14.1.2019
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 16/27
A Törvényszék (első tanács) T-577/15. sz., Xabier Uribe-Etxebarría Jiménez kontra EUIPO – Núcleo de comunicaciones y control, S. L. ügyben 2018. május 29-én hozott ítélete ellen Xabier Uribe-Etxebarría Jiménez által 2018. augusztus 15-én benyújtott fellebbezés
(C-534/18. P. sz. ügy)
(2019/C 16/34)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Fellebbező: Xabier Uribe-Etxebarría Jiménez (képviselő: M. Esteve Sanz avocate)
A többi fél az eljárásban: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO), Núcleo de comunicaciones y control, S. L.
A felek kérelmei
A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:
—
helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet annyiban, amennyiben az elutasítja a Törvényszékhez benyújtott kereset első jogalapját, és részlegesen elutasítja az említett kereset harmadik jogalapját;
—
adjon helyt a Törvényszékhez benyújtott kereset első jogalapjában szereplő kérelmeknek, másodlagosan pedig az említett kereset harmadik jogalapjában szereplő kérelmeknek;
—
az EUIPO-t és a beavatkozó felet kötelezze arra, hogy fizesse meg a fellebbező részére a Törvényszék előtt és a jelen fellebbezés keretében felmerült valamennyi költséget.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbezés első jogalapja, amely hat részre oszlik, a megtámadott ítélet azon jogalapjai ellen irányul, amelyek elutasították a Törvényszékhez benyújtott kereset első, a 207/2009 rendelet (1) 63. cikke (1) bekezdésének, 64. cikke (1) bekezdésének és 76. cikke (1) bekezdésének az EUIPO fellebbezési tanácsnak határozatával történő megsértésére alapított jogalapját azzal az indokkal, hogy a fellebbezési tanács jogosan utasíthatta el a kereset indokait kifejtő, a fellebbező által az EUIPO fellebbezési tanácsához megfelelő időben benyújtott kiegészítő beadványt.
E jogalap első részével a fellebbező a Bíróság alapokmánya 36. cikkének, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 81. cikkének megsértésére hivatkozik, amely az indokolási kötelezettség megsértéséből ered, mivel a Törvényszék nem határoz a fellebbező által a tárgyaláson felhozott, az EUIPO által az ellenkérelmében előadott érvelésre vonatkozó elfogadhatatlanságról.
E jogalap második részével a fellebbező az alábbiakra hivatkozik: (i) a Bíróság alapokmánya 36. cikkének, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 81. cikkének megsértése, amely a megtámadott határozat azon okokkal kapcsolatos elégtelen indokolásának hivatalból történő megállapítására vonatkozó kötelezettség megsértéséből ered, amelyek miatt a tényleges használatnak a törlési osztályhoz benyújtott bizonyítékok felülvizsgálatára vonatkozó kérelmet nem vették figyelembe; (ii) a fellebbező védelemhez való jogának megsértése, amennyiben a megtámadott ítélet elfogadta az EUIPO keresetre vonatkozó ellenkérelmében kifejtett új indokolást ahelyett, hogy a fellebbezési tanács határozatinak elégtelen indokolását hivatalból figyelembe vette volna; (iii) a tények abból eredő elferdítése, hogy a Törvényszék kimondta, hogy a fellebbezési tanács megalapozottan utasította el a fellebbező által később benyújtott beadványt, noha a fellebbezési tanács azt nem utasította el.
E jogalap harmadik részével a fellebbező a tényállás, és különösen a fellebbező által az EUIPO fellebbezési tanácsához benyújtott beadványban és kiegészítő beadványban foglalt tényállási elemek elferdítésére hivatkozik.
E jogalap negyedik részével a fellebbező a 207/2009 rendelet 63. cikke (1) bekezdésének, 64. cikke (1) bekezdésének, 76. cikke (1) bekezdésének és 57. cikke (2) bekezdésének megsértésére hivatkozik, amennyiben a Törvényszék e rendelkezéseket tévesen értelmezte azzal, hogy helyben hagyta az EUIPO fellebbezési tanácsának azon határozatát, hogy nem határoz a fellebbezőnek a fellebbezési tanács előtt megvitatott egyik kérelméről.
E jogalap ötödik részével a fellebbező a 207/2009 rendelet 64. cikkének megsértésére hivatkozik, amennyiben a Törvényszék megállapította, hogy ha nem hozzák fel előtte kifejezetten, a korábbi védjegy tényleges használatának kérdése nem minősül olyan jogi kérdésnek, amelyet a fellebbezési tanácsnak az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése érdekében szükségképpen meg kell vizsgálnia.
E jogalap hatodik részével a fellebbező a 207/2009 rendelet 60. és 64. cikkének, valamint a 2868/95 (2) rendelet 49. cikke (1) bekezdésének megsértésére hivatkozik az utóbbi két rendelkezéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatnak a jelen ügyre történő alkalmazása keretében, amely rendelkezések az EUIPO fellebbezési tanácsai előtti fellebbezések elfogadhatóságát szabályozzák, mivel a jelen ügyben a fellebbezési tanács a fellebbezést nem nyilvánította elfogadhatatlannak, és még ha a fellebbezési tanács a fellebbezést elfogadhatatlannak is nyilvánította volna, e határozat sértette volna a fent említett cikkeket, mivel a fellebbező által benyújtott beadványok esetében egyik elfogadhatatlansági ok sem valósult meg.
A fellebbezés második jogalapja a megtámadott ítélet azon jogalapja ellen irányul, amellyel részlegesen elutasították a fellebbező által a Törvényszékhez benyújtott keresetnek a 207/2009 rendelet 8. cikkének a fellebbezési tanács határozatával történő megsértésére alapított harmadik jogalapját.
A jogalap első részével a fellebbező a Bíróság alapokmánya 36. cikkének, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 81. cikkének megsértésére hivatkozik a megtámadott ítélet elégtelen indokolására tekintettel, amely ítélet nem tartalmaz indokolást a tekintetben, hogy milyen jelentést tulajdonít az EUIPO törlési osztályának és fellebbezési tanácsának határozataiban azon áruk kapcsán kifejtett megállapításoknak, amelyek tekintetében a korábbi védjegyet lajstromozottnak kell tekinteni. A fellebbező továbbá úgy véli, hogy e megállapításokat elferdítették, mivel az a jelentés, amelyet a megtámadott ítélet tulajdonít nekik, ellentétben áll az említett határozatokban szereplő értékeléssel, valamint a felek állításaival és az ügyiratokhoz csatolt bizonyítékokkal.
E jogalap második részével a fellebbező a 207/2009 rendelet 8. cikkének megsértésére hivatkozik, amennyiben a Törvényszék hasonlónak ítélte a vitatott védjeggyel érintett, 42. osztályba tartozó szolgáltatásokat és azon árukat, amelyek vonatkozásában a korábbi védjegyet lajstromozottnak tekintették.
(1) A közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.).
(2) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995. L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1 kötet, 189. o).