1.10.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 352/37
2018. július 13-án benyújtott kereset – Prigent kontra Bizottság
(T-436/18. sz. ügy)
(2018/C 352/44)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Claude Prigent (Caudan, Franciaország) (képviselő: A. Bove ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
—
fogadja el a jelen megsemmisítés iránti keresetet;
—
érdemileg nyilvánítsa megalapozottnak a kereset jogalapjait;
—
következésképpen a nemzeti szolidaritásnak az Európai Unió Bírósága által meghatározott elve (általános jogelv) és/vagy az Európai Unióról szóló szerződés 9. cikke alapján semmisítse meg az Európai Bizottság 2018. május 23-i határozatát;
—
az ügyet utalja vissza a hatáskörrel rendelkező hatóság elé;
—
rendelje el a vonatkozó jogszabályok által előírt összes kötelezettség teljesítését;
—
az alperest kötelezze a jelen eljárás költségeinek viselésére;
—
tartsa fenn a felperesnek az összes egyéb jogot és jogorvoslatot.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
1.
Az első jogalap a nemzeti szolidaritásnak az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) által meghatározott, általános jogelvnek minősülő elvének megsértésén alapul. E tekintetben a felperes rámutat, hogy a Bíróság kifejti, hogy a népesség vagy a munkavállalók egy különös kategóriája számára létrehozott rendszer nem általánosan kötelező, hanem szakmai rendszer. Úgy érvel, hogy a jelen ügyben a kötelezően az önálló vállalkozók szociális rendszeréhez tartozó önálló vállalkozók – még ha nulla üzleti forgalmat értek is el vagy veszteségesek voltak –, valamint az egyéb önfoglalkoztatók, munkavállalók vagy közszolgálati alkalmazottak közötti hátrányos megkülönböztetésre tekintettel nyilvánvalóan nem általánosan kötelező rendszerről van szó.
Ezenkívül a felperes úgy véli, hogy az önálló vállalkozók szociális rendszere nem tartja tiszteletben a szolidaritás elvét, amelyen a francia állam szerint e rendszer – mint kötelező szociális biztonsági rendszer – alapul, mivel e rendszer még alacsony jövedelem esetén is megköveteli egy minimális, illetve átalányösszegű járulék megfizetését. Ezenkívül nem megfelelő mértékű járulékfizetés vagy a járulékok egyszerű késedelmes megfizetése esetén teljesen megfoszthatják a táppénztől vagy a nyugdíjtól, amely helyzet nem áll fenn más szociális biztonsági rendszerben biztosított egyéb francia munkavállalók esetén.
2.
A második jogalap az Európai Unióról szóló szerződés 9. cikkének megsértésén alapul, amely az összes európai polgár egyenlőségét mondja ki, mivel nem lehetséges az önálló vállalkozók szociális rendszerébe fizetendő járulékok értékét az olyan önálló vállalkozók számára, mint a felperes, az egyéb francia munkavállalókhoz képest kedvezőtlenül számítani. Ebből következően a Bizottság azáltal, hogy lezárta a felperes által benyújtott panaszt, megsértette a nemzeti szolidaritásnak a Bíróság által meghatározott elvét – mint általános jogelvet – és az Európai Unióról szóló szerződés 9. cikkét, aminek a bizottsági határozat megsemmisítéséhez kell vezetnie.
Full & Egal Universal Law Academy