15.10.2018
HU
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
C 373/12
2018. július 18-án benyújtott kereset –Triantafyllopoulos és társai kontra EKB
(T-451/18. sz. ügy)
(2018/C 373/13)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperesek: Panaghiote Triantafyllopoulos (Patrasso, Görögország) és további 487 felperes (képviselő: N. Ioannou ügyvéd)
Alperes: Európai Központi Bank
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
—
kötelezze az Európai Központi Bankot a felperesek által elszenvedett és az egyes felperesek tekintetében a keresetben részletezett kár megtérítésére, amely szövetkezeti részjegyenként eléri a 83,77 EUR összeget megszorozva az egyes természetes vagy jogi személy felperesek tulajdonában lévő részjegyek számával;
—
az Európai Központi Bankot kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A kereset tárgya azon kár megtérítésére vonatkozik, amely állításuk szerint a felpereseket az „Achaiki Syneteristiki Trapeza SYN. P. E.” (akhaiai szövetkezeti bank) részjegyeinek tulajdonosi minőségében érte annak különleges felszámolása miatt, amelyben meglehetősen súlyos kár merült fel, különös tekintettel a valamennyi felperes tulajdonában lévő részjegyek értékére. A kár állításuk szerint abból ered, hogy a Τrapeza tis Ellados (TtE, görög nemzeti bank) nem megfelelő módon gyakorolt ellenőrzést és felügyeletet az akhaiai szövetkezeti bank felett 1999-től 2012-ig, de a kár abból is ered, hogy az Európai Központi Bank nem megfelelő ellenőrzést és felügyeletet gyakorolt a görög nemzeti bank felett, és utóbbin keresztül, de szintén közvetlenül az akhaiai szövetkezeti bank felett.
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek a következő jogalapokra hivatkoznak.
1.
Az első, a ténybeli körülményeken, büntetőügyeken és a nemzeti jogon alapuló jogalap
—
1999-től és az akhaiai szövetkezeti bank működési engedélyének a görög nemzeti bank általi visszavonásáig a mindenkori banki igazgatás elvtelen módon kisajátította a társasági vagyont és azt a jogszerű céloktól teljesen eltérő, bűnelkövetési célokra használta fel. E vagyont úgy vonták el, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a bankok számára előírt jogszerű eljárásokat. A görög nemzeti bank a nemzeti jog szerint az egyedüli felügyeleti hatóság, amelynek jogában áll minden intézkedést meghozni a megelőzés, a felügyelet és a végrehajtás tekintetében annak érdekében, hogy ne történjen meg mindaz, ami bekövetkezett, és ami a társasági vagyon elvesztéséhez vezetett.
2.
A második, az EUMSZ 340. cikken alapuló jogalap
—
Az EUMSZ 340. cikk harmadik bekezdésének megfelelően, az EKB ez alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik, és a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően köteles megtéríteni az általa vagy alkalmazottai által feladataik ellátása során okozott károkat.
3.
A harmadik, a Törvényszék ítélkezési gyakorlatán alapuló jogalap
—
A Törvényszék ítélkezési gyakorlata megköveteli, hogy a jogalanyok számára jogokat biztosító jogszabály súlyos megsértésére kerüljön sor. Azon követelmény tekintetében, hogy a jogsértésnek súlyosnak kell lennie, megfelelőnek az a döntő szempont tekintendő, amely azon körülményen alapul, hogy a szóban forgó közösségi szerv egyes hivatalai a mérlegelési jogkörük korlátait nyilvánvalóan és súlyosan megsértették. Az okozott kár terjedelme és nagysága, valamint a károsultak száma vehető alapul szempontként azon körülmény megállapítása érdekében, hogy az adott magatartást tanúsító szerv nyilvánvalóan és súlyosan megsértette-e a mérlegelési jogkörének korlátait. Továbbá meg kell állapítani a közösségi jog súlyos megsértését abban az esetben, ha az adott szerv nem a szokásos gondossággal és körültekintéssel járt el. Az EKB nem teljesítette a Szerződésből és a rá vonatkozó alapokmányból eredő azon kötelezettségét, hogy hatékony szankciókat alkalmazzon a görög nemzeti bankkal szemben azért, mert utóbbi elégtelen felügyeletet gyakorolt az akhaiai szövetkezeti bank felett. Az EKB a maga részéről felelős annak ellenőrzéséért, hogy a tagállamok nemzeti bankjai a Szerződésben és a rá vonatkozó alapokmányban meghatározottakkal összhangban járnak el. Abban az esetben, ha erre az ellenőrzésre nem került sor, igazgatási hiányosságokról – a megfelelő ügyintézés elvének megsértéséről – lehet szó, amelyeket meg lehetett volna előzni, ha az EKB megfelelő intézkedéseket hozott volna, hogy „emlékeztesse” a görög nemzeti bankot arra, hogy melyek azok a feladatok, amelyek a Szerződésből eredően terhelik, és utóbbi nincs felhatalmazva arra, hogy felügyelet nélkül hagyja a hitelintézeteket, mivel így kockáztatja az Európai Unió pénzügyi stabilitását, amelynek biztosítása az EKB létezésének legfőbb célja. Az EKB-nak ellenőriznie kellett volna, hogy a görög nemzeti bank teljesítette-e azokat a kötelezettségeket, amelyek a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaként rá hárultak, és abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítette a kötelezettségeit, az EKB részéről a tétlenség helyett megfelelő intézkedések meghozatalára lett volna szükség.
Full & Egal Universal Law Academy