30.4.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 152/38
2018. február 15-én benyújtott kereset – Batchelor kontra Bizottság
(T-85/18. sz. ügy)
(2018/C 152/48)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: Edward William Batchelor (Brüsszel, Belgium) (képviselő: B. Hoorelbeke ügyvéd és M. Healy Solicitor)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az Európai Bizottság Sysper2 nevű humánerőforrás-gazdálkodási információs rendszerén keresztül benyújtott, egy szakreferens erkölcsi nyilatkozatát tartalmazó dokumentumhoz, valamint a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó, 2017. december 5-i C(2017) 8430 final bizottsági határozatot;
—
a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének, az Európai Unió Alapjogi Chartája 42. cikkének és az 1049/2001 rendeletnek (1) a 45/2001 rendelet (2) 8. cikke b) pontjával együtt értelmezett 2. cikke (1) bekezdésének és 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság az erkölcsi bizonyítványhoz való teljes és részleges hozzáférést egyaránt megtagadta.
—
Az első jogalap első részében a felperes rámutat arra, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg, illetve nem bizonyította, hogy az erkölcsi bizonyítvány hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen aláássa az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában védett érdeket. A Bizottság tehát nem tett eleget a jogi kötelezettségének, továbbá tévesen alkalmazta a jogot azzal, hogy megtagadta az erkölcsi bizonyítványhoz való akárcsak részleges hozzáférést is.
—
Az első jogalap második részében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta az 1049/2001 rendeletnek a 45/2001 rendelet 8. cikke b) pontjával együtt értelmezett 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját annak megállapításával, hogy a felperes nem bizonyította megfelelően az erkölcsi bizonyítvány hozzáférhetővé tételének szükségességét.
2.
A második, az Alapjogi Charta 42. cikkének, az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének és az 1049/2001 rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a megsértésére alapított jogalap, mivel a Bizottság megtagadta a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumokhoz való hozzáférést.
—
A második jogalap keretében a felperes ismerteti az azon meggyőződését alátámasztó releváns és egybehangzó bizonyítékokat, hogy a Bizottság által megjelölt hetvenegy dokumentumon kívül vannak további, a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett dokumentumok. Az említett további dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásával a Bizottság megsértette az Alapjogi Charta 42. cikkét, az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdését és az 1049/2001 rendelet 2. cikkének (1) bekezdését.
3.
A harmadik, a megfelelő ügyintézés, és különösen a gondossági kötelezettség megsértésére alapított jogalap.
—
A harmadik jogalap keretében a felperes rámutat arra, hogy a Bizottság megsértette az Alapjogi Charta 41. cikke szerinti gondossági kötelezettségét azzal, hogy nem a megkövetelt kellő gondossággal járt el, amikor megállapította a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumok hiányát. E jogalap alátámasztása érdekében a felperes azt állítja, hogy nem kapott magyarázatot arról, hogy a Bizottság miként győződött meg a további dokumentumok hiányáról, hiszen a Bizottság semmilyen információt nem adott az általa alkalmazott keresési módszerekről.
4.
A negyedik, az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap.
—
A negyedik jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette az EUMSZ 296. cikk szerinti indokolási kötelezettségét, mivel nem adott magyarázatot arról, hogy az erkölcsi bizonyítvány hozzáférhetővé tétele mennyiben ásná alá konkrétan és ténylegesen az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában védett érdeket, továbbá azon feltételezésének alapját sem fejtette ki, hogy az ilyen hozzáférhetővé tétel veszélyeztetné az érintettnek a 45/2001 rendelet 8. cikkének b) pontja szerinti törvényes érdekeit.
—
A negyedik jogalap második részében a felperes rámutat arra, hogy a vitatott határozat a felperes megerősítő kérelmében foglaltak ellenére sem indokolja, hogy miért nem jelölt meg a hozzáférés iránti eredeti kérelemmel érintett további dokumentumokat. Ezért a vitatott határozat e részének indokolása is elégtelen.
(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).
(2) A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása [helyesen: kezelése] tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 8., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 26. kötet, 102. o.).
Full & Egal Universal Law Academy