3.9.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 311/14
2018. július 3-án benyújtott kereset – de Volksbank kontra ESZT
(T-406/18. sz. ügy)
(2018/C 311/15)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: de Volksbank NV (Utrecht, Hollandia) (képviselők: M. van Loopik, A. Kleinhout, A. ter Haar és T. Waterbolk ügyvédek)
Alperes: Egységes Szanálási Testület (ESZT)
Kérelmek
—
A Törvényszék semmisítse meg az Egységes Szanálási Testület 2018. április 12-i, az Egységes Szanálási Alaphoz való 2018. évi előzetes hozzájárulások kiszámításáról szóló határozatát (SRB/ES/SRF/2018/3);
—
vagylagosan, semmisítse meg a fenti megtámadott határozatot, az EUMSZ 277. cikk alapján pedig nyilvánítsa részben vagy egészben alkalmazhatatlannak a 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (1) (a továbbiakban: felhatalmazáson alapuló rendelet);
—
minden esetben az ESZT-t kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.
1.
Első jogalap: a 2014/59/EU irányelv (2) 103. cikke (2) bekezdésének, a 806/2014/EU rendelet (3) 70. cikke (2) bekezdésének és a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének azáltal történő megsértése, hogy összehasonlításra nem alkalmas adatokat használtak fel a felperes nettó kötelezettségeinek meghatározásához.
—
A 2014/59/EU irányelv 103. cikke (2) bekezdésének és a 806/2014 rendelet 70. cikke (2) bekezdésének szövegéből és céljaiból következik, hogy az ESZT-nek azonos időpontból vagy időszakból származó adatokat kellene használnia ahhoz, hogy e rendelkezésekkel összhangban kiszámítsa a nettó kötelezettségeket.
—
A felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikke (1) bekezdésének szövegéből és céljaiból következik, hogy az ESZT-nek összehasonlításra alkalmas adatokat kellene használnia annak érdekében, hogy biztosítsa a bank kockázati profilján alapuló hozzájárulás tisztességes kiszámítását.
2.
Második jogalap: az első jogalaphoz képest vagylagosan, a 2014/59/EU irányelv 103. cikke (2) bekezdésének és 103. cikke (7) bekezdésének, valamint az EUMSZ 290. cikknek azáltal történő megsértése, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet – ahogyan azt az ESZT a megtámadott határozatban alkalmazta – túllépi az Európai Bizottságnak adott felhatalmazást, ami az EUMSZ 277. cikk értelmében a felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazhatatlanságát eredményezi.
—
A felhatalmazáson alapuló rendelet az EUMSZ 290. cikkel ellentétes módon kiegészíti a 2014/59/EU irányelv alapvető elemeit.
—
Ha a felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (1) bekezdését, 4. cikkének (2) bekezdését és 16. cikkének (2) bekezdését csak akként lehet értelmezni, hogy azok azt jelentik, hogy az ESZT-nek összehasonlításra nem alkalmas adatokat kell használnia, akkor a felhatalmazáson alapuló rendelet nincs teljes összhangban a 2014/59/EU irányelv szövegével és céljaival.
—
Amennyiben a felhatalmazáson alapuló rendelet szabályokat állapít meg az alapvető éves hozzájárulás kiszámítására vonatkozóan, túllépi a 2014/59/EU irányelv 103. cikkének (7) bekezdésében adott felhatalmazás tartalmát.
3.
Harmadik jogalap: az arányosság elvének azáltal történő megsértése, hogy nem vették megfelelően figyelembe a felperes biztosított betéteit.
—
Az ESZT számítási módszere alkalmatlan a 2014/59/EU irányelvben, a 806/2014 rendeletben és a felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott célok elérésére.
—
Az ESZT számítási módszere ezenkívül meghaladja a jogszabályok által elérni kívánt célok megvalósításához szükséges mértéket.
4.
Negyedik jogalap: a jogbiztonság elvének azáltal történő megsértése, hogy nem vették megfelelően figyelembe a felperes biztosított betéteit.
—
A felperes nem láthatta előre a felhatalmazáson alapuló rendeletnek az ESZT általi értelmezését.
5.
Ötödik jogalap: az egyenlő bánásmód elvének azáltal történő megsértése, hogy nem vették megfelelően figyelembe a felperes biztosított betéteit.
—
A felperesnek lényegesen magasabb hozzájárulást kell befizetnie az Egységes Szanálási Alapba, mint az azonos vagy hasonló méretű és kockázati profilú többi banknak.
(1) A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálásfinanszírozási rendszerhez való előzetes hozzájárulás tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 21-i (EU) 2015/63 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2015. L 11., 44. o.).
(2) A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.).
(3) A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 15-i 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 225., 1. o.).
Full & Egal Universal Law Academy