25.11.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 399/14
A Bíróság (harmadik tanács) 2019. szeptember 19-i ítélete (a Rayonen sad Lukovit [Bulgária] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – az EP elleni büntetőeljárás
(C-467/18. sz. ügy) (1)
(Előzetes döntéshozatal - Büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. és 47. cikke, valamint 51. cikkének (1) bekezdése - 2012/13/EU irányelv - A 8. cikk (2) bekezdése - 2013/48/EU irányelv - 12. cikk - (EU) 2016/343 irányelv - 3. cikk - Nemzeti szabályozás, amely terápiás és biztonsági okokból engedélyezi a demencia állapotában társadalomra veszélyes cselekményt elkövető személyek pszichiátriai intézetbe történő beutalását - A jogokra vonatkozó tájékoztatáshoz való jog - Ügyvédi segítség igénybevételéhez való jog - Hatékony jogorvoslathoz való jog - Az ártatlanság vélelme - Veszélyeztetett személy)
(2019/C 399/16)
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Rayonen sad Lukovit
Az alap-büntetőeljárás résztvevője
EP
Az eljárásban részt vesz: Rayonna prokuratura Lom, KM, HO
Rendelkező rész
1)
A büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy azok alkalmazandók az alapeljárásban szóban forgó nemzeti szabályozás által előírthoz hasonló olyan bírósági eljárásra, amely terápiás és biztonsági okokból engedélyezi azon személyek pszichiátriai intézetbe történő beutalását, akik a demencia állapotában társadalomra veszélyes cselekményt követtek el. A 2012/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyeket a lehető leghamarabb – de legkésőbb az első hivatalos, rendőrség általi kikérdezésük előtt – tájékoztatni kell a jogaikról azon időpontot követően, hogy a velük kapcsolatos gyanú – a sürgősségtől eltérő összefüggésben – indokolja, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok kényszerintézkedések útján korlátozzák a szabadságukat.
2)
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkét, valamint a 2012/13 irányelv 8. cikkének (2) bekezdését és a 2013/48 irányelv 12. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, mint amely az alapügy tárgyát képezi, amely terápiás és biztonsági okokból olyan bírósági eljárásról rendelkezik, amely lehetővé teszi a demencia állapotában társadalomra veszélyes cselekményt elkövető személyek pszichiátriai intézetbe történő beutalását, amennyiben e szabályozás nem teszi lehetővé a hatáskörrel rendelkező bíróság számára annak megvizsgálását, hogy az előtte folyamatban lévő eljárást megelőző eljárások során – amelyek nem tartoznak ilyen bírósági felülvizsgálat alá – tiszteletben tartották-e az ezen irányelvekben szereplő eljárási jogokat.
3)
A büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelvet és az Alapjogi Charta 51. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy sem ezen irányelv, sem az Alapjogi Charta e rendelkezése nem alkalmazandó a pszichiátriai intézetbe történő, terápiás célú beutalásra vonatkozó bírósági eljárásra, mint amelyről az alapügyben szóban forgó Zakon za zdraveto (egészségügyről szóló törvény) 155. és azt követő cikkei rendelkeznek azon az alapon, hogy az érintett személy az egészségi állapotára tekintettel veszélyt jelenthet saját vagy harmadik személyek egészségére.
4)
A 2016/343 irányelv 3. cikkében foglalt ártatlanság vélelmének elvét úgy kell értelmezni, hogy az – a demencia állapotában társadalomra veszélyes cselekményt elkövető személyek pszichiátriai intézetbe történő, terápiás és biztonsági célú beutalására vonatkozó, az alapeljárásban szereplőhöz hasonló bírósági eljárás keretében – megköveteli annak ügyészség általi bizonyítását, hogy a beutalni kért személy ilyen veszélynek minősülő cselekményt követett el.
(1) HL C 352., 2018.10.1.
Full & Egal Universal Law Academy