférhetővé kellett volna tennie, többek között miután törölte a kötelezettségszegés megállapítására irányuló eljárás tárgyát képező online szerencsejátékkal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó hivatkozásokat.
8.
A nyolcadik, az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 296. cikk megsértésére alapított jogalap
—
A felperes úgy érvel, hogy nyomós közérdek fűződik a Bizottság által az alapvető európai uniós szabadságokat és jogokat sértő bejelentett intézkedésre adott válasz megismeréséhez. A felperes úgy véli, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy az ehhez fűződő érdeknek miért tulajdonít csekélyebb jelentőséget, mint a hozzáférés megtagadásához fűződő érdeknek.
(1) A műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 241., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.)
(3) 2017. szeptember 7-i Franciaország kontra Schlyter ítélet (C-331/15 P, EU: C:2017:639).