T-341/18. sz. ügy: 2018. május 31-én benyújtott kereset – NEC Corporation kontra Bizottság
C2942018HU4710120180531HU0062471482
2018. május 31-én benyújtott kereset – NEC Corporation kontra Bizottság
(T-341/18. sz. ügy)2018/C 294/62Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: NEC Corporation (Tokió, Japán) (képviselők: R. Bachour solicitor, O. Brouwer és A. Pliego Selie ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke szerinti eljárásban (AT.40136 – „kondenzátorok” ügy) 2018. március 21-én hozott C(2018) 1768 final bizottsági határozatot azon részében, amely azt állapítja meg, hogy a felperes megsértette az EUMSZ 101. cikket, illetve az EGT-Megállapodás 53. cikkét,
—
másodlagosan, semmisítse meg a megtámadott határozatot a felperesre bírságot kiszabó részében, és/vagy
—
harmadlagosan, korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva módosítsa a bírság összegét – az 1. és 2. érv fényében – oly módon, hogy az megfeleljen a jogszabályoknak, a bírság növelését indokoló visszaesés mint súlyosító körülmény jogintézménye céljának, valamint hogy az arányos legyen, és
—
a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az arra alapított első jogalap, hogy a megtámadott határozat nyilvánvalóan téves jogalkalmazáson és mérlegelésen alapul, és nem tartalmaz indokolást a NEC Corporationnel szembeni bírságkiszabás során a visszaesés mint súlyosító körülmény figyelembevételére vonatkozóan, valamint hogy a NEC Corporationnel szemben kiszabott bírság sérti az arányosság elvét.
2.
Az arra alapított második jogalap, hogy a megtámadott határozat sérti a felperes védelemhez való jogát, amennyiben azt sugallja az 1. cikkben, hogy a felperes maga is részt vett a megállapított jogsértésben, holott ez nem szerepelt a kifogásközlésben, még utalásként sem. Továbbá ez a megállapítás mind jogi, mind pedig ténybeli szempontból nem helytálló, és ellentmondásos megállapítást, illetve indokolást tartalmaz, mivel állítólag elismeri, hogy a NEC Corporationnek nem volt tudomása a jogsértésről (amit irrelevánsnak minősít), ugyanakkor azonban kifejezetten megállapítja a NEC Corporation mint anyavállalat felelősségét amiatt, hogy (állítólagosan) a Tokin Corporation bizonyos ideig az irányítása alatt állt.
3.
Az arra alapított harmadik jogalap, hogy a Tokin Corporationnel szemben kiszabott bírság alapösszegét nem ugyanolyan mértékben csökkentette, mint a NEC Corporationnel szemben kiszabott bírság alapösszegét, továbbá az eladások átlagát kellett volna figyelembe vennie a bírságkiszabás során, nem pedig a megállapított jogsértés utolsó évében megvalósított, nem reprezentatív eladásokat. Ezek a hiányosságok a bírság téves kiszámításához és/vagy aránytalan bírság kiszabásához vezettek (továbbá az indokolási kötelezettség elmulasztásához, amennyiben az első mondat vonatkozásában a megtámadott határozat nem indokolja, hogy miért nem ugyanolyan mértékben csökkentette a NEC Corporationnel szemben kiszabott bírság alapösszegét).
Full & Egal Universal Law Academy