7.5.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 161/16
A Raad van State (Hollandia) által 2018. február 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid kontra A és társai
(C-70/18. sz. ügy)
(2018/C 161/18)
Az eljárás nyelve: holland
A kérdést előterjesztő bíróság
Raad van State
Az alapeljárás felei
Felperes: Staatssecretaris van Justitie en Veiligheid
Alperesek: A, B, P
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
a.
Úgy kell-e értelmezni a 2/76 határozat (1) 7. cikkét, illetve az 1/80 határozat1 13. cikkét, hogy e rendelkezésekkel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a harmadik országbeli – többek között török – állampolgárok biometrikus adatainak a személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.) 2. cikkének a) és b) pontja értelmében vett nyilvántartó rendszerben történő általános kezelését és tárolását írja elő, mivel e nemzeti szabályozás nem lépi túl az általa követett törvényes cél – vagyis a személyazonossággal és okmányokkal kapcsolatos csalások megelőzése és az ilyen csalások elleni küzdelem – eléréséhez szükséges mértéket?
b.
Jelentőséggel bír-e e tekintetben az, hogy a biometrikus adatok tárolásának időtartama a harmadik országbeli – többek között török – állampolgárok jogszerű és/vagy jogellenes tartózkodásának időtartamához van kötve?
2)
Úgy kell-e értelmezni a 2/76 határozat 7. cikkét, illetve az 1/80 határozat 13. cikkét, hogy a nemzeti szabályozás nem jelent az e rendelkezések értelmében vett korlátozást, ha a nemzeti szabályozás által az említett rendelkezések szerinti munkavállalásra gyakorolt hatások túlságosan bizonytalanok és közvetettek ahhoz, hogy a munkavállalás akadályozását lehessen feltételezni?
3)
a.
Ha a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi harmadik országbeli – többek között török – állampolgárok biometrikus adatainak valamely adatbázisból bűncselekmények – akár terrorcselekmények, akár nem terrorcselekmények – megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából harmadik személyek részére történő rendelkezésre bocsátását, új korlátozást jelent, úgy kell-e értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdését annak 7. és 8. cikkével összefüggésben, hogy az említett rendelkezéssel ellentétes az ilyen nemzeti szabályozás?
b.
Jelentőséggel bír-e e tekintetben az, hogy e harmadik országbeli állampolgár a bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatti őrizetbe vétel időpontjában birtokában volt a biometrikus adatait tároló tartózkodási okmánynak?
(1) Az Európai Gazdasági Közösség és a Török Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodás alapján létrehozott társulási tanács határozata.
Full & Egal Universal Law Academy