EUR-Lex -  62018TN0608 - HU

7.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 4/30

2018. október 8-án benyújtott kereset – Sammut kontra Parlament

(T-608/18. sz. ügy)

(2019/C 4/41)

Az eljárás nyelve: máltai

Felek

Felperes: Mark Anthony Sammut (Foetz, Luxemburg) (képviselő: P. Borg Olivier ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

az EUMSZ 270. cikk alapján semmisítse meg az Európai Parlament 2018. július 6-i azon határozatát, amelyben a Parlament elutasította a felperes arra vonatkozó panaszát, hogy a 2016. évi értékelő jelentéséből töröljenek egy állítást azzal kapcsolatban, hogy állítólagosan elmulasztotta tájékoztatni a kinevezésre jogosult hatóságot azon szándékáról, hogy 2016-ban megjelentesse a „L-Aqwa fl-Ewropa. Il-Panama papers u il-Poter” (Európa legjobbja. A Panama-iratok és a hatalom) című könyvet, ebből következően:

—

semmisítse meg a Fordítási főigazgatóság főigazgatójának 2018. január 4-i határozatát, ennek megfelelően:

—

rendelje el az említett állítást törlését az értékelő jelentésből (a felperes magatartására vonatkozó 3. pont – a szabályoknak és eljárásoknak való megfelelés);

—

értékelje a felperest e határozatok következtében ért kárt;

—

rendelje el a felperest e határozatok következtében ért kár megtérítését;

—

a kinevezésre jogosult hatóságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap a személyzeti szabályzat 17a. cikkének megsértésére vonatkozik, mivel annak célja az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 10. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságának védelme. Továbbá egyensúlyt kell teremteni jogok és kötelezettségek között, mivel nem minden jog abszolút jellegű.

2.

A második jogalap a személyzeti szabályzat 17a. cikkének téves értelmezésére vonatkozik, mivel a könyvnek nem tárgya „az Unió tevékenysége”, így a felperesre nem vonatkozott a kinevezésre jogosult hatóság előzetes tájékoztatására vonatkozó kötelezettség. A „kapcsolatos” kifejezés az irat tartalmára vonatkozik, amelynek célja az, hogy „az Unió tevékenységét” érintse. Ez azt jelenti, hogy a tisztviselőnek kizárólag akkor kell tájékoztatnia a kinevezésre jogosult hatóságot és engedélyt kérnie, ha bármilyen módon az Unió tevékenységét érinti. A kinevezésre jogosult hatóság feladata ebből következően az, hogy szigorúan, ne pedig tágan értelmezze, hogy mi minősül „az Unió tevékenységének”. Következésképpen:

—

a határozatot nem indokolták, mivel az egyszerűen egy véleményen alapul, nem pedig tényeken vagy jogi megfontolásokon;

—

a kinevezésre jogosult hatóság által elvárt kötelezettség súlyosabb, mint amit a személyzeti szabályzat előír;

—

a határozat a diszkrecionális jogkör aránytalan gyakorlásán alapul;

—

„az Unió tevékenységével kapcsolatos” kifejezés olyan összefüggésekre utal, amelyek más iránymutatásokra tekintettel vezethetők le;

—

mivel a könyv sem a felperes munkájával, sem az Unió bármely más tevékenységével nem kapcsolatos, a felperes nem sértette meg az Unióval szembeni bizalom, lojalitás és pártatlanság követelményét;

—

a Bíróság ítélkezési gyakorlatából és különösen a 2001. március 6-i Connolly kontra Bizottság ítéletben (C-274/99 P, EU:C:2001:127, 43–62. pont) számos releváns pont vonatkozik a személyzeti szabályzat 17a. cikkének értelmezésére és alkalmazására.

3.

A harmadik jogalap a felperest ért nem vagyoni kárra vonatkozik, amely a felperest a határozat következtében mind a munkahelyén, mind a magánéletben érte, valamint annak a felperes irodalmi tevékenységére gyakorolt hatására. Ebből következően értékelni kell ezt a kárt és gondoskodni kell annak megtérítéséről.

Full & Egal Universal Law Academy