A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (kilencedik tanács)
2018. november 6. ( *1 )
„Megsemmisítés iránti kereset – ERCEA – »Horizont 2020« kutatási és innovációs keretprogram – A kutatási pályázat elbírálásának felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító határozat – Közigazgatási jogorvoslat a Bizottság előtt – A közigazgatási jogorvoslat elutasítása – Az alperes téves megjelölése – Meghagyás iránti kérelem – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”
A T‑717/17. sz. ügyben,
Nicolae Chioreanu (lakóhelye: Nagyvárad [Románia], képviseli: D.‑ C. Rusu ügyvéd)
felperesnek
az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) (képviselik: F. Sgritta és E. Chacón Mohedano, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
először is egyrészt a 741797 NIP, ERC‑2016‑ADG – „New and Innovative Powertrain – NIP” kutatási pályázat elbírálás‑felülvizsgálati kérelme elutasításáról szóló, 2017. március 23‑i ERCEA határozat megsemmisítése, másrészt a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19‑i 58/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 235. o.) 22. cikkének (1) bekezdése alapján a felperes által előterjesztett közigazgatási jogorvoslatot elutasító, 2017. július 27‑i C(2017) 5190 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme, másodszor aziránt benyújtott kérelme tárgyában, hogy a Törvényszék kötelezze az ERCEA‑t a fent említett kutatási pályázat elbírálásának felülvizsgálatára,
A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács),
tagjai: S. Gervasoni elnök, K. Kowalik‑Bańczyk (előadó) és C. Mac Eochaidh bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Végzést
Jogi háttér
1
A közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19‑i 58/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 235. o.) felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy végrehajtó hivatalokat hozzon létre annak érdekében, hogy azokra valamely európai uniós programnak vagy projektnek a Bizottság nevében és a Bizottság felelőssége mellett történő végrehajtását részben vagy egészben rábízza.
2
Az 58/2003 rendelet 4. cikke szerint a végrehajtó hivatal közszolgáltatási szereppel bíró uniós szerv, amely valamennyi tagállamban a nemzeti jog értelmében a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik.
3
Az 58/2003 rendelet 22. cikke (1) és (5) bekezdésének megfelelően a végrehajtó hivatal bármely jogi aktusát, amely harmadik személyeket sért, a jogszerűség felülvizsgálata céljából a Bizottság elé terjesztheti. Az érdekelt fél és a végrehajtó hivatal érveinek meghallgatását követően, a Bizottság határozatot hoz a közigazgatási jogorvoslatról. A közigazgatási jogorvoslatot elutasító határozat megtámadására vonatkozó keresetet a Bíróság elé lehet terjeszteni.
4
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 3‑i 2013/743/EU tanácsi határozat (HL 2013. L 347., 965. o.) 6. cikkének megfelelően a Bizottság a 2013. december 12‑i határozattal (HL 2013. C 373., 23. o.) létrehozta az Európai Kutatási Tanácsot (a továbbiakban: EKT). Az EKT egy független Tudományos Tanácsból és célzott végrehajtó struktúrából áll.
5
A fent említett célzott végrehajtó struktúrát az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége létrehozásáról és a 2008/37/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 2013/779/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL 2013. L 346., 58. o.) hozta létre. Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA), amelyet a jelen ügyben alperesként jelöltek meg, az 58/2003 rendeletnek megfelelően a „Horizont 2020” keretében megbízást kapott a Bizottságtól az EKT különös célkitűzésének megvalósítására. Ezt a megbízást a felderítő kutatás terén az uniós programok – különösen az uniós költségvetésben szereplő előirányzatok felhasználását érintő – végrehajtásához kötődő feladatok elvégzése céljából az ERCEA‑ra ruházott hatáskörökről szóló, 2013. december 20‑i C(2013) 9428 final határozat szabályozza.
6
A többek között az ERCEA által szervezett pályázatokban való részvétel szabályait a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11‑i 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 81. o.) határozza meg. Az 1290/2013 rendelet többek között a 16. cikkében elbírálás‑felülvizsgálati eljárást alakít ki azon résztvevők számára, amelyek úgy ítélik meg, hogy pályázatuk elbírálása nem az e rendeletben, a vonatkozó munkaprogramban, munkatervben vagy a pályázati felhívásban megállapított eljárások betartásával történt. E cikk (2) bekezdésének megfelelően elbírálás‑felülvizsgálati kérelmet az érintett pályázónak kell benyújtania legfeljebb harminc nappal azt követően, hogy a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv tájékoztatta a pályázót az elbírálás eredményeiről. E cikk (3) bekezdése szerint az elbírálás‑felülvizsgálati kérelmet a Bizottság vagy az érintett finanszírozó szerv vizsgálja meg. Ez a vizsgálat csak az elbírálással összefüggő eljárási kérdésekre terjedhet ki, a pályázat érdemét nem érintheti. A szóban forgó cikk nem határozza meg a pontos határidőt, amely alatt a Bizottságnak vagy az érintett finanszírozó szervnek az elbírálás‑felülvizsgálati kérelemről döntenie kell, és az (5) bekezdésében pusztán azt jelöli meg, hogy a fentiek a döntésüket indokolatlan késedelem nélkül hozzák meg. Végül, e cikk (7) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárás nem sérti a résztvevő azon jogát, hogy éljen az Unió jogában biztosított más lehetőségekkel.
A jogvita előzményei
7
2016. május 25‑én az EKT tevékenységeinek végrehajtására vonatkozóan a „Horizont 2020” 2016‑os munkaprogram keretében az ERCEA az EKT szenior kutatói támogatásokra vonatkozó pályázati felhívást tett közzé.
8
2016. augusztus 30‑án a felperes, Nicolae Chioreanu a Nagyváradi Egyetem (Románia) nevében eljárva benyújtotta a 741797 NIP – New and Innovative Powertrain – projektpályázatot (a továbbiakban: 741797‑NIP pályázat) a támogatás megszerzése érdekében.
9
A 741797‑NIP pályázat elbírálásával egy szakértői testületet bíztak meg, amely úgy döntött, hogy ez a pályázat nem felel meg az EKT kiválósági kritériumainak, ezért azt nem kell a támogatáskiválasztási eljárás következő szakaszára bocsátani. A 2017. január 30‑i levelében az ERCEA tájékoztatta a felperest az elbírálás eredményéről. Ez a levél említést tett a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről, azaz az elbírálás‑felülvizsgálati kérelemről, az 58/2003 rendelet 22. cikkén alapuló közigazgatási jogorvoslatról, valamint az EUMSZ 263. cikken alapuló ERCEA elleni megsemmisítés iránti keresetről. Ez a levél ezenkívül ismertette e jogorvoslati kérelmek előterjesztési határidőit, megjelölte azokat az elektronikus címeket, amelyeken az első két kérelmet elő lehet terjeszteni, és meghatározta, hogy a felperes egyszerre csak egy hivatalos kérelmet terjeszthet elő. A szakértők egyéni megjegyzéseit, a záró megjegyzéseket és a szakértői testület által jóváhagyott pontokat tartalmazó bírálati jelentés a szóban forgó levél mellékletében szerepelt.
10
2017. február 14‑én a felperes benyújtotta az elbírálás‑felülvizsgálati kérelmet.
11
A 2017. március 23‑i levelében az ERCEA igazgatója tájékoztatta a felperest, hogy az ERCEA felülvizsgáló bizottsága elutasította a felülvizsgálati kérelmét (a továbbiakban: az ERCEA 2017. március 23‑i határozata). A bizottság szerint az elbírálási folyamat során semmilyen eljárási hibát nem követtek el. Ebben a levélben az igazgató tájékoztatta a felperest a rendelkezésre álló két jogorvoslati lehetőségről, azaz egyrészt az 58/2003 rendelet 22. cikkén alapuló közigazgatási jogorvoslatról, amelyet attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, hogy a felperes a megjelölt elektronikus címre megkapta a határozatot, másrészt az EUMSZ 263. cikken alapuló, az ERCEA 2017. március 23‑i határozattal szembeni megsemmisítés iránti keresetről, amelyet a határozat felperes általi kézhezvételétől számított két hónapos határidő alatt kell előterjeszteni. Ez a levél az 58/2003 rendeletre vonatkozó utalást is tartalmazott, és kifejtette, hogy a felperes egyszerre csak egy kérelem előterjesztésére jogosult, és amennyiben az 58/2003 rendelet 22. cikkén alapuló közigazgatási jogorvoslat előterjesztését választja, meg kell várnia a Bizottság befejező határozatát, és az utóbbi határozat ellen kell megsemmisítés iránti keresetet előterjesztenie.
12
2017. április 3‑án a felperes az 58/2003 rendelet 22. cikkén alapuló közigazgatási jogorvoslatot nyújtott be a Bizottsághoz.
13
Az 58/2003 rendelet 22. cikkének (1) bekezdése alapján hozott 2017. július 27‑i C(2017) 5190 final határozattal (a továbbiakban: 2017. július 27‑i bizottsági határozat) a Bizottság, mint megalapozatlant, elutasította a felperes közigazgatási jogorvoslatát, és hatályában fenntartotta a 741797‑NIP pályázatra vonatkozó elbírálás‑felülvizsgálati kérelmet elutasító 2017. március 23‑i ERCEA határozatot. Ezt a határozatot a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója által aláírt, 2017. augusztus 16‑i levélben közölték a felperessel. A levélen szereplő megjegyzés arról tájékoztatta a felperest, hogy az EUMSZ 263. cikk alapján a szóban forgó levél kézhezvételétől számított két hónapos határidő alatt megsemmisítés iránti keresetet terjeszthet elő a Bizottsággal szemben.
Az eljárás és a felek kérelmei
14
A Törvényszék Hivatalához 2017. október 13‑án benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.
15
A Törvényszék Hivatalához 2018. január 23‑án benyújtott külön beadványában az ERCEA elfogadhatatlansági kifogást terjesztett elő a Törvényszék eljárási szabályzatának 130. cikke alapján. A felperes 2018. március 5‑én benyújtotta e kifogással kapcsolatos észrevételeit.
16
Keresetlevelében a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
–
semmisítse meg a 741797‑NIP pályázatra vonatkozó elbírálás‑felülvizsgálati kérelmet elutasító „határozatokat”;
–
kötelezze az ERCEA‑t, hogy vizsgálja felül a 741797‑NIP pályázat elbírálását.
17
Az ERCEA az elfogadhatatlansági kifogásában azt kéri, hogy a Törvényszék:
–
a keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;
–
a felperest kötelezze a költségek viselésére.
18
Az elfogadhatatlansági kifogásra tett észrevételeiben a felperes azt kérte, hogy a Törvényszék a keresetet nyilvánítsa elfogadhatónak.
A jogkérdésről
19
Az eljárási szabályzat 130. cikkének (1) és (7) bekezdése szerint az alperes kérelmére a Törvényszék az ügy érdemét nem érintve dönthet az elfogadhatatlanság tárgyában. Ezenkívül az eljárási szabályzat 126. cikke értelmében, ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan, a Törvényszék az előadó bíró javaslatára – az eljárás folytatása nélkül – az eljárás során bármikor indokolt végzéssel határozhat az ügyben.
20
A jelen esetben a Törvényszék megítélése szerint az ügy körülményei kellően fel vannak tárva, és úgy döntött, hogy a keresetről az eljárás szóbeli szakaszának megnyitása nélkül és az ügy érdemét nem érintve határoz.
A keresetlevél tartalmára vonatkozó szabályok betartásáról
21
Az ERCEA azt állítja, hogy a keresetlevél nem jelöli meg a kellő pontossággal a jogvita tárgyát és a kereseti jogalapokat. Így különösen arra mutat rá, hogy a keresetlevél 1. és 21. pontjában a felperes a 741797‑NIP pályázat újbóli elbírálását „elutasító határozatokra” utal, anélkül hogy megjelölné azokat a tényeket – így a megtámadott jogi aktus vagy aktusok dátumát vagy kibocsátóját –, amelyek lehetővé tennék a kereset tárgyát képező jogi aktus vagy jogi aktusok egyértelmű azonosítását.
22
Az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételekben a felperes azt állítja, hogy az ERCEA érve téves, mivel a keresetlevél nagyon világosan ismerteti a jogvita tárgyát, nevezetesen azt, hogy a 741797‑NIP pályázat elbírálása során megsértették az elbírálási eljárás szabályait. A keresetlevél 21. pontjában használt többes számmal kapcsolatban a felperes arra hivatkozik, hogy az általa megsemmisíteni kért határozatok valamennyi azonosító adatának megadására azért nem volt szükség, mert a határozatok a keresetlevél A.2 és A.3. mellékletében szerepelnek.
23
Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 21. cikkének első bekezdése értelmében, amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése szerint a Törvényszék előtti eljárásra is irányadó, valamint az eljárási szabályzat 76. cikkének d) és e) pontja értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát, továbbá a felhozott jogalapok és érvek, valamint az említett jogalapok rövid ismertetését és a felperes kérelmeit. Ezeknek kellően egyértelműnek és pontosnak kell lenniük, hogy lehetővé tegyék az alperes számára védekezése előkészítését és a Törvényszék számára a keresetről való határozathozatalt, adott esetben további információ nélkül. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához szükséges, hogy maga a keresetlevél tartalmazza az alapjául szolgáló alapvető jogi és ténybeli elemeket, ha összefoglaló jelleggel is, de összefüggő és érthető módon (1993. április 28‑iDe Hoe kontra Bizottság végzés, T‑85/92, EU:T:1993:39, 20. pont; 1999. május 21‑iAsia Motor France és társai kontra Bizottság végzés, T‑154/98, EU:T:1999:109, 49. pont; 1999. június 15‑iIsmeri Europa kontra Számvevőszék ítélet, T‑277/97, EU:T:1999:124, 29. pont).
24
Ami közelebbről a felek kérelmeit illeti, hangsúlyozni kell, hogy azok meghatározzák a jogvita tárgyát. Ezért e kérelmeknek kifejezetten és egyértelműen meg kell jelölniük, hogy a felek mit kérnek. Így különösen, a megsemmisítés iránti kereset esetében egyértelműen meg kell jelölni a megsemmisíteni kért aktust (1990. július 10‑iAutomec kontra Bizottság ítélet, T‑64/89, EU:T:1990:42, 67. pont).
25
A jelen esetben rá kell mutatni arra, hogy a keresetlevélnek „A jogvita tárgya” cím alatt található 1. pontjában a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a „[741797‑NIP pályázat] felülvizsgálata iránti kérelem elutasítását, és kötelezze az [ERCEA‑t], hogy az említett pályázatot az átláthatóság, a méltányosság és a pártatlanság elvének szigorú betartása mellett, az EKT pályázatok benyújtására és elbírálására vonatkozó szabályainak megfelelően vizsgálja felül”, és a keresetlevélnek a „Kérelem” cím alatt található 21. pontjában a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék „semmisítse meg a [741797‑NIP pályázat] felülvizsgálata iránti kérelmet elutasító határozatokat, és kötelezze az [ERCEA‑t], hogy az említett pályázatot vizsgálja felül, mivel nem tartották tiszteletben az elbírálási eljárást”.
26
A fentiekből az következik, hogy a jelen keresetben a felperes lényegében egy olyan jogi aktus megsemmisítését kéri, amelyet az ERCEA bocsátott ki, és ezt annak érdekében teszi, hogy az utóbbit rávegye azon 741797‑NIP pályázat elbírálásának felülvizsgálatára, amelyben a felperes a projektjéhez kért támogatást.
27
Az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételekben mindazonáltal a felperes úgy nyilatkozik, hogy a keresetlevél A.2 és A.3. mellékletében szerepelő jogi aktusok megsemmisítését kéri. Márpedig ebben a két mellékletben szerepel az ERCEA 2017. március 23‑i határozata, illetőleg a Bizottság 2017. július 27‑i határozata.
28
A keresetlevélben használt megfogalmazás, így különösen a 21. pontban a keresettel érintett jogi aktusok leírására a többes szám használata, valamint az a tény, hogy a keresetlevélben sem a jogi aktusok kibocsátói, sem az elfogadásuk időpontja nincs meghatározva, kétségtelenül zavart okozhat. Mivel azonban a keresettel érintett határozatokat csatolták a keresetlevélhez, azok azonosíthatóak.
29
Egyébiránt rá kell mutatni arra, hogy az elfogadhatatlansági kifogásban az ERCEA az elfogadhatóságra vonatkozó érveit egyrészt a 2017. március 23‑i határozatával szembeni kereset, másrészt a Bizottság 2017. július 27‑i határozatával szembeni kereset tekintetében terjesztette elő. Így a keresetlevél pontatlanságai ellenére az alperes maga is képes volt a jelen keresettel érintett két jogi aktus azonosítására, továbbá a kibocsátóiknak és az elfogadásuk időpontjának meghatározására.
30
A fentiekből következően a jogvitának a keresetlevélben meghatározott tárgya megfelel a fenti 23. és 24. pontban felidézett követelményeknek. Meg kell tehát állapítani, hogy a felperes a jelen keresetével két jogi aktusnak, azaz az ERCEA 2017. március 23‑i határozatának és a Bizottság 2017. július 27‑i határozatának megsemmisítését kéri. A felperes egyébiránt azt kéri, hogy a Törvényszék kötelezze az ERCEA‑t a 741797‑NIP pályázat felülvizsgálatára.
Az ERCEA 2017. március 23‑i határozatának megsemmisítése iránti kérelemről
31
Az ERCEA azt állítja, hogy a jelen kereset a 2017. március 23‑i határozatára vonatkozó részében elfogadhatatlan, mivel azt az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében meghatározott két hónapos határidő után terjesztették elő.
32
A Törvényszék eltérő okból véli úgy, hogy a kereset az ERCEA 2017. március 23‑i határozatára vonatkozó részében nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Elég ugyanis azt megállapítani, hogy a felperes e határozattal szemben az 58/2003 rendelet 22. cikke alapján közigazgatási jogorvoslatot terjesztett elő, és azt hogy a Bizottság erről a közigazgatási jogorvoslatról a jelen keresettel szintén megtámadott 2017. július 27‑i határozatban döntött.
33
Mivel a felperes ily módon a közigazgatási jogorvoslatot választotta, amely alapján a Bizottság – amely az ERCEA jogi aktusainak jogszerűségét felülvizsgáló hatóság – 2017. július 27‑én határozatot fogadott el, a felperes az ERCEA 2017. március 23‑i határozatát már nem jogosult az EUMSZ 263. cikk alapján kereseti úton vitatni, méghozzá függetlenül attól, az ERCEA által az elfogadhatatlansági kifogásban hivatkozott kérdéstől, hogy a felperes esetleg túllépte‑e az e kereset előterjesztésére előírt határidőt.
34
Ebből következően az ERCEA 2017. március 23‑i határozatának megsemmisítése iránti kérelem nyilvánvalóan elfogadhatatlan.
A Bizottság 2017. július 27‑i határozatának megsemmisítése iránti kérelemről
35
Az ERCEA azt állítja, hogy a jelen kereset a 2017. július 27‑i határozatra vonatkozó részében nyilvánvalóan elfogadhatatlan, mivel az nem e határozat kibocsátója ellen irányul.
36
Az 58/2003 rendelet 22. cikkének (1) és (5) bekezdése szerint, ha a végrehajtó hivatal bármely jogi aktusa harmadik személyeket sért, azt a jogszerűség felülvizsgálata céljából a Bizottság elé lehet terjeszteni, a közigazgatási jogorvoslat elutasításának tekintetében a Bizottság kifejezett vagy hallgatólagos határozatának megtámadására vonatkozó keresetet pedig a Bíróság elé lehet terjeszteni.
37
Az ítélkezési gyakorlat szerint a kereseteket főszabály szerint a jogi aktus kibocsátója ellen kell indítani (lásd: 2015. július 22‑iEuropean Children’s Fashion Association és Instituto de Economía Pública kontra Bizottság és EACEA végzés, T‑724/14, nem tették közzé, EU:T:2015:550, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2017. november 15‑iPilla kontra Bizottság és EACEA végzés, T‑784/16, nem tették közzé, EU:T:2017:806, 54. pont). Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha a jogi aktust a kibocsátóján kívül nem lehet valamely más uniós intézménynek, szervnek vagy hivatalnak tulajdonítani (lásd ebben az értelemben: 2008. december 16‑iOlaszország kontra Bizottság és EGSZB végzés, T‑117/08, nem tették közzé, EU:T:2008:582, 16–19. pont; 2017. november 15‑iPilla kontra Bizottság és EACEA végzés, T‑784/16, nem tették közzé, EU:T:2017:806, 55–60. pont).
38
Egyébként amennyiben a keresetlevélben tévesen nem a megtámadott jogi aktus kibocsátóját jelölik meg alperesként, az nem vonja maga után a kereset elfogadhatatlanságát, ha a kereset tartalmazza azon elemeket, amelyek alapján kétséget kizáróan meghatározható azon fél, aki ellen irányult, azaz a megtámadott jogi aktus megnevezését és kibocsátóját. Ilyen esetben a megtámadott jogi aktus kibocsátóját kell alperesnek tekinteni, jóllehet a keresetlevél bevezető részében nincs megnevezve. Ezt az esetet azonban meg kell különböztetni azon esettől, amikor a felperes kitart a keresetlevél bevezető részében hivatkozott alperes megjelölése mellett, teljes tudatában annak, hogy nem ez utóbbi a megtámadott aktus kibocsátója. Ez utóbbi esetben figyelembe kell venni a keresetlevélben megjelölt alperest, és adott esetben le kell vonni e megjelölésből a kereset elfogadhatóságát érintő jogkövetkezményeket (lásd ebben az értelemben: 1990. november 22‑iMommer kontra Parlament ítélet, T‑162/89, EU:T:1990:72, 19. és 20. pont; lásd még: 2017. március 27‑iFrank kontra Bizottság végzés, T‑603/15, nem tették közzé, EU:T:2017:228, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
39
A jelen esetben mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a 2017. július 27‑i határozatnak a Bizottság az egyetlen kibocsátója. E határozat elfogadása során a Bizottság azt a hatáskört gyakorolta, amelyet az ERCEA határozatai jogszerűségének felülvizsgálata terén az 58/2003 rendelet ruházott rá. A Bizottság 2017. július 27‑i határozatát ezért semmiképpen nem lehet az ERCEA‑nak tulajdonítani.
40
Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy a Bizottság határozatával szembeni keresetindítás lehetősége, valamint e kereset jogalapja az ERCEA 2017. március 23‑i határozatában fel van tüntetve (lásd a fenti 11. pontot). Ráadásul a Bizottság 2017. július 27‑i határozatát kísérő 2017. augusztus 16‑i levél – amelyet a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgatója továbbított a felperesnek – kifejezetten úgy tett említést a Bizottságról, hogy ő az a fél, amellyel szemben az e határozatra vonatkozó, EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresetet meg kell indítani (lásd a fenti 13. pontot).
41
Végül meg kell állapítani, hogy az elfogadhatatlansági kifogásra vonatkozó észrevételeiben a felperes kitartott amellett, hogy alperesként az ERCEA‑t jelölje meg, jóllehet az ERCEA az elfogadhatatlansági kifogásban jelezte, hogy a jelen keresetet – amennyiben az a Bizottság 2017. július 27‑i határozata ellen irányul – a Bizottság ellen kellett volna megindítani.
42
A fentiekből következően a Bizottság 2017. július 27‑i határozatával szembeni megsemmisítés iránti kérelem olyan jogalany ellen irányul, amely nem e jogi aktus kibocsátója. Ez a kérelem tehát elfogadhatatlan.
Az ERCEA‑val szembeni meghagyás kibocsátása iránti kérelemről
43
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak jogszerűségi felülvizsgálata keretében a Törvényszéknek nem tartozik a hatáskörébe, hogy velük szemben meghagyással éljen, vagy azok helyébe lépjen (2012. október 10‑iGörögország kontra Bizottság ítélet, T‑158/09, nem tették közzé, EU:T:2012:530, 219. pont; lásd még: 2016. április 22‑iOlaszország és Eurallumina kontra Bizottság ítélet, T‑60/06 RENV II és T‑62/06 RENV II, EU:T:2016:233, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
44
Az ERCEA‑val szembeni meghagyás kibocsátása iránt a felperes által előterjesztett kérelem tehát nyilvánvalóan elfogadhatatlan.
45
A fentiekre tekintettel a jelen keresetet, mint megalapozatlant, teljes egészében el kell utasítani.
A költségekről
46
Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a felperes pervesztes lett, az ERCEA kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)
a következőképpen határoz:
1)
A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2)
A Törvényszék Nicolae Chioreanut kötelezi a költségek viselésére.
Luxembourg, 2018. november 6.
E. Coulon
hivatalvezető
S. Papasavvas
elnök
( *1 ) Az eljárás nyelve: román.
Full & Egal Universal Law Academy