11.11.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 383/29
A Bíróság (első tanács) 2019. szeptember 11-i ítélete (a Juzgado de lo Social no 3 de Barcelona [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – DW kontra Nobel Plastiques Ibérica SA
(C-397/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Szociálpolitika - 2000/78/EK irányelv - A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód - A 2. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja és az 5. cikk - A fogyatékosságon alapuló bármely hátrányos megkülönböztetés tilalma - A nemzeti jog értelmében vett, a foglalkozási kockázatokra különösen érzékeny munkavállaló - „Fogyatékosság” fennállása - A produktivitásra, a vállalkozás munkaköreivel kapcsolatos jártasságra, valamint a hiányzási arányra vonatkozó kritériumokon alapuló, objektív okokból történő elbocsátás - Különösen hátrányos helyzet a fogyatékossággal élő személyekre nézve - Közvetett hátrányos megkülönböztetés - Észszerű alkalmazkodás - Az adott munkakör alapvető feladatainak ellátására nem alkalmas, nem képes vagy nem igénybe vehető személy)
(2019/C 383/31)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de lo Social no 3 de Barcelona
Az alapeljárás felei
Felperes: DW
Alperes: Nobel Plastiques Ibérica SA
Az eljárásban részt vesz: Fondo de Garantía Salarial (Fogasa), Ministerio Fiscal
Rendelkező rész
1)
A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvet akként kell értelmezni, hogy kizárólag akkor tartozik a „fogyatékosság” ezen irányelv értelmében vett fogalmába a nemzeti jog értelmében vett, foglalkozási kockázatokra különösen érzékenyként elismert munkavállaló olyan egészségi állapota, amely nem teszi lehetővé e munkavállaló számára, hogy bizonyos munkaköröket betöltsön, mivel ez kockázattal járna a saját vagy más személyek egészségére nézve, ha ez az egészségi állapot különösen valamilyen tartósan fennálló testi, értelmi vagy lelki károsodáson alapuló olyan korlátozottságot eredményez, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az érintett személynek a szakmai életben való teljes, hatékony és más munkavállalókkal egyenlő szerepvállalását. A nemzeti bíróság feladata vizsgálni azt, hogy az alapügyben teljesülnek-e ezek a feltételek.
2)
A 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontját akként kell értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett, a fogyatékosságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetést képez a fogyatékossággal élő munkavállaló „objektív okokon” alapuló, amiatti elbocsátása, hogy a munkavállaló megfelel az elbocsátandó személyek meghatározása céljából figyelembe vett kiválasztási kritériumoknak, azaz a valamely adott mértéknél alacsonyabb produktivitásnak, a vállalkozás munkaköreivel kapcsolatos alacsony fokú jártasságnak, valamint a magas fokú hiányzási aránynak, kivéve ha a munkáltató – az egyenlő bánásmód elvének a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatban történő végrehajtása céljából – korábban biztosította e munkavállalóval szemben az említett irányelv 5. cikke értelmében vett észszerű alkalmazkodást, amit a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia.
(1) HL C 294., 2018.8.20