A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (második tanács)
2018. december 11. ( *1 )
„Európai uniós védjegy – Felszólalási eljárás – A Cheapflights európai uniós ábrás védjegy bejelentése – A védjegybejelentésnek a feltétlen kizáró okok vizsgálata céljából az elbíráló elé utalása – A korábbi védjegy jogosultja általi vitatás – A megtámadott határozatnak a korábbi védjegy érvényességére vonatkozó megállapítást tartalmazó indokolása – A korábbi védjegy jogosultja általi vitatás – Részleges elfogadhatatlanság – A 216/96/EK rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott kiegészítő kérelem – A fellebbezési tanács előtti fellebbezés visszavonása – Részleges okafogyottság”
A T‑565/17. sz. ügyben,
a CheapFlights International Ltd (székhelye: Speenoge [Írország], képviselik: A. von Mühlendahl és H. Hartwig ügyvédek)
felperesnek
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: A. Folliard‑Monguiral, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:
a Momondo Group Ltd (székhelye: London [Egyesült Királyság]),
az EUIPO fellebbezési nagytanácsának a CheapFlights International és a Momondo Group közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2017. június 1‑jén hozott határozata (R 1893/2011‑G. sz. ügy) ellen benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács),
tagjai: M. Prek elnök (előadó), F. Schalin és M. J. Costeira bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2017. augusztus 18‑án benyújtott keresetlevélre,
tekintettel a Törvényszék Hivatalához 2017. november 6‑án benyújtott válaszbeadványra,
tekintettel a Törvényszék által a felekhez intézett írásbeli kérdésekre, és az e kérdésekre általuk adott és a Törvényszék Hivatalához 2018. június 29‑én, illetve július 4‑én benyújtott válaszokra,
meghozta a következő
Végzést
A jogvita előzményei
1
2003. október 30‑án a fellebbezési tanács előtti eljárásban résztvevő másik fél, a Momondo Group Ltd, európai uniós védjegy lajstromozása iránti kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO) a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20‑i 40/94/EK módosított tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.; helyébe lépett: az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i, módosított 207/2009/EK tanácsi rendelet [HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.], amelynek helyébe lépett az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet [HL 2017. L 154., 1. o.]) alapján.
2
A lajstromoztatni kívánt védjegy az alábbi ábrás megjelölés volt:
3
A bejelentést a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15‑i Nizzai Megállapodás szerinti 9., 16., 35., 38., 39. és 41–44. osztályokba tartozó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban tették, és azok az alábbi leírásnak felelnek meg, az egyes osztályok szerint:
–
9. osztály: „Számítógépes hardverek és szoftverek; számítógépes programok és szoftverek; adatbázisokban természetes nyelven kereső szoftverek; elektronikus formában nyújtott használati útmutatók és felhasználói kézikönyvek”;
–
16. osztály: „Műanyag csomagolóanyagok (amelyek nem tartoznak más osztályokba); katalógusok, brosúrák és szórólapok; magazinok és folyóiratok; felhasználói kézikönyvek és használati utasítások”;
–
35. osztály: „Adatok és információk összegyűjtése, tárolása, elemzése és lehívása; reklámanyagok elektronikus karbantartása, indexálása és terjesztése; információs adattárak, honlapok és egyéb információs források készítése; számítógépes világhálón keresztül elérhető információs jegyzékek, oldalak és más források készítése”;
–
38. osztály: „Keresőmotorok szolgáltatása és/vagy működtetése; az internethasználók számára igen sok különböző témában információkeresés végzését lehetővé tévő szolgáltatások; szórakoztatóipari, egészségügyi, családi, személyes pénzügyi befektetési, vásárlási és utazási információkhoz vezető online kapcsolódás nyújtása”;
–
39. osztály: „Utazási szolgáltatások, utazásszervezés, foglalási és jegyvásárlási szolgáltatások; járműbérlési szolgáltatások, utaztatás; utazásfoglalás, az utazók és az üdülők tájékoztatására irányuló szolgáltatások, utazási újdonságokról szóló hírlevelek készítése; útvonaltervezési szolgáltatások, adatbázisok (utazási információk) utazók számára történő rendelkezésre bocsátása; repülés‑ és utazásfoglalási keresőmotorok szolgáltatása és/vagy működtetése; tanácsadási és konzultációs szolgáltatások valamennyi fent hivatkozott területen”;
–
41. osztály: „Üdülési szórakoztatás; utazási hírlevelek készítése; versenyek szervezése”;
–
42. osztály: „egészségügyi adatok megjelenítésének megfelelőségét biztosító szabványok és módszerek magyarázata; internetes honlapokon található kérdésfeltevő és válaszadó funkciók testre szabott kialakítása, internetes honlapok karbantartása, nyomon követése és teljesítményelemzése; szoftverek és számítógépes programok készítése információkezelő eszközökhöz; számítógépes hardverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatási és tervezési szolgáltatások; időjárás‑jelentési szolgáltatások, grafikai tervezési szolgáltatások, webdesign szolgáltatások, adatbázisok (időjárási információk) nyújtása utazók számára”;
–
43. osztály: „Szállodai és szállásnyújtási szolgáltatások; üdülési szálláshelyek szervezése, utazási adatbázisok (szállással kapcsolatos információk) rendelkezésre bocsátása; szállodai foglalási keresőmotorok szolgáltatása és/vagy működtetése”;
–
44. osztály: „Orvosi segítségnyújtási szolgáltatások nyújtása utazók számára”.
4
A bejelentést a Közösségi Védjegyértesítő2004. december 6‑i 49/2004. számában hirdették meg.
5
2005. március 2‑án a felperes CheapFlights International Ltd a bejelentett védjegy lajstromozásával szemben felszólalást nyújtott be a fenti 3. pontban felsorolt áruk és szolgáltatások vonatkozásában.
6
A felszólalást többek között a 35., 36., 38., 39. és 41–44. osztályba tartozó szolgáltatásokra vonatkozó, 227053. sz. ír lajstromozás tárgyát képező, alábbiakban ábrázolt, korábbi nemzeti ábrás védjegyre alapították:
7
A felszólalás alátámasztásaként hivatkozott indok az ütköző megjelölések közötti összetéveszthetőség volt.
8
2007. június 22‑én a felszólalási osztály a felszólalást elutasította a 9., 16., 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások, valamint a 42. osztályba tartozó egyes szolgáltatások, nevezetesen „[e]gészségügyi adatok megjelenítésének megfelelőségét biztosító szabványok és módszerek magyarázata; szoftverek és számítógépes programok készítése információkezelő eszközökhöz; számítógépes hardverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatási és tervezési szolgáltatások; webdesign szolgáltatások” vonatkozásában.
9
Ugyanakkor helyt adott a felszólalásnak a 42. osztályba tartozó többi szolgáltatás, nevezetesen az „internetes honlapokon található kérdésfeltevő és válaszadó funkciók testre szabott kialakítása, internetes honlapok karbantartása, nyomon követése és teljesítményelemzése; időjárás‑jelentési szolgáltatások, webdesign szolgáltatások, adatbázisok (időjárási információk) nyújtása utazók számára”, valamint a 38., 39., 41., 43. és 44. osztályba tartozó szolgáltatások vonatkozásában.
10
2007. augusztus 21‑én az EUIPO előtti eljárásban részt vevő másik fél fellebbezést nyújtott be a felszólalási osztály határozatának azon részével szemben, amelyben a felszólalási osztály helyt adott a felperes felszólalásának.
11
2009. augusztus 31‑i határozatával az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa helyt adott az EUIPO előtti eljárásban részt vevő másik fél fellebbezésének azzal az indokolással, hogy az ütköző megjelölések között nem áll fenn az összetéveszthetőség.
12
A felperes a Törvényszék Hivatalához 2009. november 16‑án benyújtott keresetlevelével keresetet indított az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsa 2009. augusztus 31‑i határozatával szemben, amelyet T‑460/09. számon vettek nyilvántartásba.
13
A Törvényszék 2011. május 5‑iCheapFlights International kontra OHIM – Cheapflights (Cheapflights) ítéletében (T‑460/09, nem tették közzé, EU:T:2011:198) helyt adott az összetéveszthetőségre alapított jogalapnak, és hatályon kívül helyezte a negyedik fellebbezési tanács határozatát.
14
A fellebbezési tanácsok elnöksége 2011. szeptember 20‑i határozatával az ügyet R 1893/2011‑G. számon a fellebbezési nagytanács elé utalta új határozat meghozatala céljából.
15
2012. július 4‑i ideiglenes határozatával (a továbbiakban: ideiglenes határozat) a fellebbezési nagytanács a védjegybejelentést a feltétlen kizáró okok vizsgálata céljából az elbíráló elé utalta.
16
2016. november 30‑i és 2017. február 14‑i határozatával az elbíráló megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását a 38., 39., 41., 43. és 44. osztályba tartozó szolgáltatások, valamint a 42. osztályba tartozó szolgáltatások, nevezetesen az „internetes honlapokon található kérdésfeltevő és válaszadó funkciók testre szabott kialakítása, internetes honlapok karbantartása, nyomon követése és teljesítményelemzése; időjárás‑jelentési szolgáltatások, webdesign szolgáltatások, adatbázisok (időjárási információk) nyújtása utazók számára” vonatkozásában, amelyek tekintetében a felszólalási osztály helyt adott a felszólalásnak. Megtagadta továbbá a bejelentett védjegy lajstromozását a 9. osztályba tartozó „szoftverek; számítógépes programok és szoftverek; adatbázisokban természetes nyelven kereső szoftverek” és a 16. osztályba tartozó „műanyag csomagolóanyagok (amelyek nem tartoznak más osztályokba); katalógusok, brosúrák és szórólapok; magazinok és folyóiratok” vonatkozásában is, amelyek tekintetében a felszólalási osztály elutasította a felszólalást.
17
A fellebbezési nagytanács 2017. június 1‑jei határozatával (a továbbiakban: megtámadott határozat) a feltétlen kizáró okok felülvizsgálata alapján egyrészt arra a következtetésre jutott, hogy a védjegybejelentést az összes olyan szolgáltatás vonatkozásában elutasították, amelyek tekintetében a felszólalási osztály helyt adott a felszólalásnak, következésképpen a felszólalási és a fellebbezési eljárás okafogyottá vált, és le kell zárni őket.
18
Másrészt megállapította, hogy a védjegybejelentésnek helyt adtak a 9. osztályba tartozó „[s]zámítógépes hardverek; elektronikus formában nyújtott használati útmutatók és felhasználói kézikönyvek”, a 16. osztályba tartozó „[f]elhasználói kézikönyvek és használati utasítások”, a 35. osztályba tartozó „[a]datok és információk összegyűjtése, tárolása, elemzése és lehívása; reklámanyagok elektronikus karbantartása, indexálása és terjesztése; információs adattárak, honlapok és egyéb információs források készítése; számítógépes világhálón keresztül elérhető információs jegyzékek, oldalak és más források készítése”, valamint a 42. osztályba tartozó „[e]gészségügyi adatok megjelenítésének megfelelőségét biztosító szabványok és módszerek magyarázata; szoftverek és számítógépes programok készítése információkezelő eszközökhöz; számítógépes hardverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatási és tervezési szolgáltatások; webdesign szolgáltatások” vonatkozásában.
A felek kérelmei
19
A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:
–
helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
–
az EUIPO‑t, illetve a jelen eljárásba való beavatkozása esetén a bejelentett védjegy jogosultját kötelezze a költségek viselésére.
20
Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:
–
utasítsa el a keresetet;
–
a felperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
21
2018. január 16‑án, a jelen kereset benyújtását követően az EUIPO arról tájékoztatta a Törvényszéket, hogy az eljárásban részt vevő másik fél 2017. december 21‑én elállt a fellebbezési tanácsa elé terjesztett, a fenti 10. pontban említett fellebbezésétől, amelyet 2007. augusztus 21‑én nyújtott be. Az EUIPO az elállásból arra következtetett, hogy a felperes harmadik jogalapja okafogyottá vált.
22
2018. február 13‑án a felperes megtette észrevételeit az EUIPO 2018. január 16‑án kelt levelére. Ebben cáfolta, hogy a harmadik jogalapja okafogyottá vált volna.
A jogkérdésről
23
Keresetének alátámasztására a felperes négy jogalapot hoz fel. Az első három jogalapot a 207/2009 rendelet 65. cikke (6) bekezdésének [jelenleg a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (6) bekezdése], a 207/2009 rendelet 75. cikke második mondatának [jelenleg a 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének második mondata] és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról szóló, 1996. február 5‑i 216/96/EK módosított bizottsági rendelet (HL 1996. L 28., 11. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 221. o.) 8. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapítja. Negyedik jogalapjával a felperes lényegében azt állítja, hogy a megtámadott határozat egyes indokai támadják, illetve tagadják a korábbi nemzeti védjegy érvényességét, amelynek ő a jogosultja.
24
Meg kell állapítani, hogy a felperes első és második jogalapjával vitatja a megtámadott határozat jogszerűségét azt illetően, hogy a fellebbezési nagytanács a fenti 16. pontban említett, 16., 38., 39., 41–43. osztályba tartozó szolgáltatások tekintetében, amelyek vonatkozásában az elbíráló megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását, lezárta a fellebbezési eljárást. Harmadik jogalapjával a felperes azzal kapcsolatban vitatja a megtámadott határozat jogszerűségét, hogy a fellebbezési nagytanács lezárta a fellebbezési eljárást a fenti 18. pontban említett, 9., 16., 35. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyek vonatkozásában a felszólalási osztály elutasította a felszólalást, és amelyekkel kapcsolatban a felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács elé terjesztett észrevételeiben az eljárásban részt vevő másik fél fellebbezése nyomán csatlakozó fellebbezést nyújtott be. Negyedik jogalapjával a felperes lényegében a megtámadott határozat jogszerűségét vitatja, amennyiben a határozat a korábbi nemzeti védjegy érvényességéről foglal állást, amelynek ő a jogosultja.
25
A Törvényszék eljárási szabályzatának 129. cikke értelmében a Törvényszék hivatalból, az előadó bíró javaslatára, a felperes és az alperes meghallgatását követően az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan‑e.
26
A jelen ügyben a Törvényszék megítélése szerint az ügy iratai alapján kellő információ áll a rendelkezésére, és úgy határoz, hogy nem szükséges az eljárás folytatása.
A kereset azon részéről, amely a fellebbezési eljárásnak a 9., 16., 38., 39., 41–43. osztályba tartozó, azon szolgáltatások tekintetében történő lezárása ellen irányul, amelyek tekintetében az elbíráló megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását
27
A fellebbezési nagytanács – amint az a fenti 15. pontból kitűnik – ideiglenes határozattal az elbíráló elé utalta a védjegybejelentést, hogy a feltétlen kizáró okokra tekintettel folytassa le vizsgálatát.
28
Az ideiglenes határozat 13. pontjában a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy a felperes által benyújtott felszólalásnak a 9., 16. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások, valamint a 42. osztályba tartozó egyes szolgáltatások, nevezetesen „[e]gészségügyi adatok megjelenítésének megfelelőségét biztosító szabványok és módszerek magyarázata; szoftverek és számítógépes programok készítése információkezelő eszközökhöz; számítógépes hardverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatási és tervezési szolgáltatások; webdesign szolgáltatások” vonatkozásában történő elutasítása jogerőre emelkedett. Ugyanebben a pontban a fellebbezési tanács kiemelte, hogy felfüggesztette a felszólalási eljárást azon szolgáltatásokra vonatkozóan, amelyek tekintetében helyt adtak a felperes felszólalásának, és a védjegybejelentést e tekintetben az elbíráló elé utalta.
29
Első jogalapja keretében a felperes azt kifogásolja, hogy a fellebbezési tanács a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (6) bekezdése által megköveteltekkel ellentétben nem hozta meg a 2011. május 5‑iCheapflights‑ítéletében (T‑460/09, nem tették közzé, EU:T:2011:198) foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Lényegében azt állítja, hogy ez az ítélet arra kötelezi a fellebbezési tanácsot, hogy a „cheapflights” szónak a szóban forgó szolgáltatásokra tekintettel leíró jellegének mértékét megvizsgálva értékelje az ütköző védjegyek közötti, a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontja értelmében vett összetéveszthetőséget. Ezért a fellebbezési tanács azáltal, hogy a védjegybejelentést visszautalta az elbíráló elé, nem vizsgálta meg az ütköző védjegyek közötti összetéveszthetőséget, és megsértette ezzel a 2017/1001 rendelet 72. cikkének (6) bekezdését. A felperes szerint továbbá a fellebbviteli tanács ideiglenes határozatában tévesen értelmezte a 2011. május 5‑iCheapflights ítéletet (T‑460/09, nem tették közzé, EU:T:2011:198) úgy, mint amely megkérdőjelezi a bejelentett védjegy lajstromozhatóságát.
30
Második jogalapja keretében a felperes azt kifogásolja, hogy a fellebbezési tanács anélkül fejezte be az eljárást, hogy tájékoztatta volna őt arra irányuló szándékáról, hogy az ügyet az általa benyújtott felszólalás érdemi vizsgálata nélkül kívánja lezárni. Úgy véli, hogy a fellebbezési tanácsnak az álláspontja későbbi radikális megváltoztatására tekintettel előzetesen tájékoztatnia kellett volna őt. A fellebbezési tanács azáltal, hogy nem így járt el, megsértette a 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének második mondatát.
31
A pervezető intézkedések keretében, a megtámadott határozatnak azon részével szembeni eljáráshoz fűződő érdekére vonatkozóan feltett kérdésre válaszolva, amely a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt viszonylagos kizáró ok vizsgálata nélkül zárta le a fellebbezési eljárást, a felperes azzal igazolta az eljáráshoz fűződő érdekét, hogy a 2017/1001 rendelet 72. cikke (6) bekezdésének és ugyanezen rendelet 94. cikke (1) bekezdése második mondatának a fellebbezési nagytanács általi megsértésére hivatkozott.
32
Rá kell mutatni, hogy bár az ideiglenes határozat meghozatalának időpontjában alkalmazandó szövege szerint a 207/2009 rendeletnek az észrevételekre vonatkozó 40. cikke (jelenleg a 2017/1001 rendelet 45. cikke) nem rendelkezett kifejezetten arról, hogy az EUIPO a védjegy lajstromozását megelőzően saját kezdeményezésére bármikor újra megvizsgálhatja a feltétlen kizáró okokat, és ez a lehetőség csak a 207/2009/EK rendelet és 40/94/EK rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 21. o.) 38. cikke általi módosítással került be a 207/2009 rendelet 40. cikkének (3) bekezdésébe, ilyen értelmű kifejezett rendelkezés hiányában is volt erre lehetősége az EUIPO‑nak (2007. október 18‑iEkabe International kontra OHIM – Ebro Puleva [OMEGA 3] ítélet, T‑28/05, EU:T:2007:312, 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
33
A 207/2009 rendelet 37. és 40–42. cikkének (jelenleg a 2017/1001 rendelet 42. és 45–47. cikke) felépítéséből továbbá az következik, hogy a védjegybejelentésnek a feltétlen kizáró okoknak való megfelelőségére irányuló vizsgálatot kizárólag a védjegybejelentő és az EUIPO fórumai közötti ex parte eljárás keretében folytatják le. Csak a 207/2009 rendelet 56. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 2017/1001 rendelet 63. cikke (1) bekezdésének a) pontja) alapján a lajstromozott védjeggyel szemben indított törlési eljárás keretében történik a vizsgálat inter partes eljárás keretében, ha az említett védjegyet a feltétlen kizáró okokat megsértve lajstromozták.
34
Ebből szükségszerűen az következik, hogy abban az esetben, ha az EUIPO a kontradiktórius felszólalási eljárás során újból megvizsgálja a feltétlen kizáró okokat, akkor a felszólalási eljárással párhuzamosan önálló, ellenérdekű fél részvétele nélkül zajló eljárást folytat le.
35
Ennélfogva az ideiglenes határozatot követően a védjegybejelentés két külön eljárás tárgyát képezte. Egyrészt a bejelentésnek a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjának való megfelelőségére irányuló kontradiktórius eljárás tárgyát, amelyben a fellebbezési nagytanács a felszólalási osztály határozata elleni eljárásban részt vevő másik fél fellebbezése alapján járt el, és amelyet az ideiglenes határozat meghozatalát követően felfüggesztettek. Másrészt a bejelentésnek a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának való megfelelőségére irányuló, ellenérdekű fél részvétele nélkül zajló eljárás tárgyát képezte, amelyben az elbíráló járt el.
36
Az elbíráló 2016. november 30‑i és 2017. február 14‑i két határozatából (lásd a fenti 16. pontot) eredő, ellenérdekű fél részvétele nélkül zajló eljárás keretében a védjegybejelentés elutasításra került azzal az indokkal, hogy ellentétes a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával azon szolgáltatások tekintetében, amelyek vonatkozásában a felszólalási osztály helyt adott a felperes felszólalásának, valamint egyes olyan áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyek vonatkozásában a felszólalási osztály elutasította a felperes felszólalását. Az EUIPO előtti eljárás irataiból az következik, hogy az elbíráló ezen határozatai nem képezték a fellebbezési tanács elé terjesztett fellebbezés tárgyát.
37
A kontradiktórius eljárás keretében a fellebbezési nagytanács meghozta a megtámadott határozatot. Ebben a határozatban többek között következtetéseket vont le a felszólalási és a fellebbezési eljárásra vonatkozóan abból, hogy az elbíráló megtagadta a védjegy egyes áruk és szolgáltatások vonatkozásában történő lajstromozását.
38
Egyrészt, azon szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek tekintetében a felszólalási osztály helyt adott a bejelentett védjeggyel szemben a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott felperesi felszólalásnak, tudomásul veszi, hogy az elbíráló ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja alapján megtagadta a védjegy lajstromozását, és úgy ítéli meg, hogy a felszólalási és a fellebbezési eljárás ezért ezek vonatkozásában okafogyottá vált.
39
Másrészt, azon árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek tekintetében a felszólalási osztály elutasította a felperes felszólalását, a fellebbezési tanács ideiglenes határozata 13. pontjában kiemelte, hogy a felszólalás elutasítása ezek vonatkozásában jogerőre emelkedett. A megtámadott határozatban arról is tudomást vett, hogy az elbíráló a 9. és 16. osztályba tartozó egyes áruk és szolgáltatások vonatkozásában megtagadta a védjegy lajstromozását. Azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a felsorolása ugyanis, amelyek tekintetében a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 14. pontjában kiemeli, hogy „a vitatott védjegy lajstromozásának helyt adtak”, a 9., 16., 35. és 42. osztályba tartozó azon árukból és szolgáltatásokból áll, amelyek tekintetében elutasították a felperes felszólalását, leszámítva azokat a 9. és 16. osztályba tartozó árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében az elbíráló megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását.
40
Ilyen körülmények között a Törvényszék úgy véli, meg kell vizsgálni a kereset azon részében való elfogadhatóságát, amely a fellebbezési eljárásnak a megtámadott határozattal a 9., 16., 38., 39., 41–43. osztályba tartozó, azon szolgáltatások tekintetében történő lezárása ellen irányul, amelyek tekintetében az elbíráló megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását.
41
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy természetes vagy jogi személy által benyújtott, megsemmisítés iránti kereset csak akkor elfogadható, ha a felperesnek érdeke fűződik a megtámadott jogi aktus megsemmisítéséhez. Ezen érdeknek létre kellett jönnie, és fenn kell állnia, és azt a kereset benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell elbírálni az ítélkezési gyakorlat értelmében (lásd: 2016. október 20‑iLufthansa AirPlus Servicekarten kontra EUIPO – Mareea Comtur [] ítélet, T‑14/15, nem tették közzé, EU:T:2016:622, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
42
Az eljáráshoz fűződő érdek minden bírósági jogorvoslat lényeges és elsődleges feltételének minősül. A felperes eljáráshoz fűződő érdekének – a kereset tárgyára tekintettel – a kereset benyújtásakor kell fennállnia, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül (lásd: 2016. október 20‑i ítélet, T‑14/15, nem tették közzé, EU:T:2016:622, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az eljáráshoz fűződő érdeknek azonban a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik (lásd: 2007. június 7‑iWunenburger kontra Bizottság ítélet, C‑362/05 P, EU:C:2007:322, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
43
Az eljáráshoz fűződő érdek fennáll mindaddig, amíg a kereset az eredményén keresztül alkalmas arra, hogy az azt benyújtó fél számára előnnyel járjon (lásd ebben az értelemben: 2007. június 7‑iWunenburger kontra Bizottság ítélet, C‑362/05 P, EU:C:2007:322, 42–44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
44
Meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozatnak akár az első, akár a második jogalap alapján történő megsemmisítése nem alkalmas arra, hogy a felperes számára előnnyel járjon.
45
Először is az ilyen megsemmisítés nem lenne hatással a védjegybejelentésnek egyes áruk és szolgáltatások tekintetében amiatt hivatalból történő elutasításának jogszerűségére, hogy ellentétes a 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjával.
46
A fenti 33–37. pontban kifejtett okokból ugyanis a fellebbezési nagytanács azáltal, hogy az elbírálóhoz fordult, nem a védjegybejelentés érvényességére irányuló közbenső eljárást indított – amelynek eredményét a fellebbezési nagytanács határozata ellen benyújtott fellebbezés kapcsán adott esetben megtámadhatják –, hanem az elbíráló előtt párhuzamosan folyó, ellenérdekű fél részvétele nélkül zajló, külön eljárást. Következésképpen, még ha a megtámadott határozatot meg is semmisítik, az elbíráló határozatai továbbra is hatályban maradnak.
47
Másodszor arra is mindenképpen rá kell mutatni, hogy az ügynek a fellebbezési tanács által az elbíráló elé utalása csupán azzal a következménnyel járt, hogy a védjegy ezen áruk és szolgáltatások tekintetében történő lajstromozását nem a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetévesztés veszélyének fennállása miatt tagadták meg, ahogyan azt a felperes a felszólalása keretében kérte, hanem az ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti feltétlen kizáró ok fennállása miatt. Mivel a védjegylajstromozás megtagadásának hatásai között nincsen különbség aszerint, hogy a megtagadás a 2017/1001 rendelet 7. vagy 8. cikkén alapul, meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat megsemmisítése semmilyen előnnyel nem járna a felperes számára.
48
A fentiekből az következik, hogy a keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani azon részében, amely a fellebbezési eljárásnak a 9., 16., 38., 39., 41–43. osztályba tartozó, azon áruk és szolgáltatások tekintetében történő lezárása ellen irányul, amelyek tekintetében az elbíráló megtagadta a bejelentett védjegy lajstromozását.
A kereset azon részéről, amely a fellebbezési eljárásnak a 9., 16., 35. és 42. osztályba tartozó, azon áruk és szolgáltatások tekintetében történő lezárása ellen irányul, amelyek tekintetében a felszólalási osztály elutasította a felszólalást
49
A 216/96 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének megsértésére alapított harmadik jogalapjával a felperes azt kifogásolja, hogy a fellebbezési nagytanács nem vizsgálta meg a fellebbezési tanács előtti eredeti eljárás során általa benyújtott beadványban szereplő kiegészítő kérelmet.
50
Úgy érvel, hogy a felszólalási osztály határozatának megtámadása – amennyiben a határozat elutasította a felszólalását a 9., 16. és 35. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások, valamint a 42. osztályba tartozó egyes szolgáltatások, nevezetesen az „[e]gészségügyi adatok megjelenítésének megfelelőségét biztosító szabványok és módszerek magyarázatas; szoftverek és számítógépes programok készítése információkezelő eszközökhöz; számítógépes hardverekkel és szoftverekkel kapcsolatos kutatási és tervezési szolgáltatások; webdesign szolgáltatások” vonatkozásában – megfelelt a 216/96 rendelet 8. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeknek, és ezért a fellebbezési tanács járt el azzal a kiegészítő kérelemmel kapcsolatban, amelyek tekintetében a fellebbezési nagytanácsnak kellett volna határoznia.
51
Az EUIPO azt állítja, hogy a felperes nem terjesztett elő a 216/96 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése értelmében vett kiegészítő kérelmet. Mindenesetre a jogalap elfogadhatatlan, mivel a fellebbezési tanács az ideiglenes határozatában megállapította, hogy a felperes felszólalásának elutasítása ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában jogerőre emelkedett. Végül 2018. január 16‑i levelében (lásd a fenti 21. pontot) az EUIPO úgy véli, hogy ez a jogalap okafogyottá vált, mivel az EUIPO előtti eljárásban részt vevő másik fél visszavonta a felszólalási osztály határozatával szemben 2007. augusztus 21‑én benyújtott fellebbezést.
52
A pervezető intézkedések keretében, a megtámadott határozat azon részének megsemmisítéséhez fűződő érdekének fennállására vonatkozóan feltett kérdésre válaszolva, amely az általa benyújtott kiegészítő kérelem megvizsgálása nélkül zárta le a fellebbezési eljárást, a felperes megerősítette az eljáráshoz fűződő érdeke fennállását. Arra hivatkozik, hogy a fellebbezési nagytanács előtti eljárásban részt vevő másik fél már nem volt abban a helyzetben, hogy elálljon a 2007. augusztus 21‑i fellebbezésétől.
53
A 216/96 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján:
„[A]z ellenérdekű fél – válaszában – olyan okra hivatkozva is kérheti a megtámadott határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását, amely a fellebbezésben nem szerepel. Ez a nyilatkozat azonban a [fellebbezési tanácshoz fellebbezést benyújtó félnek] az eljárástól való elállása esetén hatálytalanná válik.”
54
Először is el kell utasítani az EUIPO arra alapított érvét, hogy a megtámadott határozat vitatásának ezen szempontja elkésettség miatt elfogadhatatlan. Ez az érv azon az előfeltevésen alapszik, hogy a fellebbezési tanács lezárta az előtte folyamatban lévő eljárást azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyek vonatkozásában a felszólalási osztály ideiglenes határozatával elutasította a felperes felszólalását. Amennyiben a felperes ettől az időponttól kezdve megtámadhatta volna az ideiglenes határozatot, a megtámadott határozatnak a jelen keresettel összefüggő eljárásban ezen áruk és szolgáltatások vonatkozásában megerősítő jellege lenne.
55
Csak azon aktus minősül megsemmisítés iránti keresettel megtámadható határozatnak, amelynek útján a kibocsátó egyértelműen és véglegesen határozza meg álláspontját, olyan formában, amely lehetővé teszi ezen aktus jellegének megállapítását, azzal a feltétellel ugyanakkor, hogy e határozat ne képezze valamely korábbi aktus megerősítését (lásd ebben az értelemben: 1982. május 26‑i, Németország és Bundesanstalt für Arbeit kontra Bizottság ítélet, 44/81, EU:C:1982:197, 12. pont).
56
Meg kell állapítani, hogy az ideiglenes határozat nem rendelkezik az EUIPO által állított jogerős jelleggel.
57
Bár az ideiglenes határozat 13. pontjában az áll, hogy a felszólalásnak a bejelentett védjeggyel érintett, a 9., 16. és 35. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában történő elutasítása jogerőre emelkedett, az említett határozat rendelkező része egyáltalán nem említi a fellebbezési tanács ezen állásfoglalását, kizárólag az ügynek az elbíráló elé való visszautalását és az eljárásnak a megjelölés lajstromozhatóságára vonatkozó végleges határozat meghozataláig történő felfüggesztését tartalmazza.
58
Márpedig bármi is legyen azon indokolás, amelyen a fellebbezési tanács határozata alapszik, egyedül a határozat rendelkező része alkalmas joghatások kiváltására, és következésképpen sérelem okozására. Ezzel ellentétben a fellebbezési tanács határozatának indokolásában megfogalmazott megállapítások önmagukban nem képezhetik a 2017/1001 rendelet 72. cikke alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát. Az európai uniós bíróság jogszerűségi vizsgálatának annyiban vethetők alá, amennyiben a sérelmet okozó jogi aktus indokolásaként ezen aktus rendelkező részének szükséges alátámasztását jelentik (lásd analógia útján: 2015. június 11‑iLaboratoires CTRS kontra Bizottság ítélet, T‑452/14, nem tették közzé, EU:T:2015:373, 51. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
59
Ebből szükségszerűen az következik, hogy az ideiglenes határozat nem eredményezte a fellebbezési tanács előtt folyamatban lévő eljárás azon áruk és szolgáltatások tekintetében történő lezárását, amelyek vonatkozásában a felszólalási osztály elutasította a felperes felszólalását, és amelyekre indokolása 13. pontjában hivatkozik.
60
Másodszor meg kell vizsgálni az EUIPO előtti eljárásban részt vevő másik félnek a felszólalási osztály határozatával szemben 2007. augusztus 21‑én benyújtott fellebbezésétől való elállásának esetleges következményeit.
61
A 216/96 rendelet 8. cikke (3) bekezdésének szövegéből egyértelműen kitűnik – ahogyan ezt a Törvényszéknek már volt alkalma hangsúlyozni –, hogy a megtámadott határozat megsemmisítésére vagy megváltoztatására irányuló kérelemben a fellebbezésben nem szereplő okra hivatkozás lehetősége csupán a kontradiktórius eljárásokra korlátozódik. E kérelmeket az említett eljárásokban benyújtott válasz keretében kell megfogalmazni. Ezért e rendelkezés kimondja, hogy az ilyen kérelmek a fellebbezőnek a fellebbezési tanács előtti elállása esetén okafogyottá válnak. Ekképpen a felszólalási osztály határozatának vitatása végett e kifogások biztonsággal történő felhozására az egyetlen jogorvoslati lehetőség a 207/2009 rendelet 60. cikkében (jelenleg a 2017/1001 rendelet 68. cikke) előírt önálló fellebbezés (2016. február 4‑iMeica kontra OHIM – Salumificio Fratelli Beretta [STICK MiniMINI Beretta] ítélet, T‑247/14, EU:T:2016:64, 24. pont).
62
Márpedig először is a felperes a Törvényszék által feltett kérdésre adott válaszával ellentétben az eljárásban részt vevő másik fél attól még elállhatott a fellebbezési tanácshoz 2007. augusztus 21‑én benyújtott fellebbezésétől, hogy a fellebbezési nagytanács a megtámadott határozattal lezárta a fellebbezési eljárást.
63
A 2017/1001 rendelet 71. cikkének (3) bekezdése alapján ugyanis „[a] fellebbezési tanács határozata a [Törvényszék előtti kereset benyújtására vonatkozó] határidő lejártától, vagy ha e határidőn belül a Törvényszékhez keresetet nyújtottak be, a kereset elutasításának napjától, vagy ha a Törvényszék határozata ellen a Bíróságnál fellebbezést nyújtottak be, a fellebbezés elutasításának napjától hatályos”.
64
Így a felperes által a Törvényszékhez benyújtott kereset miatt a megtámadott határozat rendelkező részének 1. pontja – amely lezárja a felszólalási és fellebbezési eljárást – nem lépett hatályba. Következésképpen az eljárásban részt vevő másik fél elállhatott a fellebbezési tanácshoz 2007. augusztus 21‑én benyújtott fellebbezésétől.
65
E tekintetben megjegyezhető, hogy éppen a Törvényszék előtti kereset felfüggesztő hatálya teszi lehetővé a Törvényszék számára még ebben a szakaszban annak figyelembevételét, hogy visszavonták a védjegybejelentést vagy a felszólalást (2003. július 3‑iLichtwer Pharma kontra OHIM – Biofarma [Sedonium] végzés, T‑10/01, EU:T:2003:182, 16–18. pont), illetve a felszólalás alapjául szolgáló védjegy törlése iránti kérelmet (2017. február 14‑iHelbrecht kontra EUIPO – Lenci Calzature [SportEyes] ítélet, T‑333/14, EU:T:2017:108, 26. pont).
66
Másodszor és mindebből következően a fenti 61. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján a 2007. augusztus 21‑én benyújtott fellebbezésnek az eljárásban részt vevő másik fél általi visszavonása azzal a következménnyel jár, hogy a fellebbezési tanács semmi esetre sem jár el a kiegészítő kérelemmel kapcsolatban, amelyet a felperes álláspontja az említett fellebbezésre vonatkozó észrevételeiben előterjesztett.
67
Így abban az esetben, ha a Törvényszék helyt adna a felperes keresetének, és azzal az indokolással semmisítené meg a megtámadott határozatot, hogy a fellebbezési nagytanácsnak meg kellett volna vizsgálnia a felperes által benyújtott kiegészítő kérelmet, az ügyet visszautalná a fellebbezési nagytanács elé, amely egyrészt csak azt állapíthatná meg, hogy az eljárásban részt vevő másik fél elállt a fellebbezésétől, másrészt hogy a 216/96 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján az említett kiegészítő kérelem okafogyottá vált.
68
Következésképpen az elállás folytán a felperes által a Törvényszék elé terjesztett jelen keresetnek ez az oldala eredményét tekintve már nem jár előnnyel a felperes számára, és ezért nem áll már fenn az eljáráshoz fűződő érdeke. Márpedig a fenti 42. és 43. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján az eljáráshoz fűződő érdek minden bírósági jogorvoslat lényeges és elsődleges feltételének minősül, és a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik.
69
Következésképpen a kereset azon részéről, amely a fellebbezési eljárásnak a 9., 16., 35. és 42. osztályba tartozó, azon áruk és szolgáltatások tekintetében történő lezárása ellen irányul, amelyek tekintetében a felszólalási osztály elutasította a felperes felszólalását, már nem szükséges határozni.
A kereset azon részéről, amely a megtámadott határozatban szereplő egyes megállapítások fennállása ellen irányul
70
Negyedik jogalapja keretében a felperes egyrészt azt kifogásolja, hogy a fellebbezési nagytanács a megtámadott határozat 7. pontjában a Törvényszéknek a 2011. május 5‑iCheapflights ítéletben (T‑460/09, nem tették közzé, EU:T:2011:198) foglalt álláspontját úgy foglalta össze, mint amely „megerősíti a »cheapflights« szó és a repülőgép ábra utazásszervezéssel összefüggő szolgáltatások tekintetében fennálló leíró jellegét”, másrészt pedig hogy a megtámadott határozat 16. pontjában a költségviselés kapcsán hangsúlyozta, hogy „a védjegybejelentés részleges elutasítása a »cheapflights« szónak az elutasított áruk és szolgáltatások tekintetében leíró jelentésén, és ezáltal olyan indokoláson alapul, amely az ugyanezen szót tartalmazó korábbi védjegy megkülönböztető képességének megítélésére is ugyanúgy vonatkozik”, továbbá szintén a 16. pontban azt állapította meg, hogy „[k]övetkezésképpen a nagytanács méltányossági okokból mindkét felet kötelezi saját költségeinek viselésére”. A felperes emlékeztet arra, hogy a tulajdonában lévő ír védjegyet anélkül lajstromozták, hogy bizonyítania kellett volna azt, hogy a védjegy a használat révén megkülönböztető képességet szerzett.
71
Az EUIPO elfogadhatatlannak tartja ezt a jogalapot, mivel ellentétes az eljárási szabályzat 177. cikke (1) bekezdésének d) pontjával, tekintettel arra, hogy nem nyugszik semmilyen konkrét jogi alapon és ítélkezési gyakorlaton. Ezen túlmenően megjegyzi, hogy az említett állításokat csak a költségviselés tekintetében ismertették, amelyet a felperes nem vitatott. Végül hangsúlyozza, hogy az említett állítások csak a „cheapflights” szóelemre vonatkoznak, nem pedig azokra a védjegyekre, amelyeknek a felperes a jogosultja.
72
A pervezető intézkedések keretében, a keresete azon részének elfogadhatóságára vonatkozóan feltett kérdésre válaszolva, amely a megtámadott határozatban szereplő, a „cheapflights” szó leíró jellegére vonatkozó egyes megállapítások fennállása ellen irányul, a felperes lényegében úgy vélte, hogy a megtámadott határozat e tekintetben való vitatása elfogadható, mivel a korábbi védjegy megkülönböztető képességének helyes megítélésének arra kellett volna rávezetnie a fellebbezési tanácsot, hogy eltérő határozatot hozzon.
73
A Törvényszék előtti eljárásra az Európai Unió Bírósága alapokmánya 53. cikkének első bekezdése és a Törvényszék eljárási szabályzata 177. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint alkalmazandó, ugyanezen alapokmány 21. cikkének első bekezdése szerint a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a hivatkozott jogalapok rövid összefoglalását. Ezen információnak kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését és a Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt. Ugyanez vonatkozik minden kereseti kérelemre, amelyet olyan jogalapokkal és érvekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik úgy az alperes, mint a bíróság számára a kérelem megalapozottságának értékelését. Ennélfogva a kereset alapjául szolgáló alapvető ténybeli és jogi elemeknek legalább röviden összefoglalva, de összefüggően és érthetően ki kell tűnniük magának a keresetlevélnek a szövegéből. Hasonló követelmények vonatkoznak a jogalap alátámasztására felhozott érvekre és kifogásokra is (lásd: 2013. március 13‑iBiodes kontra OHIM – Manasul Internacional [FARMASUL] ítélet, T‑553/10, nem tették közzé, EU:T:2013:126, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
74
A felperes lényegében azt kifogásolja, hogy a fellebbezési tanács mellékesen a tulajdonában lévő korábbi védjegy érvényességét is elbírálta, jóllehet erre vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel. A jelen jogalap tehát érthető, és ezért nem lehet az eljárási szabályzat 177. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján eleve elutasítani.
75
Ettől még azonban a keresetnek a „cheapflights” szó leíró jellegére vonatkozó egyes megállapítások megtámadott határozatba való foglalása ellen irányuló részét elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, mivel a megtámadott határozat szóban forgó részletei nem okozhatnak sérelmet a felperesnek.
76
Ahogyan a fenti 58. pontban is kiemelten szerepel, bármi is legyen azon indokolás, amelyen a határozat alapszik, egyedül ennek rendelkező része alkalmas joghatások kiváltására, és következésképpen sérelem okozására. Ezzel ellentétben a fellebbezési tanács határozatának indokolásában megfogalmazott megállapítások önmagukban nem képezhetik a 2017/1001 rendelet 72. cikke alapján megsemmisítés iránti kereset tárgyát. Az uniós bíróság jogszerűségi vizsgálatának annyiban vethetők alá, amennyiben a sérelmet okozó jogi aktus indokolásaként ezen aktus rendelkező részének szükséges alátámasztását jelentik.
77
A jelen esetben a megtámadott határozat általános felépítéséből az következik, hogy a megtámadott határozat a 7. pontjában foglaltakat a rendelkező rész egyik pontjának alátámasztásául sem adja elő. A megtámadott határozat 16. pontját illetően, amennyiben az az egyik olyan indokot képezi, amely alapján a fellebbezési nagytanács a rendelkező rész 2. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy mindegyik fél maga viseli saját költségeit, az állapítható meg, hogy a rendelkező rész olyan szempontjáról van szó, amelyet a felperes nem vitatott. A keresetlevélből ugyanis az következik, hogy csak a felszólalási és a fellebbezési eljárás fellebbezési nagytanács általi lezárását vitatja, amely a megtámadott határozat rendelkező részének 1. pontjában szerepel, nem pedig a költségek megosztását, amely ugyanezen rendelkező rész 2. pontjában szerepel.
78
Így mivel a megtámadott határozat indokolásában szereplő, kifogásolt fordulatok nem kapcsolhatók a rendelkező rész felperes által kifogásolt pontjához, önmagukban véve nem képezhetik Törvényszék előtti kereset tárgyát.
79
A fentiekre figyelemmel azt kell megállapítani, hogy a keresetet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani azon részében, amely egyrészt az ellen irányul, hogy a megtámadott határozat a 2017/1001 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt viszonylagos kizáró ok vizsgálata nélkül zárta le a fellebbezési eljárást, másrészt hogy a megtámadott határozatban a „cheapflights” szó leíró jellegére vonatkozóan bizonyos megállapítások szerepelnek, és már nem szükséges határozni a kereset az ellen irányuló részéről, hogy a fellebbezési tanács nem vizsgálta meg a felperes által a 216/96 rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott kiegészítő kérelmet.
A költségekről
80
Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Az eljárási szabályzat 137. cikke értelmében, ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Törvényszék szabad mérlegelése szerint határoz.
81
Mivel a jelen kereset részben elfogadhatatlannak, részben pedig okafogyottnak minősült, a Törvényszék a jelen ügy sajátos körülményei között a fent hivatkozott rendelkezések méltányos alkalmazásának azt tartja, hogy a felperes saját költségein felül viselje az EUIPO részéről felmerült költségek felét.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (második tanács)
a következőképpen határoz:
1)
A kereset azon részéről, amely a fellebbezési eljárásnak az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) fellebbezési nagytanácsa 2017. június 1‑jén hozott határozata (R 1893/2011‑G. sz. ügy) által a 9., 16., 35. és 42. osztályba tartozó azon áruk és szolgáltatások tekintetében történő lezárása ellen irányul, amelyek tekintetében a felszólalási osztály elutasította a CheapFlights International Ltd felszólalását, már nem szükséges határozni.
2)
A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében mint elfogadhatatlant elutasítja.
3)
A CheapFlights International a saját költségein felül viseli az EUIPO részéről felmerült költségek felét.
4)
Az EUIPO viseli saját költségeinek a felét.
Luxembourg, 2018. december 11.
E. Coulon
hivatalvezető
M. Prek
elnök
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.
Full & Egal Universal Law Academy