C-220/18. sz. ügy: A Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen (Németország) által 2018. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ML
C2212018HU810120180327HU00098192
A Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen (Németország) által 2018. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ML
(C-220/18. sz. ügy)2018/C 221/09Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Hanseatisches Oberlandesgericht in Bremen
Az alapeljárás felei
Terhelt: ML
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Milyen jelentőséggel bír a fent említett rendelkezések ( 1 ) értelmezése keretében az, hogy a kibocsátó tagállamban jogorvoslati lehetőségek állnak a fogvatartott rendelkezésére fogva tartásának körülményeit illetően?
a)
Ha a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak bizonyítékok állnak rendelkezésükre a kibocsátó tagállamban uralkodó fogvatartási körülményekre vonatkozó, rendszerszerű vagy általánossá vált – akár bizonyos csoportokat, akár pedig bizonyos büntetés-végrehajtási intézeteket érintő – zavarok fennállásáról, akkor, anélkül, hogy a konkrét fogvatartási körülmények további vizsgálatára lenne szükség, a fent említett rendelkezésekre tekintettel már akkor is ki kell-e zárni annak – az átadás teljesíthetőségét kizáró – tényleges veszélyét, hogy a terheltet átadása esetén embertelen vagy megalázó bánásmódban részesítik, ha az ilyen jogorvoslati lehetőségek biztosítottak?
b)
Jelentőséggel bír-e e tekintetben az, hogy e jogorvoslati lehetőségeket illetően az Emberi Jogok Európai Bírósága nem látott arra utaló jeleket, hogy azok ne kínálnának a fogvatartottaknak valós kilátást a nem megfelelő fogvatartási körülmények javulására?
2)
Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó válasz alapján a fogvatartottak rendelkezésére álló ilyen jogorvoslati lehetőségek fennállása, anélkül hogy a kibocsátó tagállamban uralkodó konkrét fogvatartási körülményeket a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak tovább kellene vizsgálniuk, nem alkalmas arra, hogy a terhelttel való embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyét kizárja:
a)
Úgy kell-e értelmezni a fent említett rendelkezéseket, hogy a kibocsátó tagállamban uralkodó fogvatartási körülmények végrehajtó igazságügyi hatóságok általi vizsgálatának minden olyan büntetés-végrehajtási intézetre vagy egyéb fogvatartási intézményre ki kell terjednie, amelybe a terhelt adott esetben befogadást nyerhet? A meghatározott büntetés-végrehajtási intézetekben megvalósuló csak ideiglenes vagy átmeneti célú fogva tartásra is vonatkozik-e ez? Vagy a vizsgálat arra a büntetés-végrehajtási intézetre korlátozódhat, amelybe a terhelt a kibocsátó tagállam hatóságainak tájékoztatása szerint valószínűleg és az idő túlnyomó részére befogadást nyer?
b)
Ennek érdekében minden esetben a vonatkozó fogvatartási körülmények olyan átfogó vizsgálatára van-e szükség, amely mind az egy fogvatartottra eső személyes tér nagyságára, mind a fogva tartás egyéb körülményeire kiterjed? Az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2016. október 30 i Muršić kontra Horvátország ítéletéből (7334/13. sz.) következő ítélkezési gyakorlatot kell-e az ily módon megállapított fogvatartási körülmények értékelése során alapul venni?
3)
Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó válasz alapján a végrehajtó igazságügyi hatóságok vizsgálati kötelezettségét valóban ki kell terjeszteni valamennyi tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetre:
a)
Mellőzhetővé teszi-e a minden egyes tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetben uralkodó fogvatartási körülmények végrehajtó igazságügyi hatóságok általi vizsgálatát az, hogy a kibocsátó tagállam általános garanciát nyújt arra nézve, hogy a terhelt nem lesz embertelen vagy megalázó bánásmód veszélyének kitéve?
b)
Vagy a minden egyes tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetben uralkodó fogvatartási körülmények vizsgálata helyett ahhoz a feltételéhez köthető-e a végrehajtó igazságügyi hatóságoknak az átadás teljesíthetőségéről szóló határozata, hogy a terhelt nem lesz ilyen bánásmódnak kitéve?
4)
Ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre adandó válasz alapján a garanciák nyújtása és feltételek kikötése sem teszi mellőzhetővé azt, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságok a kibocsátó tagállam minden egyes tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetében uralkodó fogvatartási körülményeket megvizsgálják:
a)
Akkor is ki kell-e terjeszteni a végrehajtó igazságügyi hatóságok vizsgálati kötelezettségét valamennyi tekintetbe jövő büntetés-végrehajtási intézetben uralkodó fogvatartási körülményekre, ha a kibocsátó tagállam igazságügyi hatóságainak tájékoztatása szerint a terhelt fogva tartásának időtartama a kibocsátó tagállamban nem fogja meghaladni a három hetet, feltéve azonban, hogy nem merülnek fel ezzel ellentétes körülmények?
b)
Akkor is ez az irányadó, ha a végrehajtó igazságügyi hatóságok számára nem megállapítható, hogy ezen információkat a kibocsátó igazságügyi hatóság közölte-e, vagy azok a kibocsátó tagállamnak a kibocsátó igazságügyi hatóság támogatásra irányuló kérése nyomán eljáró központi hatóságainak egyikétől származnak-e?
( 1 ) Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.) – Egyes tagállamok által a kerethatározat elfogadásáról tett nyilatkozatok
A 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében [helyesen: a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat módosításáról szóló], 2009. február 26-i 2009/299/IB tanácsi kerethatározat (HL 2009. L 81., 24. o.).
Full & Egal Universal Law Academy