9.4.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 123/25
2018. február 6-án benyújtott kereset – Aeris Invest kontra ESZT
(T-62/18. sz. ügy)
(2018/C 123/33)
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: Aeris Invest Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: R. Vallina Hoset, A. Sellés Marco, C. Iglesias Megías és A. Lois Perreau de Pinninck, ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Egységes Szanálási testület fellebbviteli testületének a 43/2017. sz. ügyre vonatkozó 2017. november 28-i határozatát és az 2017. szeptember 6-i SRB/CM01/ARES(2017)4898090 megerősítő határozatot; és
—
az Egységes Szanálási Testületet kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy az Egységes Szanálási Testület dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló SRB/ES/2017/01 határozat (hozzáférési határozat) megsérti a 806/2014 rendelet 90. cikkét és az 1049/2001 rendelet 4. cikkét annyiban, amennyiben egyrészt hatáskörének hiányát állapítja meg a dokumentumokhoz való hozzáférés joga tekintetében, másrészt a dokumentumokhoz való hozzáférés jogának olyan kivételeit hozza létre, amelyeket az 1049/2001 rendelet nem tartalmaz. Így a fellebbviteli testület határozatát meg kell semmisíteni, mivel az EUMSZ 277. cikk alapján a jogalapja nem alkalmazható.
2.
A második jogalap szerint a fellebbviteli testület határozata megsérti az EUMSZ 296. cikket annyiban, amennyiben pontatlan és általános jelleggel mindössze annyit állapít meg, hogy a 2016-os terv, a szanálási határozat és az értékelő jelentés teljes szövegének hozzáférhetővé tétele megsérti az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és 4. cikkének (2) bekezdését.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a fellebbviteli testület határozata megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkét, az Alapjogi Charta 42. cikkét és az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját annyiban, amennyiben: i. a hitelintézetek szanálási politikája nem képez a dokumentumokhoz való hozzáférés alapvető jogának korlátozására vonatkozó érvényes kivételt; ii. nem teljesülnek az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek; és iii. az érintett érdekek értékelése szükségessé teszi a kért dokumentumokhoz való hozzáférést.
4.
A negyedik jogalap szerint a fellebbviteli testület határozata megsérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkét, az Alapjogi Charta 42. cikkét és az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdését annyiban, amennyiben a szanálási határozat, az értékelő jelentés és a 2016-os terv teljes hozzáférhetővé tétele: i. nem érinti természetes és jogi személyek kereskedelmi érdekeit; és ii. mindenesetre az érintett érdekek mérlegelése a dokumentumokhoz való hozzáférés mellett szól.
5.
Az ötödik jogalap értelmében a fellebbviteli testület határozata megsérti az EUMSZ 15. cikket és a 806/2014 rendelet 88. cikkét azzal, hogy a szakmai titok körébe nem tartozó információhoz való hozzáférést tagad meg, mivel: i. nem áll fenn a 806/2014 rendelet 88. cikke és az EUMSZ 339. cikk értelmében vett bizalmas jelleg vélelme; és ii. még akkor is, ha e bizalmas jelleg vélelme fennállna, az nem lenne alkalmazandó, mivel a dokumentumokat bírósági eljárás keretében való felhasználás céljából kérik.
6.
A hatodik jogalap szerint a fellebbezési testület határozata hatáskörrel való visszaélést valósít meg, mivel megtagadja az alperes teljes hozzáférését a 2016-os tervhez, arra hivatkozva, hogy e terv „teljes mértékben a [hozzáférési határozat] 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdésében, a 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és a 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt kivételek hatálya alá tartozik”, miközben valójában észszerű jelei vannak annak, hogy az említett megtagadás oka nem más, mint elrejteni az említett terv tévedéseit, hiányosságait és hibáit.
Full & Egal Universal Law Academy