T-342/18. sz. ügy: 2018. május 30-án benyújtott kereset – Nichicon Corporation kontra Bizottság
C2942018HU4810120180530HU0063481492
2018. május 30-án benyújtott kereset – Nichicon Corporation kontra Bizottság
(T-342/18. sz. ügy)2018/C 294/63Az eljárás nyelve: angol
Parties
Felperes: Nichicon Corporation (Kiotó, Japán) (képviselők: A. Ablasser-Neuhuber, F. Neumayr, G. Fussenegger és H. Kühnert ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40136 – „kondenzátorok” ügy) 2018. március 21-én hozott C(2018) 1768 final bizottsági határozatot, amennyiben az a felperesre vonatkozik;
—
másodlagosan, részben semmisítse meg:
a.
a megtámadott határozat 1. cikkének f) pontját, amely megállapítja, hogy a felperes az elektrolit-kondenzátoroknak az egész EGT-t lefedő ágazatában részt vett az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének egységes és folyamatos megsértésében, amely olyan megállapodásokból és/vagy összehangolt magatartásokból állt, amelyek célja az árazási magatartás 1998. június 26-tól2010. május 31-ig történő koordinációja volt;
b.
a megtámadott határozat 2. cikkének i) pontját, amely a felperessel szemben 72901000 euró összegű bírságot szab ki, továbbá
—
az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 31. cikke értelmében csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot;
—
mindenesetre a bírság összege tekintetében változtassa meg a Bizottság indokolását, az EUMSZ 261. cikk és az 1/2003/EK tanácsi rendelet 31. cikke értelmében pedig csökkentse a felperessel szemben kiszabott bírságot, valamint
—
a Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke alapján a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: a tényállás megállapításának hibái
A tényállás megállapításának állítólagos hibái különösen három szerződéses időszakra vonatkoznak. A felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen tett olyan ténybeli megállapításokat, amelyek nincsenek kellően alátámasztva. Következésképpen a Bizottság tévesen állapította meg az EUMSZ 101. cikk megsértését.
2.
Második jogalap: az egységes és folyamatos jogsértésnek minősítéssel, valamint a felperes részvételért való felelősségének megállapításával kapcsolatos téves jogalkalmazás
A második jogalap olyan állítólagos hibákra vonatkozik, amelyeket a Bizottság mind az egységes és folyamatos jogsértésként azonosított kapcsolatfelvételek minősítése, mind pedig a felperes ilyen jogsértésért fennálló felelőssége kapcsán elkövetett. Először is, a Bizottság elmulasztotta a jogilag megkövetelt módon alátámasztani az egységes és folyamatos jogsértés terjedelmét. Másodszor, a Bizottság tévesen állapította meg a felperes olyan kapcsolatfelvételekért való felelősségét, amelyekben az nem vett részt. Harmadszor, a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a jogsértés 2003. november 7. előtt megszakítás nélkül folytatódott. Negyedszer, a Bizottság tévedett, amikor a felperest egy egységes és folyamatos jogsértésben való, 2008. november 10. utáni folyamatos részvételért nyilvánította felelősnek. Következésképpen a Bizottság a felperessel szemben elévülés folytán nem szabhatott volna ki bírságot. Ötödször, a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a felperesnek az egységes és folyamatos jogsértésben való részvétele a kifejezett elhatárolódása ellenére is folytatódott.
3.
Harmadik jogalap: joghatóság hiánya.
4.
Negyedik jogalap: nyilvánvaló mérlegelési hiba a bírság megállapítása során
Negyedik jogalapjában a felperes a bírság megállapítását érintő állítólagos nyilvánvaló mérlegelési hibákra hivatkozik. Először is, a Bizottság megsértette az arányosság elvét és a bírságkiszabási iránymutatását, amikor a bírság számításának alapjaként tévesen az EGT-n belüli eladások teljes értékét figyelembe vette. Másodszor és harmadszor, a Bizottság azáltal, hogy tévesen határozta meg mind a súly címén alkalmazott szorzót, mind pedig a kiegészítő összeget, megsértette az arányosság elvét, az indokolási kötelezettséget, valamint a ne bis in idem elvét. Negyedszer, a Bizottság megsértette az arányosság elvét, az indokolási kötelezettséget és az egyenlő bánásmód elvét, amikor a bírságban állítólag elmulasztotta megfelelően kifejezésre juttatni a felperes korlátozott részvételét. A Bizottság továbbá megsértette az arányosság elvét és a bírságkiszabási iránymutatást, amikor nem vette figyelembe enyhítő körülményként a felperes gondatlanságát – ha egyáltalán tanúsított ilyet –, továbbá a felperes lényegesen korlátozott szerepét és versenyszerű magatartását.
5.
Ötödik jogalap: lényeges eljárási szabályok megsértése
Az ötödik jogalap arra vonatkozik, hogy a Bizottság állítólag az EUMSZ 263. cikk értelmében vett lényeges eljárási szabályokat sértett, amikor elmulasztott kiegészítő kifogásközlést intézni a Nichiconhoz, továbbá amikor túl rövid időt biztosított neki a védekezéshez.
( 1 ) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003., L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.).
Full & Egal Universal Law Academy