T-374/18. sz. ügy: 2018. június 19-én benyújtott kereset – Labiri kontra EGSZB
2018. június 19-én benyújtott kereset – Labiri kontra EGSZB
(T-374/18. sz. ügy)
2018/C 285/55Az eljárás nyelve: franciaFelek
Felperes: Vassiliki Labiri (Brüsszel, Belgium) (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)
Alperes: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
pervezető intézkedések keretében hívja fel az alperest az EGSZB főtitkára által hozott 2016. március 30-i határozat benyújtására, amely határozatban az úgy döntött, hogy a felperes egységvezetőjével szembeni egyetlen vád sem megalapozott;
—
a következőképpen határozzon:
—
semmisítse meg az EGSZB főtitkára által hozott 2016. március 30-i határozatot, amely megállapította, hogy a felperes egységvezetőjével szembeni egyetlen vád sem megalapozott, és a 2007. december 14-i segítségnyújtás iránti kérelmét/panaszát további intézkedés nélkül irattárba helyezte;
—
az EGSZB-t kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.
1.
Az első, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) 25. cikke (2) bekezdéséből eredő indokolási kötelezettség megsértésére, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti 2007. december 17-i adminisztratív együttműködési megállapodásból eredő együttműködési elvek megsértésére alapított jogalap.
2.
A második, a személyzeti szabályzat 24. cikke (1) bekezdésének és az Európai Unió Alapjogi Chartája mindenkit megillető megfelelő ügyintézéshez való jogot kimondó 41. cikkének megsértésére alapított jogalap. Konkrétan a megtámadott határozatot a felperes meghallgatáshoz való joga és védelemhez való joga megsértésével hozták meg.
3.
A harmadik, az EGSZB által az intézkedés nélkül irattárba helyező határozat elfogadásával elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amely határozat jogellenesen hivatkozott a Közszolgálati Törvényszék előtti ügyben kötött egyezségre, valamint az igazgatási vizsgálat következtetéseire, amely sosem vizsgálta, hogy a felperes panaszának tárgyát képező tények objektíve lelki zaklatást valósíthattak-e meg.