30.4.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 152/5
A Törvényszék (kilencedik tanács) T-771/16. sz., Toontrack Music AB kontra az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ügyben 2017. november 22-én hozott ítélete ellen a Toontrack Music AB által 2018. január 26-án benyújtott fellebbezés
(C-48/18. P. sz. ügy)
(2018/C 152/07)
Az eljárás nyelve: svéd
Felek
Fellebbező: Toontrack Music AB (képviselő: L.–E. Ström advokat)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
A fellebbező kérelmei
A fellebbező három jogalapra támaszkodva azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;
—
elsődlegesen hozzon végleges határozatot az ügyben és adjon helyt a Törvényszék elé terjesztett kérelmeknek;
—
másodlagosan utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé;
—
az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
1.
A fellebbező arra alapozza fellebbezését, hogy a megtámadott ítélet az első fellebbezési jogalap szerint sérti a közösségi védjegyről szóló, módosított 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: rendelet; felváltotta az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2)) 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontját, valamint 7. cikkének (2) bekezdését; a második fellebbezési jogalap szerint e rendelet 76. cikkét; a harmadik jogalap szerint pedig e rendelet 65. és 75. cikkét.
2.
Az első fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítélet téves, mivel a Törvényszék helytelenül állapította meg, hogy a bejelentett 13 945 423. sz. „EZMIX” európai uniós védjegy a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében leíró jellegű, és nem bír kellő megkülönböztető képességgel a rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 7. cikkének (2) bekezdése értelmében. Mivel az „EZMIX” összességében tekintve megkülönböztetésre alkalmas megjelölésnek minősül, a Törvényszék tévesen állapította meg a rendeletben szereplő kizáró okok fennálltát. A Törvényszék elmulasztotta figyelembe venni az ügy valamennyi releváns körülményét, így a bejelentett védjegy jelentését, használatát és az általa keltett asszociációt a releváns vásárlóközönségben. A Törvényszék ezáltal jogalkalmazási hibát követett el.
3.
A második fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék azáltal is hibát követett el, hogy nem vette figyelembe a rendelet 86. cikkét és eltorzította a bizonyítékokat. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az egyszerűség a zenerögzítő készülékek és szoftverek legfőbb értékesítési oka, és ez az egyik legfontosabb, figyelembe veendő tényező. A Törvényszék helytelenül alkalmazta a 76. cikket, mivel elferdítette az ügyben benyújtott bizonyítékokat. Az értékelési hiányosságok megalapozatlan és helytelen következtetést eredményeztek, amelyeket nem támasztottak alá azok a tények, amelyeknek a Törvényszék a jogvita eldöntése szempontjából döntő jelentőséget tulajdonított.
4.
A harmadik fellebbezési jogalap keretében a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megsértette a rendelet 65. és 75. cikkét, és így eljárási hibát követett el, mivel nem adott lehetőséget a fellebbezőnek, hogy szóban előadja az érveit a megtámadott ítélet és az EUIPO fellebbezési tanácsának határozata alapjául szolgáló ténybeli elemmel kapcsolatban.
5.
E ténybeli elemet, amelyet az EUIPO fellebbezési tanácsának határozata említ első alkalommal, nem bizonyította az EUIPO, és a váratlanul érte a fellebbezőt. Ebből következően a fellebbező által e ténybeli elem érvényességének vitatására előterjesztett bizonyítékokat tehát első alkalommal a Törvényszék előtt volt lehetőség megvizsgálni, és ezért a fellebbező nem tudott átfogó bizonyítékokat bemutatni, ami sérti a fegyveregyenlőség elvét.
(1) HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítette: HL 2017. L 142., 104. o.
(2) HL 2017. L 154., 1. o.
Full & Egal Universal Law Academy