3.9.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 311/6
A Székesfehérvári Törvényszék (Magyarország) által 2018. június 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hochtief AG kontra Fővárosi Törvényszék
(C-362/18. sz. ügy)
(2018/C 311/06)
Az eljárás nyelve: magyar
A kérdést előterjesztő bíróság
Székesfehérvári Törvényszék
Az alapeljárás felei
Felperes: Hochtief AG
Alperes: Fővárosi Törvényszék
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1)
Akként kell-e az uniós jogi alapelveket, illetve szabályokat (többek között az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és az egységes jogértelmezés követelményét) értelmezni, amint azokat az EUB különösen a Köbler ügyben hozott ítéletben értelmezte, hogy a végső fokon eljáró tagállami bíróság uniós jogsértő ítéletéért való felelősség megállapítása alapulhat kizárólag a nemzeti jogon, illetve a nemzeti jog által kimunkált kritériumokon? Nemleges válasz esetén akként kell-e az uniós jogi alapelveket, illetve szabályokat, különösen pedig az EUB által a Köbler ügyben az „állam” felelősségére vonatkozóan kimunkált három kritériumot értelmezni, hogy a tagállami bíróságok uniós jogsértése miatti tagállami felelősség feltételeinek fennállását a nemzeti jog alapján kell megítélni?
2)
Akként kell-e az uniós jogi szabályokat, illetve alapelveket (többek között az EUSZ 4. cikk (3) bekezdését és a hatékony jogorvoslat követelményét), különösen pedig az EUB-nak egyebek mellett a Francovich, Brasserie du pécheur és Köbler ügyekben kimunkált tagállami felelősségre vonatkozó ítéleteit értelmezni, hogy a végső fokon eljáró tagállami bíróságok uniós jogba ütköző ítéleteinek jogereje kizárja a tagállam kártérítési felelősségének megállapítását?
3)
Akként kell-e értelmezni a 89/665/EK (1), a 92/13/EK (2) és a 2007/66/EK (3) irányelvekben, továbbá a Kühne & Heitz, Kapferer, Pizzarotti és Transportes Urbanos ítéletekben megfogalmazott „hatékonyság” és egyenértékűség jogelvét, hogy a perújítási eljárásban a fél az alapperben a másodfokú bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás során született európai bírósági ítélet megállapításaira már nem hivatkozhat, arra való tekintettel, hogy azokat az alapperben nem vették figyelembe, különösen akkor, ha a legfelsőbb fokon eljáró tagállami bíróság az alapperben hozott ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet ara való hivatkozással utasította el, hogy az európai bíróság ítéletében foglaltakra a fél nem hivatkozott időben?
4)
A fenti 3. számú kérdésben hivatkozott irányelveket, valamint az Európai Unió Bíróságának különösen a perújítás megengedhetőségére vonatkozóan a C-213/13 Impresa Pizzarotti, C-234/04 Kapferer, C-453/00 Kühne & Heitz és C-118/08 Transportes Urbanos ítéletekben kimunkált ítélkezési gyakorlatát; illetve a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban alkalmazott nemzeti jogi határidőkre vonatkozóan az Európai Bíróság által a C-470/99. sz., C-327/00. sz. és C-241/06. sz. ügyekben kialakított alapelveket úgy kell-e értelmezni, hogy a nemzeti bíróságok jogszerűen járnak el, amikor a fél a II. fokú eljárásban hivatkozik az Európai Unió Bíróságának egy olyan ítéletére, amelyet a II. fokú bíróság szerzett be az előtte folyamatban levő ügyben; illetve az Európai Unió Bíróságának egy olyan ítéletére, amely csak a II. fokú eljárásban vált elérhetővé a tagállami hivatalos nyelven és ezeket késői hivatkozás miatt figyelmen kívül hagyják, de ennek ellenére elutasítják a félnek az általa felhívott, de figyelmen kívül hagyott Európai Unió Bíróságának ítéleteire és az ezek szerint releváns tényekre hivatkozással kezdeményezett perújítási kérelmét?
5)
A fenti 3. számú kérdésben hivatkozott irányelveket, valamint az Európai Unió Bíróságának különösen a C-213/13 Impresa Pizzarotti, C-234/04 Kapferer, C-453/00 Kühne & Heitz és C-118/08 Transportes Urbanos ítéletekben kimunkált ítélkezési gyakorlatát úgy kell-e értelmezni, hogy a nemzeti bíróságok jogszerűen járnak el, amikor a peres fél megjelöli azt az Európai Unió Bíróságának ítéletét [C-2/06 Willy Kempter], amely szerint nem is kell hivatkoznia az Európai Unió Bírósága ítéleteire, azt a bíróságnak hivatalból alkalmaznia kell és ezeket a bíróság ennek ellenére oly mértékben hagyja figyelmen kívül a nemzeti eljárásjogra hivatkozással, hogy az eljárást befejező határozatában és annak indoklásában meg sem említi ezt a körülményt, de ennek ellenére elutasítják a félnek az általa felhívott, de figyelmen kívül hagyott Európai Unió Bíróságának ítéleteire és az ezek szerint releváns tényekre hivatkozással kezdeményezett perújítási kérelmét?
6)
A Köbler és Traghetti ítéletekben kimunkált kellően súlyos jogsértés feltételét akként kell-e értelmezni, hogy egy ilyen súlyos jogsértés nem áll fenn akkor, ha a végső fokon eljáró bíróság a kiforrott és legrészletesebben bemutatott EUB ítélkezési gyakorlattal – amely még különböző jogi szakvéleményekkel is alátámasztásra került – egyetlenegy szóval sem foglalkozik és ezen ítélkezési gyakorlattal nyíltan szembehelyezkedve mindennemű uniós jogi indokolás nélkül elutasít egy perújítási kérelmet, és felismerhetően még csak említés szintjén sem vizsgálta meg az ügy EUB elé terjesztésének szükségességét, annak ellenére, hogy ehhez is a legrészletesebben bemutatásra került a vonatkozó EUB ítélkezési gyakorlat? Az Európai Unió Bíróságának a C-283/81 számú C.I.L.F.T. ügyben hozott ítéletére figyelemmel meg kell-e indokolnia a nemzeti bíróságnak, ha az Európai Unió Bíróságának kötelező érvénnyel kialakított jogértelmezésétől eltérve nem engedi meg a perújítást, és ezzel kapcsolatban indokolás nélkül mellőzi az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését?
7)
Akként kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk és az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése szerinti hatékony jogorvoslat és egyenértékűség elvét, illetve a letelepedés és a szolgáltatás-nyújtás EUMSZ 49. cikkében lefektetett szabadságát, valamint a Tanács építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelvét, valamint a 89/665/EK, a 92/13/EK és a 2007/66/EK irányelveket, hogy ha az eljáró hatóságok és bíróságok az alkalmazandó uniós jog nyilvánvaló figyelmen kívül hagyásával rendre elutasítják a felperes közbeszerzési eljárásból való kizárása miatt igénybe vett jogorvoslati kérelmeit, amely eljárások során adott esetben jelentős idő- és költségráfordítás árán kell számos beadványt készíteni, illetve tárgyalásokon részt venni, és bár a bírósági jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának lehetősége ugyan formálisan rendelkezésre áll, a vonatkozó szabályozás elzárja a felperest attól, hogy a bíróságtól a jogellenes intézkedések következtében felmerült kárának megtérítését követelhesse?
8)
Akként kell-e értelmezni a Köbler, Traghetti és Saint Giorgio ítéletekben kimunkált elveket, hogy nem téríthető meg olyan kár, amely azáltal keletkezett, hogy a végső fokon eljáró tagállami bíróság az EUB következetes ítélkezési gyakorlatával szembehelyezkedve nem engedte meg a fél által kellő időben kezdeményezett perújítást, amelynek a keretében a fél a felmerült költségeinek a megtérítését követelhette volna?
9)
Ha a nemzeti jog szerint egy új alkotmányjogi döntés alapján az alkotmányosság helyreállítása érdekében meg kell engedni a perújítást, akkor az egyenértékűség elve és az EUB-nek a C-118/08. számú Transportes Urabnos ítéletében foglaltak alapján nem kell-e megengedni a perújítást olyan esetekben, amikor az alapügyben egy másik ügyben korábban hozott EUB ítéletet, valamint az alapügyben beszerzett EUB ítéletet és az azok szerint releváns tényeket a nemzeti jog eljárásjogi határidőkre vonatkozó rendelkezéseire hivatkozással nem vesznek figyelembe?
(1) Az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv; HL 1989, L 395., 33. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.
(2) A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv; HL 1992, L 76., 14. o., magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 315. o.
(3) A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; HL 2007, L 335., 31. o.
Full & Egal Universal Law Academy