29.1.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 32/38
2017. november 10-én benyújtott kereset – Kerstens kontra Bizottság
(T-757/17. sz. ügy)
(2018/C 032/52)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Petrus Kerstens (Overijse, Belgium) (képviselő: C. Mourato ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a Bizottság felpereshez címzett, 2017. március 27-i határozatát annyiban, amennyiben az elrendeli a CMS 15/017. sz. ügy újrakezdését;
—
semmisítse meg a Bizottság felpereshez címzett, 2017. április 7-i határozatát annyiban, amennyiben az elrendeli a CMS 12/063. sz. ügy újrakezdését;
—
ítéljen meg felperesnek 40 000 euró kártérítést rendkívüli nem vagyoni kártérítés címén, melyet a Bizottságnak kell megfizetnie;
—
kötelezze az alperest az eljárási költségek viselésére a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a megsemmisítést kimondó, 2017. február 14-i Kerstens kontra Bizottság ítélet (T-270/16 P, nem tették közzé, EU:T:2017:74) helytelen végrehajtására és a non bis in idem elv megsértésére vonatkozik, melyeket a kinevezésre jogosult hatóság követett el azáltal, hogy a felperes ellen indult fegyelmi eljárások újbóli megnyitását rendelte el.
2.
A második jogalap a fent hivatkozott ítélet helytelen végrehajtására és a megfelelő ügyintézés elvének megsértésére vonatkozik, köztük az ügyek pártatlan és méltányos intézése elvének megsértésére, valamint az ártatlanság vélelmének és a védelemhez való jog megsértésére annyiban, amennyiben az említett fegyelmi eljárások újbóli megnyitását elrendelő határozatok nem nyújtják a felperes ügyének pártatlan és méltányos elbírálásának garanciáit.
3.
A harmadik jogalap a fent hivatkozott ítélet helytelen végrehajtására és a jogbiztonság elvének, valamint a megfelelő ügyintézés elvének, különösen pedig az észszerű határidő elvének megsértésére vonatkozik, mivel a felperes szerint az újabb fegyelmi eljárásnak szintén észszerű határidőn belül kellene sorra kerülnie, ami a jelen esetben nem állapítható meg.
4.
A negyedik jogalap a fenti jogellenességek miatti rendkívüli kártérítési kérelemre vonatkozik, annak érdekében, hogy a kártérítés orvosolja a felperesnek az adminisztráció által állítólagosan okozott nem vagyoni kárt, ugyanis a megtámadott aktusok megsemmisítése önmagában nem orvosolhatja az említett kárt.