30.4.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 152/9
A Törvényszék T-263/15. sz., Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia Kosakowo kontra Bizottság ügyben 2017. november 17-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2018. január 29-én benyújtott fellebbezés
(C-56/18. P. sz. ügy)
(2018/C 152/11)
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: K. Herrmann, D. Recchia és S. Noë meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: Gmina Miasto Gdynia, Port Lotniczy Gdynia Kosakowo sp. z o.o., Lengyel Köztársaság
A fellebbező kérelmei
—
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-263/15. sz., Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia-Kosakowo sp. z o.o. ügyben 2017. november 17-én hozott ítéletét;
—
a kereset hatodik jogalapjának harmadik kifogását utasítsa el mint megalapozatlant;
—
az ügyet utalja vissza Törvényszék elé a fennmaradó öt jogalap elbírálása érdekében;
másodlagosan:
—
a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék T-263/15. sz., Gmina Miasto Gdynia és Port Lotniczy Gdynia-Kosakowo sp. z o.o. ügyben 2017. november 17-én hozott ítéletét, amennyiben a rendelkező részének 1. pontja beruházási támogatásra vonatkozó döntést is magában foglal;
—
az ügyet utalja vissza Törvényszék elé a fennmaradó öt jogalap elbírálása érdekében;
—
az eljárást befejező határozatban hozzon határozatot az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeiről.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Bizottság álláspontja szerint a Törvényszék T-263/15. sz. ügyben hozott ítéletét hatályon kívül kell helyezni, mivel az jogi hibákat tartalmaz, amelyeket a Bizottság három jogalapba csoportosított:
1. Az „érintettek észrevétel benyújtásához való jogának” téves jogi minősítése, és e jog megsértésének jogi következményei a Bíróság C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ítéletére tekintettel
A megtámadott, 2015/1586/EU határozatban (1) a PLGK működési támogatásának a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó döntést két egymástól független indokra alapozták. Ezen összeegyeztethetetlenség fő indoka a beruházási támogatás belső piaccal való összeegyeztethetetlensége volt (lásd a megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésését). A 2014. évi iránymutatásban meghatározott első kritérium teljesítésének hiánya – amely kritérium arra vonatkozik, hogy a működési támogatásnak egy világosan meghatározott közös érdekű célkitűzéshez kell hozzájárulnia – csak a második, kiegészítő oka volt annak a megállapításnak, hogy ez a támogatás a belső piaccal összeegyeztethetetlen.
A Törvényszék az ítélet 71–89. pontjában szereplő érvelésében mindazonáltal abból indult ki, hogy a PLGK társaság működési támogatásának a belső piaccal való összeegyeztethetetlensége kizárólag a 2014. évi iránymutatásból ered, és ezért a Törvényszék a vizsgálatát a C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ügyben hozott ítélet alapján folytatta le. Ez a feltételezés azonban a megtámadott határozat, és különösen annak (244)–(245) preambulumbekezdésének téves értelmezéséből eredt (lásd fentebb a második fellebbezési jogalapot). Ha a Törvényszék helyesen értelmezte volna a megtámadott határozatot, ebben a tekintetben azt kellett volna megállapítania, hogy a hatodik jogalap harmadik kifogásának vizsgálata kezdettől fogva hatástalan (inopérant) volt, mivel az nem eredményezhette volna a megtámadott határozat megsemmisítését.
Az ítélet 69–89. pontjában a Törvényszék két jogi hibát követett el, mivel az „észrevétel benyújtásához való jogot” alkalmazta, amely jog a Törvényszék szerint az érintett feleket az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése alapján illeti meg, ami ellentmond a Bíróság C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ügyben hozott ítélete 78–84. pontjának. Az első jogalap két részből áll:
i)
az ítélet alapján létrejött helyzetben a „érintettek észrevétel benyújtásához való jogának” tévesen olyan „lényeges eljárási szabálynak” történő jogi minősítése, amelynek megsértése automatikusan a Bizottság határozata jogellenességének kimondását eredményezi, anélkül hogy bizonyítani kellene, hogy ez a jogsértés kihatott-e a fél helyzetére és határozatban foglalt döntésre (az ítélet 70., 81. és 83. pontja).
ii)
mindazonáltal, még ha – Törvényszékhez hasonlóan – elfogadjuk is azt, hogy a PLGK társaság működési támogatásának a belső piaccal való összeegyeztethetetlensége a 2014. évi iránymutatás alkalmazásából következik, quod non, a Törvényszék ebben a tekintetben tévesen értelmezte és alkalmazta a Bíróság C-49/05. P. sz., Ferriere Nord SpA kontra Bizottság ügyben hozott ítéletét. Valójában ugyanis a 2014. évi iránymutatásnak a működési támogatás értékelése során alkalmazott rendelkezései lényegében ugyanazok voltak, mint a visszavont határozatban a 2005. évi iránymutatás alapján alkalmazott rendelkezések, ezért az érintett feleknek a 2014. évi iránymutatásokra vonatkozó észrevételei ebben a tekintetben nem lehettek hatással a határozatban foglalt döntésre.
2. A megtámadott határozatnak és a Bizottság visszavont határozatának téves értelmezése
A Törvényszéknek a megtámadott határozat jogellenességére vonatkozóan az ítélet 89. pontjában tett megállapítása az ítélet 84–87. pontjában szereplő azon téves értelmezésen alapul, hogy a működési támogatás belső piaccal való – a megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésében kifejtett – összeegyeztethetetlenségének oka a 2014. évi iránymutatásból, valamint a visszavont 2014/883/EU határozatból (2) ered. A megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésének téves értelmezése ugyanezen határozat (245) preambulumbekezdésének téves értelmezéséből eredt.
A megtámadott határozat (244) preambulumbekezdésében a Bizottság a visszavont 2014/883/EU határozat (227) preambulumbekezdésére hivatkozott, megismételve az abban szereplő megállapítást, amely szerint: „működési támogatás nyújtása egy olyan beruházási projekt működésének biztosítására, amely összeegyeztethetetlen beruházási támogatásban részesül, alapjaiban összeegyeztethetetlen a belső piaccal”. A (244) preambulumbekezdés következő mondatában a Bizottság ezt a megállapítást a következőképpen indokolta: „Az összeegyeztethetetlen beruházási támogatás nélkül a gdyniai repülőtér nem létezne, mivel azt teljes mértékben ebből a támogatásból finanszírozzák, nem létező repülőtéri infrastruktúrára pedig nem adható működési támogatás.”
A (245) preambulumbekezdésben azonban a Bizottság kimondta, hogy „A 2005. évi légiközlekedési iránymutatás szerinti megállapítás ugyanúgy érvényes a 2014. évi légiközlekedési iránymutatás alapján, és elegendő annak megállapításához, hogy a repülőtér-üzembentartónak nyújtott működési támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal.”
A megtámadott határozat (245) preambulumbekezdésében használt „érvényes a 2014. évi légiközlekedési iránymutatás alapján” fordulat nem azt jelenti, hogy a szóban forgó megállapítás ebből az iránymutatásból eredne. Az azt jelenti, hogy ezt a megállapítást a 2014. évi iránymutatás rendelkezéseinek alkalmazása útján nem lehet megváltoztatni. A megtámadott határozat hivatkozott (245) preambulumbekezdéséből az tűnik ki, hogy a működési támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetetlensége, amely a beruházási támogatás összeegyeztethetetlenségéből ered, független a 2014. évi iránymutatástól (más érvelésen alapul). Az a „pontatlanság”, amelyre a Törvényszék az ítélet 85. pontjában visszavont határozat vonatkozásában rámutatott, nem vonhatja kétségbe a fent említett megtámadott határozatban szereplő megállapítás szabályszerűségét.
3. Az ítélet rendelkező része 1. pontjának aránytalanságára vonatkozó jogalap
Másodlagosan – arra az esetre, ha a Bíróság a fenti fellebbezési jogalapokat elutasítaná – a Bizottság arra hivatkozik, hogy aránytalan az ítélet rendelkező részének 1. pontja, amely teljes egészében megsemmisíti a megtámadott határozat 2–5. pontját. Az ítélet rendelkező része – mivel az a beruházási támogatásra vonatkozó döntést foglal magában – túlterjeszkedik a megtámadott határozatnak az ítélet 71–89. pontjában megállapított, működési támogatást érintő jogellenességén. A Törvényszék tévesen mondta ki, hogy a megtámadott határozat, a 2. cikkének szövege alapján nem osztható részekre. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanakkor valamely jogi aktus részekre oszthatóságának az a kritériuma, hogy e jogi aktus részleges megsemmisítése következtében változik-e annak lényeges tartalma. A működési támogatásokra vonatkozó, megtámadott határozat megsemmisítése nem változtatta meg a megtámadott határozat lényeges tartalmát, mivel ez a határozat a továbbiakban is a PLGK társaság beruházási támogatásaira vonatkozik.
(1) Az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről – A Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása – szóló, 2014. február 26-i (EU) 2015/1586 bizottsági határozat (az értesítés a C(2015) 1281. számú dokumentummal történt) (HL 2015. L 250., 165. o.).
(2) Az SA.35388 (13/C) (korábbi 13/NN és korábbi 12/N) számú, Lengyelország által hozott intézkedésről – A Gdynia-Kosakowo repülőtér létrehozása – szóló, 2014. február 11-i bizottsági határozat (az értesítés a C(2014) 759. számú dokumentummal történt) (HL 2014. 357., 51. o.).
Full & Egal Universal Law Academy