7.5.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 161/33
A Törvényszék (első tanács) T-849/16. sz., PGNiG Supply & Trading GmbH kontra Európai Bizottság ügyben 2017. december 14-én hozott végzése ellen a PGNiG Supply & Trading GmbH által 2018. február 14-én benyújtott fellebbezés
(C-117/18. P. sz. ügy)
(2018/C 161/37)
Az eljárás nyelve: lengyel
Felek
Fellebbező: PGNiG Supply & Trading GmbH (képviselő: M. Jeżewski ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
A fellebbező kérelmei
—
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszéke által 2017. december 14-én hozott megtámadott végzést, amely a T-849/16. sz. ügyben elfogadhatatlannak nyilvánította a fellebbező keresetét;
—
a Bíróság döntsön az elfogadhatóság tárgyában, és a T-849/16. sz. eljárásban az OPAL gázvezeték tekintetében a harmadik személyek hozzáférésére vonatkozó szabályoktól és a tarifális szabályozástól való eltérést érintően a 2003/55/EK irányelv által engedélyezett feltételek felülvizsgálatáról szóló, 2016. október 28-i C(2016) 6950 final bizottsági határozat megsemmisítése iránt a PGNiG Supply & Trading által az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelmet nyilvánítsa elfogadhatónak.
Jogalapok és fontosabb érvek
A Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdését, mivel tévesen állapította meg, hogy az Európai Bizottság 2016. évi határozata a fellebbezőt sem közvetlenül sem személyében nem érinti, továbbá az nem minősül rendeleti jellegű aktusnak sem, amely megállapítás a 2016. évi új szabályozási mentesítés természetének és hatásainak Törvényszék általi téves értelmezéséből ered, melynek során a földgázirányelv 36. cikke (1) bekezdése a)–e) pontjának az „új gázipari infrastruktúrára” vonatkozó mentesítési feltételeit nem alkalmazták és e feltételek teljesülését nem olyan módon vizsgálták meg, amely megfelelő mértékben lehetővé tette volna az Európai Bizottság 2016. évi határozatával bevezetett mentesítés természetére és státuszára, továbbá a 2016. évi új szabályozási mentesítésre vonatkozó döntéshozatalt, mivel az (1) bekezdést nem alkalmazták a 2009. évi szabályozási mentesítés terjedelmét módosító 2016. évi európai bizottsági határozatra. A fellebbező ebben a jogalapban arra hivatkozik, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg az új szabályozási mentesítés természetét, ami alapján a Törvényszék tévesen értelmezte a Bizottság határozatának fellebbezőre gyakorolt hatásait.
A Törvényszék tévesen értelmezte a Szerződés 263. cikkét, mivel azt állapította meg, hogy az Európai Bizottság határozata a fellebbezőt nem érinti közvetlenül. A tárgybeli jogalap keretében a fellebbező rámutat arra, hogy téves a Törvényszék azon értékelése, amely szerint az Európai Bizottság határozata a fellebbezőt nem érinti közvetlenül. A Törvényszék e megközelítése nincs összhangban az eddigi ítélkezési gyakorlattal, amely szerint az Európai Bizottság határozatai közvetlenül érintik a határozatok címzettjeinek minősülő nemzeti szabályozó hatóságoktól eltérő jogalanyokat.
A Törvényszék tévesen értelmezte a Szerződés 263. cikkét annak megállapításával, hogy az Európai Bizottság határozata a fellebbezőt személyében nem érinti. A fellebbező ebben a jogalapban arra hivatkozik, hogy a kérelem elfogadhatóságára vonatkozó ítélkezési gyakorlat értelmében a piaci helyzete lehetővé teszi a személyének meghatározását.
A Törvényszék tévesen értelmezte a Szerződés 263. cikke negyedik bekezdésének utolsó fordulatát, mivel azt állapította meg, hogy a megtámadott határozat nem rendeleti jellegű aktus. A jelen jogalap keretében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a határozat rendeleti jellegű aktus.
Full & Egal Universal Law Academy