C-128/18. sz. ügy: A Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (Németország) által 2018. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dumitru-Tudor Dorobantu elleni büntetőeljárás
C2682018HU1720120180216HU0023172182
A Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg (Németország) által 2018. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Dumitru-Tudor Dorobantu elleni büntetőeljárás
(C-128/18. sz. ügy)2018/C 268/23Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Hanseatisches Oberlandesgericht Hamburg
Az alapeljárás felei
Generalstaatsanwaltschaft Hamburg
és
Dumitru-Tudor Dorobantu
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1.
A kerethatározat ( 1 ) összefüggésében mely, az Alapjogi Charta 4. cikkéből eredő minimumkövetelményeket kell támasztani a fogvatartási körülményekkel szemben?
a.
Van-e mindenekelőtt uniós jogi szemszögből olyan „abszolút” alsó határ a zárka nagyságára vonatkozóan, amely alatt mindig fennáll az Alapjogi Charta 4. cikkének megsértése?
i.
A zárka területéből az egyénre eső rész meghatározása függ attól, hogy egyéni vagy közös elhelyezésről van-e szó?
ii.
A zárka nagyságának kiszámításakor le kell-e vonni a bútorzat (fekhely, szekrény stb.) által igényelt területet?
iii.
Milyen, az épülettel szembeni követelmények relevánsak az uniós joggal összhangban álló fogvatartási körülmények kérdésére nézve adott esetben? Milyen jelentősége van adott esetben a higiénés vagy egyéb helyiségekhez való, közvetlenül (vagy csak közvetve) a zárkából nyíló hozzáférésnek, valamint a hideg és meleg vízzel, fűtéssel, világítással stb. való ellátásnak?
b.
Milyen mértékben befolyásolják az értékelést a különböző „végrehajtási rezsimek”, mindenekelőtt az eltérő zárkanyitási idők és a büntetés-végrehajtási intézeten belüli mozgásszabadság eltérő fokozatai?
c.
Figyelembe vehetők-e – ahogyan az eljáró bírósági tanács a teljesíthetőségről szóló határozataiban tette – a kibocsátó tagállambeli jogi és szervezeti fejlesztések (ombudsmani rendszer bevezetése, büntetés-végrehajtási bíróságok létrehozása stb.) is?
2.
Mely mércék alapján kell a fogvatartási körülményeket az uniós alapjogok összefüggésében értékelni? Milyen mértékben befolyásolják ezek a mércék a „tényleges veszély” fogalmának értelmezését a Bíróság Aranyosi és Căldăraru egyesített ügyekre vonatkozó ítélkezési gyakorlata értelmében?
a.
A végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságai jogosultak-e ennyiben a fogvatartási körülmények átfogó ellenőrzésére a kibocsátó tagállamban, vagy „sommás vizsgálatra” kell-e szorítkozniuk?
b.
Amennyiben a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés megválaszolása keretében arra az eredményre jut, hogy vannak „abszolút” uniós jogi előírások a fogvatartási körülményekre nézve: „Mérlegelést kizáró” lenne-e e minimumfeltételeknek az el nem érése abban az értelemben, hogy ily módon közvetlenül mindig fennállna az átadást tiltó „tényleges veszély”, vagy a végrehajtó tagállam mégis mérlegelésbe bocsátkozhat? Ennek során figyelembe lehet-e venni olyan szempontokat, mint például az Európai Unión belüli kölcsönös jogsegélynyújtás fenntartása, az európai büntető igazságszolgáltatás működőképessége, vagy a kölcsönös bizalom és a kölcsönös elismerés elve?
( 1 ) Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.).
Full & Egal Universal Law Academy