T-318/18. sz. ügy: 2018. május 22-én benyújtott kereset – Amazon EU és A kontra Bizottság
2018. május 22-én benyújtott kereset – Amazon EU és A kontra Bizottság
(T-318/18. sz. ügy)
2018/C 276/82Az eljárás nyelve: angolFelek
Felperesek: Amazon EU Sàrl (Luxembourg, Luxemburg) és A, Inc. (Seattle, Washington, Egyesült Államok) (képviselők: D. Paemen, M. Petite és A. Tombiński ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg a Luxemburg által az Amazon javára végrehajtott SA.38944 (2014/C) (korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról szóló 2017. október 4-i európai bizottsági határozat ( 1 ) 1–4. cikkét, amely határozat megállapítja, hogy Luxemburg egy 2003. évi feltételes adómegállapító határozattal (advanced tax clearance, a továbbiakban: ATC) a 2006 májusától 2014 júniusáig tartó időszakban jogellenes állami támogatást nyújtott a LuxOpCo-nak;
—
másodlagosan semmisítse meg a határozat 2–4. cikkét; és
—
mindenesetre kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek kilenc jogalapra hivatkoznak.
1.
Az első jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel a felperesek által benyújtott összehasonlítható elemekre tekintettel nem bizonyítja a felpereseknek nyújtott előny fennállását.
—
a határozat jogellenesen figyelmen kívül hagy arra vonatkozó közvetlen bizonyítékokat, hogy a LuxOpCo által a releváns időszakban az immateriális javakért ténylegesen fizetett díj megfelelt a szokásos piaci ár elvének, ezért a 2003. évi ATC nem nyújtott csökkentett adóalap formájában tényleges előnyt a LuxOpCo-nak.
2.
A második jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel a LuxOpCo és az Amazon European Holding Technologies S.C.S. feladatainak téves elemzése alapján állapítja meg előny fennállását.
—
a határozatnak az Amazon European Holding Technologies S.C.S. (a továbbiakban: LuxSCS) és a LuxOpCo által ellátott feladatokra vonatkozó elemzését téves jogalkalmazás és számos alapvető ténybeli hiba jellemzi. E hibák érvénytelenné teszik a tranzakciós nettó nyereség módszerének a határozatban foglalt alkalmazását, valamint az előny fennállásának ebből eredő elsődleges megállapítását.
3.
A harmadik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EU Alapjogi Chartájának 41. cikkét és a megfelelő ügyintézés elvét, mivel úgy állapítja meg előny fennállását, hogy nem veszi figyelembe az összes bizonyítékot.
—
a határozat nem vizsgálja meg az aktában szereplő bizonyítékokat a megkövetelt alapos és pártatlan módon.
4.
A negyedik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és az indokolási kötelezettséget, mivel azon előfeltevés alapján állapítja meg előny fennállását, hogy a díj nem felelt meg a szokásos piaci ár elvének.
—
az előnynek a határozatban való megállapítása azzal jár, hogy a LuxOpCo által fizetett transzferár nyilvánvalóan eltér a szokásos piaci ár elvétől, ezért e megállapítás megalapozatlan.
5.
Az ötödik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel a határozatban másodlagosan bemutatott érvelés nem bizonyítja előny fennállását.
—
A határozat másodlagos megállapítása, miszerint a 2003. évi ATC gazdasági előnnyel járt a LuxOpCo számára – mivel e megállapítás három nem megfelelő módszertani választáson alapul –, a LuxOpCo, illetve a LuxSCS szerepeinek téves minősítésén alapul, és megalapozatlan.
6.
A hatodik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését, mivel tévesen minősíti a 2003. évi ATC-t egyedi ad hoc intézkedésnek, és ennek eredményeképpen tévesen támaszkodik a szelektivitás vélelmére.
—
a határozat, mivel a 2003. évi ATC-t tévesen minősíti egyedi ad hoc intézkedésnek, a szelektivitásra vonatkozó elsődleges megállapításai között tévesen alkalmazza a szelektivitás feltételét annak megállapításakor, hogy a 2003. évi ATC szelektív jellegű.
7.
A hetedik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdését és a jogbiztonság elvét, mivel a határozat szelektivitásra vonatkozó elemzése hibás referenciakeretet vesz alapul.
—
a szelektivitásra vonatkozó másodlagos megállapításai között a határozat tévesen zárja ki a referenciakeretből Luxemburg transzferárra vonatkozó általános közigazgatási gyakorlatát, azáltal megsértve a vonatkozó ítélkezési gyakorlatot.
8.
A nyolcadik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti a jogbiztonság elvét, a visszaható hatály tilalmának elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és egy lényeges eljárási követelményt, mivel a 2003. évi ATC érvényességét az OECD később keletkezett irányelveire hivatkozva értékeli.
—
a határozat visszaható hatállyal és hátrányosan megkülönböztető módon alkalmazza az OECD transzferárra vonatkozó 2017. évi irányelveinek előírásait, továbbá azokat helytelenül érvényesíti a felperesekkel és Luxemburggal szemben, amely irányelveket első alkalommal azt követően tették közzé, hogy a Bizottság megindította az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást, továbbá jóval a 2003. évi ATC meghozatalát követően.
9.
A kilencedik jogalap azon alapul, hogy a határozat sérti a 2015/1589 rendelet ( 2 ) 17. cikkét, mivel elrendeli a támogatás visszatéríttetését, noha az alkalmazandó elévülési idő már lejárt.
—
a határozatban elrendelt visszatéríttetés jogellenes, mivel a 2015/1589 rendelet 17. cikkében előírt tízéves elévülési idő lejárt.
( 1 ) A Luxemburg által az Amazon javára végrehajtott SA.38944 (2014/C) (korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról szóló, 2017. október 4-i (EU) 2018/859 bizottsági határozat (az értesítés a C(2017) 6740. számú dokumentummal történt) (HL 2018. L 153., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (HL 2015. L 248., 9. o.).